A futurológiai kongresszus / The Congress

Stanislav Lem klasszikusát Ari Folman adaptálta egy meglehetősen szabadon értelmezett és különleges vízióvá, azonban a különlegességen kívül sok mindent nem tudott felmutatni. A modern filmgyártást kifigurázó kerettörténethez egész egyszerűen nem tud kötődni a néző, az ezt követő animált pszichedelikus látomások pedig talán még ennél is kevesebb kapcsolódási pontot nyújtanak. Folman ebben a szakaszban sajnos képtelen arra, hogy Lem félig megrágott gondolatain kívül bármit is visszaadjon, azonban a film végére ezen valamit javítani tud azzal, hogy egy nagyon is valós emberi dráma elbeszélésévé teszi az alkotást. Ezek után már csak azt nem értem, hogy mire szolgált ez a sok bonyolult és felesleges körítés, amit az első kb. másfél óra alatt végig kellett ülnöm.

Ain't Them Bodies Saints

A film egy kortalan történetet mesél el, amelyben egy férfi (Casey Affleck) 4 börtönben töltött év után megszökik, hogy újra láthassa feleségét (Rooney Mara) és időközben megszületett kislányát. David Lowery már-már népmesei egyszerűségű sztorija a kifejtetlenség, kimondatlan szavak és a helyettük is beszélő színészi alakítások mögé próbál menekülni, de végső soron nem tudja elfedni azt a tényt, hogy egy egyszerű, már-már sablonos filmet láthatunk. Pedig ha új gondolatokat nem is, érdekes karakterdrámákat tudna mutatni, de sajnos pont ez a legnagyobb áldozata az éppen csak felskiccelt vagy említés szintjén létező háttértörténeteknek és motivációknak. Hasonló, de jobban megvalósított megváltás-történetekkel pedig tele van a padlás, kezdetnek a szóban forgó darab helyett máris tudom ajánlani az Out of The Furnace-t.