Én lennék az egyetlen, aki egyszer az életben szeretne vezetni egy igazi Tigrist? Persze, a második világháborús filmekben mindig a jófiúknak szurkolunk, de azért lássuk be, egy látványosan vonuló német Tigris tank lenyűgöző tud lenni. Áramvonalas törzs, brutálisan erős lánctalpak, 88 mm-es Kwk 36-os löveg, legendás nehézpáncélos, igazi szörnyeteg! Honnan tudok ilyeneket lány létemre? A megoldás a történelemfüggés és egy olyan apuka, akinek a második világháború a kedvenc témája. Esélyem sem volt arra, hogy kimaradjon az életemből A halál 50 órája, amelyben a filmvászon egyik legnagyobb tankcsatája látható. Régen láttam, ideje volt újrázni.

A film annak ellenére lett legenda, hogy a történelmi hitelessége hagy maga után egy kis kívánnivalót. Az ardenneki csatának állít emléket az alkotás, világbemutatója 1965 december 16-án, a csata kezdetének 21. évfordulóján volt Kaliforniában a Cinerama Dome filmszínházban. Az ardenneki offenzíva a Harmadik Birodalom utolsó ellentámadása volt. Az ütközet Belgium, Luxemburg és Németország területén zajlott, Az offenzíva 1944. december 16-án indult; a német csapatok 25–30 km mélyen betörtek az amerikaiak vonalai mögé. Végül az utánpótlási nehézségek és a légitámadások miatt a német hadsereg visszavonulásra kényszerült. 1945. január 25-ig tartottak a hadműveletek. A filmben három napba sűrítették az eseményeket, a benne szereplő személyek is kitalált alakok, de ne felejtsük el ez egy film, és ráadásul egyáltalán nem rossz!

Kiley alezredes (Henry Fonda) egy repülőgépből próbálja felderíteni a területet, valahol az Ardennek felett. Felettesei nincsenek oda az ötletért, ők már azt hiszik, hogy megnyerték a háborút, nem hiányzik nekik egy okostojás, aki szerint a németek igenis itt vannak, és komoly haderőt vonnak össze ellenük. Pedig igaza van, egészen pontosan ez történik, egy nagyszabású hadművelettel meg akarják fordítani a németek a háborút, melyben kiemelt szerepet kap Hessler ezredes (Robert Shaw) és az ő nagyon dögös Tigris tankjai. Senki nem foglalkozik Kiley figyelmeztetésével, ennek eredményeként csúnya vereséget szenvednek az amerikaiak, kénytelenek visszavonulni. Grey tábornokra (Robert Ryan) vár a feladat, hogy elégtételt vegyen a sérelmekért, akinek van annyi esze, hogy halgasson Kiley-re, aki rájön arra, hogy a német tankok gyengesége az üzemanyag. És elkezdődhet végre az a legendás tankcsata...

Elég nyögvenyelősen indul a film, és csak nagyon nehezen ragadja magával a nézőt. A tankcsata valóban lenyűgöző (nem kell ahhoz CGI, hogy át tudjuk érezni, milyen félelmetes lehetett a valóságban egy ilyen hadi esemény), azonban a film túl hosszú, a forgatókönyv pedig egy kliséhalmaz. Szerencsére a fő karakterek nagyon jól meg lettek írva, a vágások, és a beállítások mai szemmel nézve is nagyon jók, ezen túl azonban a színészi alakítások is kellettek ahhoz, hogy a film klasszikus legyen. A legjobban megírt és legizgalmasabb karakter nem Kiley alezredesé, hanem Hessleré. Igazi náci katona, akinek a háború a mindene, a tökéletes parancsnok, könyörtelen, de tud emberi is lenni, de csak egy bizonyos szintig. Egyáltalán nem szerethető, de annál karakteresebb figura. Kiley alakja sokkal halványabb, de a többi szintén jól megírt mellékkarakter (Grey parancsnok, Wolenski őrnagy, Guffy őrmester) sokat segít abban, hogy ne boruljon fel az egyensúly. De ettől függetlenül nem áll össze igazán a film, a tankcsatán és Robert Shaw alakításán kívül nincsenek benne valóban maradandó pillanatok.

Henry Fondát nem könnyű lejátszani a vászonról, Robert Shaw-nak mégis sikerült. Brilliánsan alakítja a náci ezredest, a karakter minden mélységét megmutatja, egyáltalán nem egysíkú az alakítása. Fonda hozza a tőle elvárható szintet, de nem ez volt élete alakítása. Telly Savalas és Charles Bronson szintén jól, de nem kiemelkedően alakítja a szerepét Robert Ray az amerikai parancsnok szerepében szép pillanatokat szerez nekünk, a többiek sajnos nem tudnak túllépni a sablonokon.

Ken Annakin látványos, de eléggé üres filmet rendezett, nem igazán ragadja magával a történet a nézőt, sok az üresjárat, unalmas, klisés, hosszú, alig várjuk, hogy kezdődjön már végre az a tankcsata, történjen már végre valami érdemleges. Egyszer érdemes megnézni a filmet, ami összességében sajnos közepesre sikeredett.

Egy teljesen átlagos háborús film, amit a tankcsata és Robert Shaw tett felejthetetlenné.

7/10