Könyves romantika a köbön. Egy könyvmolynak van-e érdekesebb könyv annál, hogy egy hozzá hasonló könyvmoly hogyan éli az életét? Elárulom, kábé ugyanúgy. Minden szabad percében olvas, ráadásul van olyan mázlista, hogy egy könyvesboltban dolgozik, hát létezik ennél nagyobb Kánaán? Naná, hogy igen, mert ráadásul még meg is ismerkedik egy helyes fiúval (ami lássuk be a hozzánk hasonló introvertáltak számára nem is olyan egyszerű, lévén, hogy alapjáraton egyedül szeretünk lenni), hol máshol, mint egy kocsmakvízen. Merthogy főhősünknek ez a hobbija: imád kvízfeladatokat megoldani, olyannyira, hogy ő a csapatkapitány és már mindenhonnan kihajították őket, mert mindig nyernek. Ezúttal azonban Nina emberére talál, ugyanis meg kell érnie, hogy az a bizonyos helyes fiú megfosztja őt a soron következő győzelemtől, mert egy sportkérdést jobban tud, mint ő. Hát nem felháborító? Ebből természetesen egy nagy szerelem lesz, amely elé számtalan akadály gördül, de legfőképpen az, hogy Nina jobban szereti a könyveket, mint az életet (ismerős?). Akad itt bonyodalom elég, nincs hiány humorban, meglepő fordulatokban, romantikában és mindez olyan könyves kulisszák között, hogy szegény könyvmoly olvasónak esélye sincs nem elkárhozni a kötetbe való belemélyedés során. Könnyed olvasmány, pont ilyen kánikulai időszakra való, azonban olyan jól meg van írva, hogy képtelenség abbahagyni, hiába küzdünk ellene, Nina története beszippant, főleg azért, mert sokszor magunkra ismerünk benne. Mi is pontosan így csetlünk-botlunk a saját kis életünkben, próbáljuk túlélni a szürke hétköznapokat, hiperventillálunk, ha hirtelen túl sok dolog szakad ránk egyszerre és egyáltalán. A sztori legnagyobb erénye a hétköznapisága, amit sikerült pont annyira felturbózni, hogy még hihető legyen, miközben istenien lehet rajta szórakozni. Ha egy könyvet olvasol idén nyáron, ez legyen az.

Nina szingli könyvmoly, aki alapvetően boldogan éli az életét: van egy kis lakása, egy macskája, és imád a munkahelyén, egy könyvesboltban dolgozni. Aztán egyszer csak kiderül, hogy sohasem látott édesapja meghalt, és a végrendeletében szerepelteti, melynek eredményeként fel kell vennie a kapcsolatot új, igencsak népes családjával. És ha ez a sokk még nem lenne elég, még itt van ez a Tom fiú is, aki szégyenszemre megveri őt egy kvízben..

A könyvmolyok általában introvertált személyiségek, vagyis nincsenek oda az emberek társaságáért, ezért Nina számára óriási kihívás ez a sok hirtelen történés az életében, túl hirtelen túl sok emberi kapcsolata lesz, amit finoman szólva is nehezen tolerál. Ez amúgy érthető is, hiszen egy magányt kedvelő lány hirtelen ott találja magát egy nagycsalád kellős közepén, és még egy párkapcsolat is a nyakába szakad, sok ez így egyszerre. Ráadásul a munkahelyén sincs minden rendben, a könyvesbolt tulajdonosa nem tudja fizetni a bérleti díjat, ezért a bezárás lehetősége egyre jobban fenyeget. Vajon létezik kiút ebből az óriási kalamajkából és Nina tudja kezelni a rengeteg problémát, amelyek teljesen felforgatják jól szervezett kis életét, amelyet az amúgy rettentően vicces határidőnaplójával próbál egyben tartani?

Nagyon találó a borítókép, abszolút kifejezi a regény hangulatát: kedvesen szórakoztató darab, amelyet öröm olvasni, könnyed, mégsem tartalom nélküli és nagyon vicces. Fordulatokban sincs hiány, van itt minden tevés (!) esküvőtől kezdve a kvízjátékokon át a füves sütiig(!), unalomra nincs idő, itt bizony zajlanak az események, gyakran egy gyorsvonat sebességével. Hát csoda, ha szegény Nina besokall, és eljut arra a pontra, hogy most aztán tényleg mindenki hagyja békén? Na de ez mégiscsak egy romantikus regény, nem érheti ilyen drámai véget hősnőnk tortúrája, naná, hogy jönnek az egyre újabb fordulatok, hogy aztán a végén kitörjön a happy end és boldog mosollyal arcunkon csukjuk be ezt a vidám kis könyvet.

Viharos gyorsasággal bele lehet szeretni ebbe az üdítően bájos történetbe, ami néhány extrém fordulattól eltekintve bármelyikünkkel megtörténhet, a maga hétköznapiságával hódít, miközben úgy tud rettentően vicces lenni, hogy meg tudja őrizni (szinte mindvégig) a komolyságát. Ne ijedjünk meg, ez nem egy dráma, hanem egy 100%-ban szórakoztató alkotás, mégis el lehet gondolkodni az apropóján a saját kis életünkről is. Én legalábbis megnyugodtam, hogy a hozzám hasonló könyvmolyok is pontosan ugyanúgy botorkálnak a hétköznapok zűrzavarában, mint jómagam, sokszor magamra ismertem a főhősben, ezért teljes szívvel tudtam szurkolni neki, hogy megtalálja a boldogságot, és rendbe tegye az életét. Kösz mindent és éljenek a könyvek!

8/10

A könyvet a General Press Kiadó jóvoltából volt lehetőségem elolvasni.