Könyvkritika: Ronald D. Gerste: Történelmet író betegségek(2021)
2021. május 17. írta: FilmBaráth

Könyvkritika: Ronald D. Gerste: Történelmet író betegségek(2021)

Ez a könyv kimaxolja a leghalálosabb járványokat

tortenelmet_iro_betegsegek.jpg

Egy világjárvány kellős közepén nyilván nagyobb érdeklődéssel fordulunk a korábbi időszakok hasonló kataklizmáinak története felé. Ez a könyv kimaxolja a leghalálosabb járványokat, amelyek előfordultak az ókortól napjainkig, ráadásul van bátorsága eljátszani azzal a gondolattal, hogy miként fordult volna a sors kereke, ha egy fontos személyiség nem szenved egy bizonyos betegségben. Néhány példa: mi lett volna, ha I. Erzsébet angol királynő nővére, Mária valóban terhes lett volna és megszületett volna a spanyol királlyal közös gyermeke? Vagy mi lett volna, ha Nagy Sándor nem hal meg 33 éves korában? Mi lett volna, ha George Washington nem örökli meg korán elhunyt bátya vagyonát és társadalmi rangját? Izgalmas kérdések ezek, és sok érdekes életrajzi adalékkal szolgál nekünk a szerző a közismert személyiségekről, akikről mint a sorokból kiderül, korántsem tudtunk mindent. Az egyetlen problémám a könyvvel az, hogy eléggé pongyolára sikerült a szerkesztése, ugyanis nem válik el egymástól a két fő téma, nevezeten a világjárványok és híres emberek története, véleményem szerint ezt a két teljesen különböző témakört külön fejezetekben lett volna célszerű bemutatni, mert így bizony kicsit eklektikusra sikeredett a végeredmény. Továbbá jobb lett volna, ha az egyes járványokat nagyjából azonos hosszúságban tárgyalta volna a szerző, mert amíg pl. a koleráról majdnem 20 oldalon keresztül értekezik, addig az AIDS-nek csupán 3 oldal jutott. Kár ezekért az alapvetően formai hibákért, mert nagyon jó a könyv, de ezek a hiátusok sokat rontanak az olvasásélményen.

Tudtad, hogy a pestis alig 5 év leforgása alatt az európaiak egynegyedét-egyharmadát vitte sírba? Tudtad, hogy 1980. május 8-án a WHO hivatalosan is közölte, hogy a himlőt az egész világon sikerült kiirtani (először fordult elő, hogy felszámoltak egy járványos betegséget)? Tudtad, hogy a spanyolnátha több ember halálát követelte, mint az első világháború? Tudtad, hogy Woodrow Wilson amerikai elnök helyett hosszú ideig a felesége hozta a döntéseket? Tudtad, hogy Franklin D. Roosevelt gyermekbénulásban szenvedett? Tudtad, hogy II. Vilmos német császárnak az egyik karja rövidebb volt, mint a másik?

A szifiliszről talán többet is tudtam meg, mint szerettem volna, mindezzel együtt át tudtam érezni, hogy milyen borzalmas kínokat tudott okozni. Nem véletlenül nevezi a szerelem halálos árnyának ezt a betegséget a szerző, egy nemi betegségről van szó, amely néha gyors halállal, máskor több évnyi szenvedéssel járt. Londonban a Sohóban van egy kis emlékmű: egy olyan utcai nyomókút másolata, amelyről hiányzik a nyomókar. Ezzel John Snow angol orvosnak állítottak emléket, aki rájött arra, hogy a kolera az ivóvízen keresztül terjed, leszereltette a nyomókart a kutakról és ezzel megtalálta az ellenszert erre a betegségre. A himlő rengeteg indián őslakos halálát okozta. Hernando Cortez 1519 és 1521 között a maga 600 katonájával csak azért tudta legyőzni az aztékokat, mert a lakosság körében aratott a halál. Ugyanezért tudta Francisco Pizzaro 1532-ben 167 gyalogos katonával 67 főnyi lovassággal az azték birodalmat.Hosszan lehetne még sorolni a példákat a világjárványokról, amelyek rendkívül pusztítóak voltak, és amelyek ellen a modern orvostudomány vívmányai hiányában nem volt ellenszer. Ezekből a rövid leírásokból is érzékelhető, mekkora tragédiákat tudtak okozni az endémiák (egy járványos betegség rendszeres és tömeges előfordulása egy bizonyos területen) és a pandémiák (világjárványok) a rég-, és közelmúltban egyaránt.

"Bloody Mary" azaz Véres Mária I. Erzsébet nővére volt, és kevésbé köztudott róla, hogy a férje II. Fülöp spanyol király volt, nagyon érdekes elmélázni azon, mi lett volna, ha a soha meg nem született gyermekük örökölte volna az angol és a spanyol trónt egyaránt. VIII. Henrik nőügyeiről mindent tudunk, arról azonban kevés szó esik, hogy a fiatal daliás király idősebb korára milyen betegségektől szenvedett. Az sem köztudott, hogy fia, VI. Eduárd, aki 9 évesen lett király, milyen intelligens volt. Azonban tuberkolózisban szenvedett és alig 15 évesen meghalt. A többi pedig, ahogyan mondani szokták, már történelem. És ezek csak a Tudorok voltak, szó esik még a könyvben Hitlerről, Sztálinról és Nixonról, John F. Kennedyről, Francois Mitterand-ról, Anthony Eden-ről, Johann Sebastian Bachról, a római császárokról és sok más történelmi érdekességről

Vegyes érzelmekkel csuktam be ezt a könyvet. Egyrészt nagyon örültem, hogy rengeteg új ismeretre tettem szert a világot korábban megrázó járványokról és történelmi személyiségekről, másrészt viszont tényleg zavart, hogy ez a két téma ennyire összemosódott, időben és térben túl nagyokat ugrottunk a témák között, valahogy nem állt össze egységes egésszé az a rengeteg ismeretanyag, amit átadott nekünk a szerző ebben könyvben. Nem mondom, hogy kevesebb több lett volna, de egy jobban átgondolt szerkesztéssel emlékezetesebb, ütősebb alkotást adhatott volna ki a kezei közül. Mindezzel együtt azt gondolom, érdemes időt szánni erre a könyvre, mert sok új információra tehetünk szert általa.

7/10

A könyvet a Corvina kiadó jóvoltából volt lehetőségem elolvasni.

A bejegyzés trackback címe:

https://smokingbarrels.blog.hu/api/trackback/id/tr7116557700

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása