Halloweenhez közel mi is lehetne egy aktuálisabb poszt a blogon, mint egy top 10-es lista a horror koronozátlan királyától Stephen Kingtől? Egy olyan lista, amely az én szívemhez nagyon közel áll, hiszen aki ismer, az tudja, hogy élek-halok a Mester műveiért. Könyveit, filmjeit néha éj nappallá téve habzsolom, és most jött el az ideje annak, hogy az adaptációt egy szép csokorba szedjem. Mikor az ötlet felvetődött, hogy jó lenne egy ilyen lista, első blikkre úgy gondoltam, hogy semmi problémát nem fog okozni az összeállítása, hiszen aki egy kicsit is ismeri King filmjeit, az nagyjából tudhatja, hogy nagy részük a klasszikus „B” kategóriát képviseli (no name rendező, no name színészek, rendkívül alacsony költségvetés, borzalom stb), így ezeket kiszűrve a maradékot már nem lesz nehéz sorrendbe tenni. Tévedtem. Mielőtt billentyűzetet ragadtam volna, a fejemben már elkezdődött az összeállítás és megdöbbenve tapasztaltam, hogy bizony van olyan „B”-s (vagy ahhoz közeli) darab, aminek bőven van helye a listán, még úgy is, hogy bizony egy-egy „A” kategóriás mű fog áldozatul ennek áldozatul esni.

Még mielőtt belevágnék, három dolgot feltétlen szeretnék megjegyezni.
Az egyik, hogy mint a legtöbb toplista természetesen ez is erősen szubjektív. Hogy közhelyeket is puffogtassak, tudjátok: kinek a pap, kinek a papné.
A másik az, hogy itt most CSAK ÉS KIZÁRÓLAG a filmeket veszem figyelembe. Adaptációk során az egyik vesszőparipám, mikor valaki megjegyzi, hogy „ó, de hát a könyv sokkal jobb”, vagy "a könyvben sokkal jobb a vége” stb. Soha nem szerettem ha a kettő összehasonlításra kerül, hisz aki aktív könyvmoly, az bizony tudja, hogy egy film nagy valószínűséggel (nem mindig!) nem fogja visszaadni azt az érzést, amit egy könyv. 90-120 percbe egyszerűen lehetetlen besűríteni azt amit egy sok száz oldalas könyv a legapróbb részletekig képes bemutatni. Azt természetesen én sem kerülhetem el, hogy néha ne utaljak egy-egy rövid megjegyzés erejéig az adott könyvre, de mint fentebb írtam, itt a filmek önálló műként kerülnek „értékelésre”.
Utolsósorban pedig egy kicsit védelembe venném kedvenc írómat (na nem mintha rászorulna), de sokan megbélyegzik azzal, hogy „csak” a horrorhoz és thrillerhez ért (Lionel Messi sem tud röplabdázni) és unalmasak a könyvei. Nos, előbbihez annyit, elég lesz végigfutni a most következő listát, és máris láthatjuk hogy mennyi dráma szerepel a listán. Ahhoz meg, hogy unalmas a stílusa: könyveiből közel 400 millió darabot adtak el eddig világszerte. Bárcsak fele ennyire unalmasan tudnék írni!

A blog történetének talán leghosszabb posztja következik, tessék egy nagy levegőt venni és hajrá!

10. Sorvadj el! / Thinner (1996)

Bevallom őszintén, a 10. helyzettel voltam a legtöbb problémám, hiszen itt volt a legnagyobb „tolongás” azért, hogy melyik legyen az a mű, ami még – ha utolsó helyezettként is, de – bekerül a legjobbak közé. 5-6 jelentkező közül végül is a Tom Holland rendezte Sorvadj el! lett a befutó, amely a már fentebb említett, erősen „B” kategória körüli filmek közül az egyik személyes kedvencem.
A történet Billy Haleck (Robert John Burke) "kalandját" meséli el. Billy egy menő sztárügyvéd, aki az egyik napon – miután megnyert egy jelentős maffiapert – gondtalanul furikázik hazafelé autójával. Gondtalanul és figyelmetlenül. Útja során ugyanis halálra gázolja a helyi cigányközösség egyik asszonyát. A per alól felmentik (milyen meglepő, hisz a főbíró és  rendőrség első embere az egyik legjobb barátja), a cigány vajda azonban mindhármukra átkot szór. Billy fülébe csak annyit súg: „sorvadj el!”. Az ügyvéd csak nevet rajta, hetekkel később viszont azt tapasztalja, hogy több mint mázsás testsúlya – amitől már rég szabadulni akart – egyre csak csökken. Kezdetben még örömmel a veszi a fogyás tényét, később azonban megállítatlannak és visszafordíthatatlannak tűnik a folyamat.
Egyszerű, „könnyed” film, és „B” kategóriája ellenére nézeti magát, a végén látható csattanó pedig kifejezetten megmosolyogtató

