Egy okos, életvidám bécsi lány a trónon. Mária Teréziát nem készítették fel az uralkodásra, mégis megállta a helyét. Nem volt képzett uralkodó, de józan és praktikus gondolkodásával mindig megoldotta az elé tornyosuló problémákat. Mindemellett kiváló színésznő volt, értett a hatásos jelenetekhez, tudta, hogyan kell meghódítania alattvalói szívét. Asszonyi furfanggal és anyai jóindulattal igazgatta birodalmát, szerették is nagyon, pedig ha kellett, nagyon kemény és kegyetlen is tudott lenni. 16 gyermeket szült, akiket nagyon szeretett, mégis, gondolkodás nélkül feláldozta őket a birodalom érdekében, olyan házasságokra kényszerítette őket, amelyek politikailag előnyösek voltak. Nem szeretett háborúzni, sokat tett azért, hogy országai fejlődjenek, iskolákat alapított, támogatta a művészeteket és az építészetet. Igazi bécsi lány volt, közvetlen, kedves, szeretett táncolni, zenélni, színdarabokban lépett fel. Imádta az életet, példás feleség és családanya volt, ami természetesen nem akadályozta meg abban, hogy időnként kikacsintson a házasságból, és a férjét sem ítélte el ezért. Művelt volt és széles látókörű, abszolút felvilágosodott uralkodó, aki igyekezett emberségesen irányítani sokszínű népét. A könyv nagy erénye, hogy az uralkodónő portréján kívül a korszak fontos és érdekes alakjai is megjelennek benne Kempelen Farkastól kezdve Grassalkovich Antalon át II. Frigyes porosz királyig. A frivol témákat sem kerüli a szerző, mégis ízlésesen nyúl a témához. Alapvetően szórakoztató stílusban ismerkedhetünk meg a királynővel, filmszerűen pereg le előttünk az élete. Sok csatát látunk, harctérit, szívbélit és lelkiismeretit egyaránt, érdekesen megírva, egyáltalán nem száraz leírásokat tartalmaz a kötet. Ugyanakkor pont a stílus miatt szerintem egy fokkal könnyedebb lett, mint amit az olvasó elvárna egy életrajztól, de ennél nagyobb bajunk ne legyen.
Károly király gazdag és befolyásos uralkodót szánt a lányának férjül, Restl azonban úgy döntött, hogy ő márpedig szerelemből fog házasságot kötni. Ennek örömére jól bele is szeretett a koldusszegény Lotharingiai Ferencbe, és az ő akarata győzött, valóban hozzáment feleségül. A házasság boldog volt, főként azért, mert amíg az asszony uralkodott, addig Ferenc a vagyona gyarapításával volt elfoglalva, miközben példásan nevelték együtt a gyerekeiket. 40 éves uralma alatt sok minden történt Mária Teréziával és birodalmával....
Mária Terézia a saját korára és helyzetére vonatkozóan megvalósította a munka és a család egyensúlyát. Szigorú napirendet tartott, először az államügyekkel foglalkozott, de délutántól kezdve a gyermekeivel töltötte az idejét. Gondos anyaként mindent megtett, hogy kiváló nevelést kapjanak, de arra is ügyelt, hogy egy polgári családhoz hasonlóan, bensőséges légkör uralkodjon az otthonában (ami nem a Burg volt, hanem Schönbrunn). A családi drámák sem kerülték el, több gyermekét elveszítette, ő vezette be a himlő elleni oltást, és birodalmában szívén viselte a gyerekek iskoláztatását. Egy másik életben kiváló színésznő lehetett volna, gondoljunk csak arra a színpadias, ám hatásos jelenetre, amelyben kisfiával karján kért segítséget a magyaroktól, akik erre életüket és vérüket ajánlották fel neki. Ezzel megmentették a birodalmát, amiért ő élete végéig hálás volt a magyaroknak, sokat tett azért, hogy fejlődjön az ország. Olyan legendás eseményekkel is találkozhatunk a könyv lapjain, mint amikor Grassalkovich Antal sóval szóratta fel a gödöllői utat, hogy a királynő szánon érkezhessen meg a számára épített kastélyba. A birodalmi pompa és dicsfény mögött megismerjük az esendő embert, aki azonban mindent megtett azért, hogy teljesítse kötelességét, és legjobb tudásához képest irányítsa népeit.
Amikor édesapja meghalt, azonnal több oldalról is megtámadták a fiatal királynő birodalmát, dacára annak, hogy rengeteg ajándékot kaptak azért, hogy elfogadják a Habsburg-ház nőági örökösödését. Mindenki arra számított, hogy Mária Terézia uralma gyorsan véget ér, ő azonban nem hagyta magát, és egyben tudta tartani birodalmát. Nagy csatákat vívtak II. Frigyes porosz királlyal, ennek ellenére nagyra becsülték egymást, Mária Terézia okosan lemásolta uralkodótársa olyan rendelkezéseit, amelyekkel modernizálhatta országait. Szerencséjére kiváló államférfiak álltak a rendelkezésére Kaunitz kancellártól kezdve Pálffy Miklósig, akik okos tanácsokat adtak az országai kormányzásához. A nagypolitika szereplőin kívül megismerhetjük a kor olyan figuráit is, mint Hadik András, Bessenyei György vagy Casanova.
Nemcsak egy uralkodót, de egy egész korszakot látunk magunk előtt, teljes keresztmetszet kapunk róla és birodalmának sorsának alakulásáról. Egyáltalán nem üres történelmi tabló, ellenkezőleg, tele van élettel, érzelmekkel, nagyjelenetekkel és kis családi színesekkel. Csatákban sem szenvedünk hiányt, de bepillantást nyerhetünk mind a nagypolitika boszorkánykonyhájába, mind a királynő budoárjába. Nagy királynő volt, de érző ember is, aki ki tudta zárni az érzelmeit az uralkodásból, ha kellett, de alapvetően mégis népeinek anyjaként gyakorolta hatalmát. Erős kézzel irányított, de kedves mosollyal. Békét és jólétet teremtett, amelynek kemény háborúkkal fizette meg az árát. Különleges ember és nagy formátumú uralkodó volt, akinek méltó emléket állított ez a jól szerkesztett könyv.
8/10
A könyvet a Kossuth kiadó jóvoltából volt lehetőségem elolvasni.
