Egy újabb kiváló rész a sorozatból. Ez már a nyolcadik, döbbenet, hogy telik az idő, mintha most lett volna, hogy az első részt olvastam, és már el is jutottunk Anjou Lajos király koráig. A Bátorok sokadik nemzetségének kalandjait kísérhetjük figyelemmel, Szilárd életútja eddig sem volt eseménytelen, azonban ezúttal ismét nagyot csavart rajta a történelem és a szerelem. Mert nem csak nagy csatáknak vagyunk tanúi, hanem az érzelmek is nagy hőfokon áradnak ebben a részben, kiválóan kiegészítve egymást. Bíró Szabolcs könyvről könyvre jobban ír, élmény végigkövetni, hogyan alakul a stílusa, miként veszi egyre magabiztosabban az írói akadályokat, mára már teljesen letisztult és összetéveszthetetlen a stílusa, a történelmi regények műfajában megkerülhetetlen a szerző. Nagyon vártam már a következő részt a sorozatból, hiszen az írónak olyan tudása van a tárgyalt korról, amelyből rengeteget lehet tanulni, ráadásul nagyon szenvedélyesen és egyben szórakoztatóan is ír,  azonban nem hiányzik a mélység sem. Jól megírt karakterek, kitekintés a nemzetközi politikára, valamint a hazai történések tűpontos bemutatása, nagy csaták és nagy érzelmek, ezt mind megkapjuk most is, mint mindig, az egyetlen hiba talán az, hogy kicsit lassan indulnak be az események, de ennél nagyobb bajunk ne legyen. A kezdeti döccenők után gyorsan magával ragad a regény, és nem is ereszti az olvasót, én együltő helyemben olvastam végig, annyira kíváncsi voltam arra, hogy mi fog történni Bátori Szilárddal és háza népével. Ne feledkezzünk meg a Lackfiakról sem, hiszen nélkülük nem lenne olyan sokszínű a regény, ráadásul a végén kapunk egy rövid összefoglalót arról is, hogy mi a valóság és mi a fikció a történetben, ami történelmi regény esetében mindig érdekes. Összességében egy nagyon jó könyvet kaptunk ismét, a műfaj szerelmeseinek kötelező darab, a többieknek pedig érdemes tenniük egy próbát vele, mert tökéletes kikapcsolódást nyújt, miközben rengeteg történelmi ismeretet ad át, és el is gondolkodtat.

1345-ben járunk, az ifjú Lajos király egyre biztosabban ül a trónon.  Szükség is van kiváló képességeire, hiszen nincs nyugalom a politikában: Velence szemet vetett Zárára, miközben Nápolyban egy szörnyű gyilkosság változtat meg mindent. A király harcba indul, akárcsak Bátor Szilárd, akinek továbbra is eseménydús az élete...

Nagy csaták nélkül nincs Bíró Szabolcs könyv, ezúttal sem csalódunk a szerzőben, ismét filmszerű élményt kapunk, olyan érzésünk van, mintha mi vállvetve küzdenénk Bátor Szilárddal a harcok hevében, dobog a szív, perdül a kard, miközben még azt is átlátjuk, hogy mi történik a harctéren. Nem mindig nyertes csatáknak vagyunk a tanúi, de ettől még ugyanolyan élmény "részt venni" bennünk, annyira életszerűen peregnek egymás után az oldalak. Akciódús ezúttal is a cselekmény, azonban olyan jól adagolja a szerző az egyéb eseményeket is, hogy egyetlen pillanatra sem érezzük úgy, hogy unatkoznánk, remekül kiegészíti egymást a nagypolitika és a hétköznapi élet. Mert itt bizony mindenből kapunk egy kicsit, nemcsak a királyi udvarban forgunk, vagy Zára városában, hanem például Szilárd birtokán is, ahol teljesen hétköznapi életet él a kiváló lovag. Bepillantást nyerünk a nagypolitika forrongó üstjébe, miközben a hazai viszonyokat is megértjük, de egyáltalán nem száraz leírás keretében, hanem nagyon is szenvedélyesen, a történet szerves részeként szerzünk mélyreható történelmi ismereteket  a korszakról.

A borító nagyon kifejező, tökéletesen visszaadja a regény hangulatát. Itt bizony folyik a vér, sercennek a testnedvek, nem habos-babos történetről van szó, egy nagyon kemény korszakról kapunk képet, amelyben nem volt könnyű élni, mégsem teljesen sötét a hangulat, hiszen az élet örömei is visszaköszönnek a lapokon. Barátság, szerelem, ármány, tragédia, dráma és boldog pillanatok, minden van ebben a regényben, nem marad hiányérzete az olvasónak, ezért tud emberi maradni a történet, dacára annak, hogy egy igazi hősről szól a történet, egy badass lovagról, és akkor arról még nem is beszéltem, hogy Toldi Miklós is megjelenik a színen időnként és oda is csap annak rendje és módja szerint. Főhősünkre egészen különleges módon talál rá a szerelem, naná, hogy egy csata kellős közepén, Bátor Szilárddal mindig valami különleges történik, még szívügyekben is. Több, mint 400 oldal tömény szenvedély ez a könyv, amelyből azonban nem hiányzik az ésszerűség és az életkorral együtt járó tapasztalat és hidegvér sem, olyan elegy ez, amely remekül működik.

Unalomnak itt nincs helye, amikor éppen nem csatázunk, akkor is mindig történik valami, tökéletesen adagolja a szerző a politikát, a harcokat, az emberi kapcsolatokat, a borzalmat és a szépséget, ráadásul mindig jön egy csavar, ami teljesen megváltoztat mindent, ezért hiába tudja az ember történelemrajongó lánya, hogy mi fog következni, mégis teljes szívével szorít a szereplőknek, hogy minden úgy történjen, ahogyan számukra a legjobb. Aztán amikor mégsem történik meg, a szív megszakad, a lehelet bennakad, de amikor már végképp elveszítjük a reményt, jön egy újabb csavar, és az élet megint szép. Mesterien játszik velünk a szerző, tényleg egyre jobban ír, kíváncsian várom a folytatást, biztosan abban sem fogok csalódni. Jó érzés tudni, hogy egy darabig még eltart a sorozat, biztosan nem maradunk Anjouk nélkül, hiszen Lajos király még csak nemrégiben lépett trónra, Bátor Szilárd is a legszebb férfi korban van, vagyis van még mit elmesélni. Ez egy remek darab volt, remélem, minél előbb jön a folytatás!

9/10

A könyvet az Athenaeum kiadó jóvoltából volt lehetőségem elolvasni.