9. Kedvencek temetője / Pet Sematary (1989)

Mikor először állítottam össze a listát, óriási megdöbbenéssel láttam, hogy egyetlen klasszikus horror sem szerepel rajta. Már pedig ezt szentségtörésnek véltem, úgy hogy a 9. helyre került a Kedvencek temetője Mary Lambert rendezésében. Sokat nem gondolkoztam rajta, hogy a klasszikus vonal közül ő lesz a nyertes, hiszen King egyik, hanem legjobb könyvéből készült adaptáció – ugyancsak „B” kategóriás jellegétől függetlenül – igen pofásra sikeredett.
Louis Creed (Dale Midkiff) a fiatal, pompás jövő előtt álló orvos kitűnő munkát kap a Maine-i egyetemen, ezért otthagyja a zajos Chicagót és családostul költözik egy városszéli kis házikóba. Az idilli környezetet egy dolog zavarja csak, még pedig a ház mellett álló országút, pontosabban az azon eszeveszett tempóban robogó a kamionok, amik gyakran maguk alá „gyűrik” az elkóborolt házi kedvenceket. Egy napon a család macskája is így jár, bánatukat a szomszédban élő kedves öregember, Jud próbálja enyhíteni, aki elmesél nekik egy legendát. Legendát,  az egykoron itt élt micmac indiánok által létrehozott kisállat temetőről, ahonnan az állatok idővel visszatérnek az élők közé… Louis bár nem hisz a mesében, de úgy véli, hogy egy próbát megér… És láss csodát, az egykori házi kedvenc visszatér: tekintete megváltozott, furcsán viselkedik, és orrfacsaró bűzt áraszt magából. Aztán napokkal később a család gyermeke, a kis Gage, egy papírsárkány után eredve az országút felé veszi az irányt…
Könyvben talán a leghorrorisztikusabb King mű, és bár a film nem tökéletes, valamennyire azért vissza tudja adni a hátborzongató történetet. Azt a történetet, ami tökéletesen mutatja be, hogy az ember meddig képes elmenni, hogy visszakapja szeretteit. 

8. Állj mellém! / Stand By Me (1986)

King ezen adaptációjának alapja nem egy hosszú regény, hanem egy olyan könyv, ami négy rövidebb-hosszabb, egymástól független kisregényből áll. A könyv egyébként annyira sikeres volt, hogy a négy írásból három megfilmesítésre került (a másik kettő Az eminens, illetve A remény rabjai címet viseli). Ha a Kedvencek temetőjéről azt mondtam, hogy az egyik legfélelmetesebb darab, akkor most pont az ellenkezője mondható el. Kétség kívül ez az egyik legszolídabb, legbarátságosabb története az írónak. Inkább fogható fel az egész egy könnyed, kalandfilmnek, mintsem thrillernek.
A történet négy, iskoláskorú fiú (Gordie, Chris, Teddy és Verne) kalandját meséli el, akik egy Oregon állambeli kisvárosban tengetik a nyári szünidő alatti, unalmas hétköznapjaikat (a könyvben, „természetes” a Maine állambeli Castle Rock a helyszín, mint King műveinek legtöbbjében). A fiúk az egyik napon hallanak egy különös történetet, miszerint egy környékbeli srác eltűnt a várost övező erdőben és még napokkal később sem került elő. A négy jóbarátnak sem kell több, nyomban utána erednek az ismeretlennek. Hajtja őket a kalandvágy, az ismeretlen, no és persze a legfontosabb: sosem láttak még hullát. Az Állj mellém! az ő kalandos, veszéllyel teli útjukat meséli el.
Az tény, hogy maga a film nem a legeseménydúsabb és „legpörgőbb”, de a rendező Rob Reiner készített egy igazán szerethető filmet, amely nagyon hitelesen bemutatja, hogy milyen is az igazi barátság. 

