Amikor a játék az élet. Mert a gamerek világa nagyon más, mint a hétköznapi embereké, nagyon érdekes betekinteni egy teljesen más univerzumba. Ne tévesszen meg senkit a borító, ez nem egy romantikus történet, hanem egy erős felnövekedés történet, amelyben két teljesen introvertált személyiség élete zajlik egymás mellett, és bármennyire döbbenetes, mégsem lesz közöttük más, mint barátság. Ennek ellenére nagyon érdekes végigkövetni a köztük lévő dinamikát, ahogyan életük különböző szakaszaiban viszonyulnak egymáshoz, mindezt megspékelve a játékok világával. Őszintén szólva nem vagyok egy gamer - sohasem játszottam még egyetlen számítógépes játékkal sem -, ezért biztosan kimaradt volna az életemből ez a könyv, ha nincs a NIOK, amelynek ez az e havi közös könyve. Nem kicsit óvatosan vettem a kezembe, mert a borító alapján meg voltam győződve róla, hogy ez egy romantikus regény lesz, aztán nagyon hamar kiderült, hogy szó sincs erről, ez egy nagyon más világ, itt a játékokról szól minden. A szerző legnagyobb erénye az, hogy úgy mesél nagyon okosan a kapcsolatokról, hogy nem lesz csillámpónis a hangulat, nagyon is emberi és sokszínű lesz az összhatás. Rengeteg mindent megtudhatunk a játékok világáról, a szereplőkkel együtt építjük fel a különböző világokat, jól rá lehet csodálkozni, hogy mennyire összetett feladat egy játék megalkotása a grafikától kezdve a motoron át a zenéig. Ugyanakkor egyáltalán nem leszünk szakértők, mire a könyv végére érünk, pont annyira merülünk bele a játékok világába, amennyi még nem fekszi meg a gyomrot, ugyanakkor mindvégig érdekes marad. A nosztalgiafaktor is belejátszik a történetbe, hiszen nem napjainkban játszódnak az események, hanem ifjúságunk idején, ezért idősebbek is át tudják érezni a korszak hangulatát, miközben a fiatalokat is lekötik az események. A szemünk előtt épül fel egy játékbirodalom, és évtizedeken át kísérhetjük figyelemmel a főszereplők kapcsolatát, amelybe nagyon sok minden belefért, és tényleg döbbenetes, hogy mennyi érzelem, tragédia, gyász, ugyanakkor sikerek is végbementek ebben az időszakban. Hamar elrepül a több, mint 500 oldal, a könyv nagyon olvastatja magát, egyetlen hibája véleményem szerint az, hogy a karakterek túl lassan fejlődnek, ezért a dinamika nem mindig van egyensúlyban, unalmas részek nincsenek, de néha leül a történet. Összességében ez egy nagyon jó könyv, érdemes rászánni az időt, sok értéket kapunk érte cserébe.

Sam és Sadie gyerekkorukban találkoznak a kórházban, ahol Sam lábadozik egy baleset után. Sokat játszanak együtt, azonban egy félreértés miatt hosszú évekre megszakad közöttük a kapcsolat. Amikor legközelebb találkoznak, már fiatal felnőttek, akik a játékokra teszik fel az életüket. Sam elhatározza, hogy Sadie segítségével fel fog építeni egy birodalmat, már csak a lányt kell meggyőznie, hogy ő is ezt akarja...

