A nők helyzete a 19-20. század fordulóján. Érdekes téma, amelyet meglehetős alapossággal járt körül a szerző. A születéstől az özvegységig kísérhetjük figyelemmel a hölgyek sorsát, akik a társadalom minden kasztját képviselik a cselédektől az arisztokratákig. Számomra a legmegdöbbentőbb az volt, hogy a nők fő célja elsősorban a férjhez menetel volt, ritkán voltak olyanok, akik tudatosan tanultak, hogy önálló keresethez jussanak. Széles körű ismeretekre tehetünk szert arról, hogy milyen tanulási lehetőségei voltak a hölgyeknek, attól függően, hogy milyen osztályba születtek, hiszen az oktatás drága volt, nem mindenki engedhette meg magának. Az is érdekes, hogy nem mindig örültek a leánygyermeknek, hiszen az nem örökölhette a családi üzletet és még hozományt is kellett adni neki, a kelengyéről nem is szólva. Ez utóbbit minden hölgy saját maga gyűjtötte össze, volt, aki saját maga varrta, és volt, aki varratta. A könyvben szó esik az árvák nem túl jó helyzetéről is, valamint arról is, hogy a prostituáltak milyen körülmények között éltek. Megtudhatunk mindent a szoptatós dajka intézményéről is, valamint arról, hogy milyen orvosi lehetőségei voltak a gyermeket váró hölgyeknek, és ez még csak egy kis ízelítő a sokféle téma közül. Nagyon mélyen szántó és alapos alkotás, amely mégis szórakoztató formában beszéli el nekünk a különféle női sorsokat, teljes képet adva arról, hogy egy hölgynek milyen lehetőségei voltak az előző századfordulón. Fura kor volt ez, hiszen akkoriban a nők többsége még mindig háztartást vezetett, azonban már megjelentek a munkásnők, a tanítónők és az óvónők, sőt, az első egyetemet végzett hölgyek is. Mindenkinek ajánlom, akit érdekel a korszak, a nők sorsa és helyzete, hiszen egy letűnt kort ismerhetünk meg, nagyon részletesen és sokrétűen feldolgozva.

Milyen oktatásban részesült Andrássy Katinka, Mikszáth Kálmánné Mauks Ilona és Kaffka Margit? Milyen gyermekágyi tapasztalatai voltak Márkus Emíliának és mi volt a sorsa Hugonnai Vilmának, az első magyar orvosnőnek? Milyen volt egy óvónő, egy tanítónő és egy apáca élete? Ezt mind-mind megtudhatjuk ebből a könyvből...

A legérdekesebb az volt számomra, hogy a színészképzésről is részletes képet kaphatunk, hiszen akkoriban ez a pálya is kiemelkedési lehetőséget jelentett a hölgyek számára. Persze ennek a hivatásnak is megvoltak a maga árnyoldalai, azonban még mindig több eséllyel futhatott be valaki karriert ezen a módon, mintha egy másik foglalkozást választott volna magának. Azonban ez csak nagyon keveseknek sikerült, például Márkus Emíliának, de a legtöbb szépreményű növendékből nem lett valójában színésznő. Velük szemben ott volt az apácák élete, akiknek szintén megismerhetjük a karrier lehetőségeit, sok hölgy választotta ezt a hivatást is. De ekkoriban jelentek meg az óvónők, a tanítónők, sőt, már egyetemre is mentek a nők. Hugonnai Vilma sorsán keresztül megfigyelhetjük, milyen nehéz volt a helyzete ezeknek az első orvosnőknek, akik kitaposták az utat a következő nemzedék számára, akiknek már sokkal könnyebb volt hivatásukat űzni. A tanulási lehetőségek közül a legérdekesebb  számomra a zárdák világa volt, ahol apácák tanították a lányokat, de arról is tudomást szerezhetünk, hogy milyen volt az árvaházban élő gyermekek sorsa. Azt is megtudhatjuk, milyen leányneveldék voltak a középosztály számára, illetve az arisztokrata családok hogyan taníttatták csemetéiket.

Azt is megtudhatjuk, hogy a házassági "piac" hogyan működött, miként jutottak el a párok a jegyességig, ami akár évekig is eltarthatott, ahogyan az Móra Ferencék esetében is történt. Voltak nagyon különös házasságok, mint amilyen Mikszáthéké, de az igazi fordulatot az hozta el, amikor lehetővé vált a válás is. Nagyon csúnya válóperek is kialakultak, mint például Vajda Jánosé és Bartos Rózáé. A házasság története nem happy enddel zárul, hiszen azt is megtudhatjuk, milyen kilátástalan sorsa juthatott valaki, ha özvegy lett, elvesztette a férjét. Egy másik nagyon érdekes téma a háztartás, amelyről kiderül, hogy bizony egyáltalán nem volt könnyű rendben tartani a család életét, a nagymosás pedig külön tudomány és tortúra volt. A vidéki és a budapesti háztartás teljesen más volt, az azonban megegyezett, hogy a ház asszonyának nagyon észnél kellett lenni és okosan kellett irányítani a család életét, mert nagyon bonyolult volt egyben tartani a folyamatokat. A főzni tudás alapfeltétel volt egy asszony számára, még akkor is, ha szakácsnő állt a rendelkezésére, hiszen e nélkül nem tudta volna irányítani a konyhai műveleteket. Szóval nem volt irigylésre méltó egy háziasszony élete sem.

A könyv olyan tabukról is beszél, mint a szexualitás és az anyaság. Kiderül, milyen fontos volt a lányok ártatlansága a korban, milyen gondokat okozott, ha valaki nem tudott ellenállni a kísértésnek. A prostitúcióról is szó esik, megtudhatjuk, hogyan éltek a prostituáltak. Ugyanakkor arról is tudomást szerezhetünk, hogy a szülés milyen összetett folyamat volt, a terhességről is szó esik, ahogyan a fogamzásgátlásról és családtervezésről is. Számomra a rendkívül sokrétű téma közül a legérdekesebb az orvosnők, ezen belül Hugonnai Vilma sorsa volt, aki hiába végzett Zürichben egyetemet, itthon sokáig csak bábaként dolgozhatott, majd végül 51 évesen kezdhetett orvosként praktizálni. Nagyon sokféle feladatot látott el, a páciensei is a legszélesebb társadalmi körből kerültek ki, ő azonban nem tett különbséget közöttük, mindenkit teljes odaadással gyógyított. Ez egy nagyon érdekes könyv, nagyon sokféle témát jár körül, igazi hiánypótló kiadvány, mindenkinek csak ajánlani tudom, akit érdekel a korszak, mert rengeteg információra tehet szert általa.

9/10

A könyvet a Park kiadó jóvoltából volt lehetőségem elolvasni.