Már korábban is kiemeltem azt a zsenialitást, ahogyan a Pixar meglátta az időközben felnövekvő generációkban rejtőző piaci lehetőségeket, és ennek megfelelően egyik klasszikusának folytatását előzményét egy egyetemi környezetbe helyezte. (Ettől függetlenül 95%-ban kisgyerekes családok ültek most a moziban.) Természetesen nem kis kihívás 12 év várakozásainak megfelelni, éppen ezért fel volt adva a lecke a készítőknek, ők pedig biztosra mentek, és alacsonyra tették a lécet maguknak.
Mike Wazowski gyerekkori álma, hogy rémisztő lesz, és a Szörny Rt.-nél tett iskolai látogatás során meggyőződik arról, hogy ehhez a Szörny Egyetemen kell tanulnia. Minden rendben is megy, fel is veszik a felsőoktatási intézménybe, azonban ott azzal kell szembesülnie, hogy hiába tanul éjt-nappallá téve, nem elég ijesztő a megjelenése. Eközben a nagyképű James Sullivan (a híres Sullivan család sarja) könnyedén veszi az akadályokat, egészen addig, míg maga a hozzáállása lesz a legnagyobb akadály. Ezért aztán kettejüknek egyesíteniük kell erejüket egymással, illetve egy teljesen életképtelen társasággal, hogy egy egyetemi versenyt megnyerve váltsák valóra az álmukat.
A Pixar jellegzetes vonásai természetesen itt is megtalálhatóak: remek animációk (néhol már egészen valósághűre is sikeredett a környezet), jól eltalált humor, néhány izgalmas jelenet, és egy egyszerű mondanivaló. Ugyanakkor a legfontosabb dolog hiányzik: az ambíció, valami egészen furcsa és eredeti alkotásának igénye, ami magát a Szörny Rt.-t is lehetővé és klasszikussá tette. Mert a történet végső soron nem más, mint egy klasszikus "a főszereplő beáll a lúzer-stréber társaságba, és velük megmutatja, hogy az ember bármire képes, és igazságtalanul nézik le őket". Ezt már nagyon sok, leginkább kritikán aluli vígjáték sütötte el, azonban az írók és a rendező Dan Scanlon dicséretére legyen mondva, hogy nekik köszönhetően nem érződik ez a sablon nagyon megfáradtnak. De ettől még valamennyire megfáradt ez a koncepció.
És itt jutunk el a mondanivalóig, amely lassan minden Disney és Pixar filmből folyik, szinte kivétel nélkül: lehet, hogy béna vagy, lehet, hogy egy lúzer vagy, mégis lehetsz jó abban, amit csinálsz, mégis lehetsz hasznos, csak küzdeni kell érte. Ami amellett, hogy egy üdvözlendő üzenet a gyerekek felé, egyben hihetetlenül hamis is. (Bár az amerikai kultúrának része ez a felfogás.) Mert felnőve és a való világba kikerülve azt fogja látni, hogy az érvényesüléshez bizony kell valamilyen képesség, életrevalóság, kapcsolatok, ezekért pedig nem lehet csak egyszerűen megdolgozni. Már kutatások is bizonyítják, hogy nem a stréberek jutnak legmesszebb az életben. Ugyan a film ezt belátja Mike Wazowski kapcsán (a Szörny Rt.-ből ugye tudja már mindenki, hogy nem lett belőle világhírű rémisztő), de szerintem sokkal inkább arra helyezi a hangsúlyt, hogy a többieknek, akiket már egyszer kivágtak az egyetemről, mégis valóra válhat az álmuk. De végső soron nem is ez a legnagyobb problémám: lehet akár igaz, és kevésbé álszent is ez az üzenet, kicsit unalmas már, hogy évi 2-3 Disney-Pixar film próbálja lenyomni a torkomon.
Én sokkal jobban szerettem, amikor még olyan eredeti ötletekkel hívták fel magukra a figyelmet, mint a Toy Story vagy a Wall-E, de tulajdonképpen most is egy szórakoztató filmet hoztak el nekünk. Nem lesz ugyan klasszikus, de sajnos volt alkalmam megtekinteni előtte 3 animációs alkotás előzetesét is (az egykaptafára készülő Turbo és Repcsik, illetve a hihetetlenül színvonaltalannak tűnő Hupikék Törpikék 2 voltak ezek), és ennek fényében azt kell, hogy mondjam, adjunk hálát, hogy még készülnek ilyen produkciók, mint a Szörny Egyetem.
7,5/10