Sam és Sadie nagyon okos, ugyanakkor nagyon introvertált, és két teljesen különböző személyiség. Amíg Sam magányos alkat, Sadie soha sincs egyedül, több hosszabb kapcsolata van, de a házassággal hadilábon áll, egészen addig, amíg nem találkozik leendő gyermeke apjával. Azonban történik egy szörnyű tragédia, és a szépen alakuló családi élet lehetősége szétfoszlik, egyedülálló anya lesz, ráadásul a sokk hatására a munkája sem érdekli, ismét hosszú évekre eltávolodik Samtől. Aztán mi másban, mint egy játékban újra egymásra találnak, hogy aztán immár érett fejjel újrakezdjék a meglehetősen bonyolult kapcsolatukat. Hogy mi lesz belőle, azt nem árulom el, de adnak a gamer romantikának végre, pont akkor, amikor ezt már felnőtten teszik, nincs a kapcsolatukban egyetlen zavaró tényező sem, mindketten megtalálták saját magukat, sok mindent megéltek, fejlődtek és magukhoz képest sokat változtak, előnyükre. Sam is sokat változik az évek folyamán, a teljesen zárt világban élő fiú lassan kinyílik a világra, az őt ért tragédia ellenére is talpra áll, lassan készen áll egy kapcsolatra annak minden szépségével és nehézségével együtt. A maga sajátos módján rendkívül romantikusan közeledik Sadie felé, aki azonban egy idő után átlát a szitán, és saját magához méltóan csattanós választ ad a felkínált lehetőségre. Hogy mi lesz a kettejük sorsa? Nem a cél a lényeg, hanem az oda vezető út, és ezt ők közösen járták végig. 

A szerző nagyon jól írta meg a történetet, ezért még a hozzám hasonló játék analfabéta is tudta követni az eseményeket, és rá tudott csodálkozni arra, hogy milyen összetett dolog egy játék, milyen nehéz megalkotni, mekkora tehetség kell ahhoz, hogy felépítsen valaki egy teljesen új univerzumot. Rengeteget dolgoznak a szereplők, az életük tényleg a játékok körül forog, döbbenetes, hogy mennyi mindenre kell odafigyelni, annak érdekében, hogy megszülessen egy újabb alkotás. Végigkövetjük, hogyan épül fel a semmiből egy birodalom, hogyan lesznek a játékostársak előbb munkatársak, majd tulajdonosok, milyen nehézségeket kell leküzdeniük, és hogyan változott közben a köztük lévő kapcsolat. Sok pénzt kerestek a játékokon, de tényleg rengeteget dolgoztak érte, élmény végignézni, hogyan születik meg egy ötletből egy újabb siker, illetve hogyan lehet felállni egy bukásból. A cégben összefonódik a két főszereplő élete, hogy aztán belépjen közéjük egy harmadik, ami ismét megváltoztat mindent, és már későn veszik észre, hogy elmentek egymás mellett. Van-e remény kettejük számára? Nos, az mindig van, a közöttük lévő kapocs ugyanis olyan erős, hogy a barátságuk minden túlél, kérdés, hogy lesznek e valaha szerelmesek is. Ez az izgalmas kérdés végighúzódik a történeten, és mindvégig függőben marad, hogy aztán a végére ismét új fordulatot vegyenek az események.

Ez nem egy habos-babos történet, a szereplőknek szembe kell nézniük tragédiákkal, problémákkal, még a halállal is, amelyet mindketten különböző módon dolgoznak fel. Az idősávok időnkénti váltásával egy újabb dimenzióval mélyíti a szerző a történetet, hiszen így csak idővel értjük meg a szereplők motivációit, cselekedeteinek mozgatórugóit. A múlt, a jelen és a jövő időnként összekuszálódik, de az igazán menő helyzet az az, amikor egy játékban vagyunk, amely idővel valósággá válik. Így érnek össze a szálak, hogy aztán a végén ne hollywoodi rózsaszín álmot kapjunk - az nem illett volna ehhez a történethez - , hanem egy nagyon elgondolkodtató, ugyanakkor stílusos lezárást. Ez egy nagyon hosszú könyv - több, mint 500 oldal -, azonban egyáltalán nem érződik vontatottnak, annak ellenére, hogy nem peregnek gyorsan az események, a szerző hagy időt a karaktereknek, a köztük levő dinamika folyamatosan változik, és ez adja a sztori igazi erejét. Jól megírt könyv, érdekes karakterek, a gamerek varázslatos világa, a végeredmény pedig egy maradandó olvasmányélmény.

9/10

A könyvet a Libertine kiadó jóvoltából volt lehetőségem elolvasni.