7. 1408 (2007)

A tízes lista első, igazán „A” kategóriás filmje, mely az író Blood and Smoke című audiobookjáról származik. (nem tudom, hogy ennek jó ennek megfelelő-e a hangoskönyv kifejezés). A darabot Mikael Hafstrom rendezte (ő készítette a mostanában játszott Sly & Arnold féle szupercellát is) és erre azért az előbbiekkel ellentétben már egy combosabb színészgárda is jutott, név szerint John Cusack, illetve Samuel L. Jackson (bár tegyük gyorsan hozzá, utóbbi sajnos nem sokat van színen, a neve inkább egy marketingfogás).
A történet középpontjában Mike Enslin paranormális kutató és író áll, aki idejének nagy részét annak szenteli, hogy bebizonyítsa: a paranormális dolgok valójában nem léteznek, és azok mögött mindig valamiféle szándékos, emberi tervezés áll. Egy napon úgy dönt, hogy felkeresi a legendás, New York-i Dolphin hotelt, ahol az a történet járja, hogy a 1408-as szobában bizony fura dolgok történnek… A Samuel L. Jackson által megformált szállodaigazgató természetesen minden erejével azon van, hogy távol tartsa Enslint a szobától, de ő hajthatatlan. Saját felelősségére kiveszi a szobát és onnantól kezdve már nincs visszaút. Az újabb, jobb „minőségű” King adaptációk közül szerintem ez az egyik legalulértékeltebb, úgyhogy már csak azért is bekerült a top 10-be! Amúgy is nagy kedvenceim a lényegében egy helyen, egy-két szereplővel játszódó filmek, és ennek a hangulata is jól eltalált, engem szinte végig lekötött, sőt annyira tetszett, hogy azóta már egy jó párszor újra is néztem.

 6. Titkos ablak / Secret Window (2004)

Egy újabb olyan adaptáció, amely az Állj mellém! című filmhez hasonlóan egy kisregényből született. Akárcsak az 1408-at, sokan úgy vélem ezt a filmet is alulértékelik, mondván, hogy túl átlagos a története és láttunk már millió ilyen filmet. Igen, valóban nem egy „spanyol viasz”, viszont köszönhetően a főszereplőnek (akit nem más játszik, mint korunk egyik legnagyobb színésze Johnny Depp), úgy vélem sikerült egy igen-igen jó kis művet összehozni.
Mort Rainey, az egykori bestseller író, az emberektől teljesen eltávolodva, egy erdőbeli kis házikóban éldegéli mindennapjait. Mort éppen hogy túl van egy váláson, ami teljesen romokba döntötte: egész nap szunyókál, éberebb pillanataiban pedig inkább alkoholba folytatja bánatát. Egy nap azonban különös esemény történik. Csengetnek, és az ajtaja előtt feltűnik egy furcsa, kalapos úri ember, egy bizonyos John Shooter. Shooter nem kisebb vádakkal illeti meg Raineyt, mint hogy egykori bestsellerének ötletét tőle lopta el. Rainey értetlenül áll a történtek előtt, de úgy gondolja, hogy mi sem egyszerűbb mint hogy bebizonyítsa igazát: elő kell keresni az eredeti kéziratot és arról el lehet dönteni ki írta meg előbb a történetet. A kézirat azonban sehol nincs, és Shooter nap nap után újra meg újra visszatér. És egyre követelőzőbb. Mort pedig kezdi elveszteni a határt a valóság és az álom között.
Mint fentebb említettem nem egy eredeti film, viszont hangulatos és Depp nagyon jó benne.

A lista második felét holnap olvashatjátok, ha esetleg most jártok itt először, lájkoljátok a blog facebook oldalát, hogy biztosan ne maradjatok le róla.