Habkönnyű nyári kaland Bíró Szabolcs módra. Ezúttal nagy csaták nélkül, de a kalandfaktort tökéletesen kimaxolva írta meg a szerző ezt a szórakoztatva tanító ifjúsági regényt, mellyel bebizonyította, hogy nemcsak a középkort ismeri kiválóan, hanem Eger történetét is. Jómagam nagyon régen jártam ebben a városban, de azonnal megjött a kedvem egy újrázásra a könyv olvasása közben, miközben a szereplőkkel együtt kalandoztam a helyszínen. Egyáltalán nem mellesleg az is kiderült, hogy eljött az ideje az Egri csillagok ismételt tanulmányozására is, olyan jóízűen olvasta a főszereplő, és annyi idézet szerepelt belőle, hogy eszembe jutott kamaszkorom egy nyara, amit jómagam szintén ezzel a könyvvel töltöttem, amit nagyon szerettem, jó volt újraélni ezt az időszakot. Habár velem nem estek meg ilyen kalandok akkortájt, mégis nagy örömömre szolgált visszaidézni azokat a napokat. A szerző nagy kedvencem, és bár ezúttal egy tőle szokatlan műfajban próbálta ki magát, természetesen nem csalódtam benne, a történet szálait jól bonyolítja,  remekül megírt karakterek érdekes kalandjait szállítja, egyetlen percre sem lehet unatkozni. A hagyományőrzés nagyon fontos az írónak, megtanulhattuk, hogy a korhű ruha nem jelmez, hanem viselet, ahogyan azt is, hogy napjainkban milyen feladatokat lát el egy várkapitány. Érdekes rejtélyek nyomában járunk, csavaros feladatokat oldunk meg a szereplőkkel együtt, miközben figyelemmel kísérhetjük az első szerelem kialakulásának minden szépségét és bonyolultságát. A saját műfajában ez egy nagyon jó kis darab,  a szerző szállította a tőle megszokott színvonalat, remélem, folytatni fogja a kirándulást az ifjúsági kalandregények világába, szerintem az igényes történelmi kalandoknak megvan a létjogosultságuk, és ki ne szeretné újraélni kamaszkora legszebb nyarait, vagyis nosztalgiafaktornak sem utolsó ez a kiadvány.

Egy idős egri antikvárius súlyos titkot őriz, amelyet fogadott fiának sem árul el, magával viszi a sírba. Azonban rejtélyek sorába csomagolva megadja az utat a kincshez, amit csak az arra méltó ember találhat meg. A 13 éves Peti nyaralni érkezik Egerbe, ahol hamarosan nyomozni kezd új barátjával, Tündével, és a kalandok elkezdődnek...

Habkönnyű történetről van szó, de azért a szerző úgy kanyarítja a történetet, hogy drámai szála is legyen, azonban csak annyira, hogy ne feküdje meg a gyomrot, hiszen ez a kötet kamaszoknak íródott, nem kell benne shakespeare-i mélységeket keresni, a cél a szórakoztatva tanítás, amit teljes körűen megkapunk. Rengeteg ismeretre tehetünk szert Egerről, Gárdonyi Gézáról és az Egri csillagokról, miközben nem száraz történelmi tablót kapunk, nagyon is él a történet, tökéletesen hihető és emberléptékű a sztori, akár velünk is megtörténhetett volna ennyi idős korunkban. Az első szerelem minden szépsége és ártatlansága is felidéződik a sorokban, minden cukormáz nélkül, miközben a felnőtt szívügyek is jól alakulnak. Alapvetően ez egy kalandregény, azonban olyan fontos dolgok is megidéződnek benne, mint a család, a barátság, a tisztesség, és egyáltalán nem utolsó sorban az olvasás szeretete, amelyet könyvmolyként csak üdvözölni tudok. Mert egy könyv körül zajlanak az események, mindenki az Egri csillagok alternatív változatát keresi, és nagyon mély történelmi tudással és helyismerettel kell rendelkeznie annak, aki meg tudja fejteni az idős ember által hátrahagyott rejtvényeket. Egy idő után már nem lepődünk meg semmin, együtt nyomozunk a fiatalokkal, akik miközben rengeteg információra tesznek szert Egerről, sokat tanulnak saját magukról is, és egyáltalán nem mellesleg szépen nyiladozik a szerelem rózsaszála kettejük között, mindvégig lehet nekik drukkolni.

Ez egy kamasz regény, de azért felnőttek is szerepelnek benne, akik miközben segítik az ifjúságot, élik a saját életüket, amelyben bizony sok a küszködés és a probléma, de természetesen csak annyira, hogy egy kamasz is be tudja fogadni ezeket.  Peti édesanyja egyedül neveli gyermekét, sok anyagi nehézséggel kell szembesülnie, és egyedül kell megoldania a felmerülő problémákat, de az elmúlt tíz évben derekasan helyt állt. Nagyon nehezen engedi el fiát nyaralni Egerbe, azonban fokozatosan rájön, hogy így lesz ideje saját magára, és idővel rátalál a szerelem is. Peti keresztanyjának is elrabolják a szívét, a főszereplő fiatalok között is szépen alakul a románc, azonban mégsem a romantikán van a hangsúly, hanem a kalandokon, amelyek észveszejtő sebességgel peregnek. Nagyon kell figyelni, hogy ne maradjunk le semmiről, szerencsére pont annyi idő van a karakterek építésére, hogy az még ne menjen a történet rovására. Miközben mindent megtudunk Egerről, és úgy érezzük, a szereplőkkel együtt járjuk az utcáit, nagyon érdekes rejtvényeket is megfejtünk, nem unatkozunk egyetlen pillanatra sem.

Habár már ősz van, mégis nagyon jó, hogy ez a kötet visszahozza a nyarat, jólesik ez a habkönnyű történet a szürke hétköznapokon, az egyre gyorsabban sötétülő estéket meg tudja szépíteni ez a sztori. Nincs benne semmi extra vagy különleges, pont az az erőssége, hogy hétköznapi emberekről szól, akik akár mi is lehetnénk, vagy lehettünk volna kamaszkorunkban. Jól sikerült a szerző kalandja ebben a műfajban, remélem, ír még hasonlókat, mert az az egyedi íz, amely Bíró Szabolcsra jellemző, most is remekül érvényesült, akárcsak az Anjouk-sorozatban. Természetesen ez a kötet nem olyan érett, mint amit a történelmi kalandregények műfajában megszoktunk tőle, viszont első kísérletnek tökéletes, szórakoztató nemcsak egy kamasznak, hanem egy felnőttnek is, ráadásul megvan a maga mélysége. Összességében egy jó könyv, amelynek mindenképpen érdemes adni egy esélyt, főként akkor, ha szeretjük a történelmet és szép emlékeket őrzünk az Egri csillagokról. Jól felépített történet, izgalmas karakterek, óriási kalandok várják az olvasót ebben a kötetben, amely nem több és nem kevesebb, mint egy jó kis ifjúsági kalandregény.

8/10

A könyvet az Athenaeum kiadó jóvoltából volt lehetőségem elolvasni.