A Sárkány nemzedékek óta legenda, Bruce Lee-ről mégis meglepően keveset tudunk. Ebből a részletes életrajzból minden magánéleti titkára fény derül, amely között bizony akad nem éppen patyolattisztaságú is. Ki gondolta volna például a mindig példás családi életet élő filmsztárról, hogy utolsó napját a szeretőjével töltötte, vagy azt, hogy nem vetette meg a kábítószert?  Na, nem nagyüzemi módon fogyasztott belőle, de időnként előfordult, hogy könnyűdrogokkal élt. Máig kérdéses, hogy mi okozta a halálát, az agyi ödéma a hivatalos verzió, de valószínűleg inkább hőguta volt, talán mindegy is, de még ennyi idő után is döbbenetes szembesülni azzal, hogy a legyőzhetetlen harcművészt egy ilyen betegség vitte el fiatalon, 32 éves korában. Ráadásul mindezt akkor, amikor éppen bemutatták volna utolsó filmjét, A sárkány közbelépet, amelynek segítségével elérte élete álmát, hogy ő legyen az első kínai szupersztár. 1973-ban halt meg, de máig nem felejtette el a közönség, én például lány létemre máig nem untam rá a filmjeire, a Tomboló ököl, A sárkány útja (az ugye megvan, hogy ebben győzi le Chuck Norrist?) és persze a Sárkány közbelép, akármikor a tévé elé tud szögezni még manapság is. És persze nekem is volt nuncsakum (naná, hogy jól fejbe vágtam magam vele többször gyerekkoromban), általános iskolában a szünetekben „kungfuztunk”, és persze „Sárkányosan” próbáltunk mozogni és rikoltozni. Aztán jöttek a tiniévek, és már a fia, Brandon Lee dobogtatta meg ifjúi lányszívemet, hogy aztán keservesen megsirassam tragikus halálát az ikonikus A holló megtekintése után. Múltak az évek, sok minden változott, de Bruce Lee varázsa még mindig nem kopott meg, hihetetlenül karizmatikus volt ez a fiatalember, tűz és láng, ugyanakkor valahol megvolt benne az igazi harcművészek nemessége és bölcsessége is.  Vajon mi volt a titka? Mi volt az a bizonyos plusz, ami miatt ilyen hatást tudott tenni a nézőkre? És főként, milyen volt Bruce Lee, az ember? Nem állítom, hogy teljes körű válaszokat kapunk ezekre a kérdésekre ebből a könyvből, de hogy jó néhányszor meg fogunk lepődni az biztos.

Bruce Lee Amerikában született, angol anya és kínai apa fiaként, Hongkongban nőtt fel, hogy aztán visszatérjen Amerikába, ahol harcművészként ért el szakmai sikereket, hogy Hongkongban legyen filmsztárrá, majd első amerikai filmje repítse a világhír felé. Nyílegyenes karriernek tűnik, pedig egyáltalán nem volt az, nagyon sok nehézséggel kellett megküzdenie a fiatalembernek, amíg megvalósította az álmait…

Bruce Lee szüleinek a története is filmre kívánkozik, édesapja operaszínész volt (akinek művészi képzése során meg kellett tanulnia a harcművészeteket is), édesanyja pedig egy gazdag hongkongi család sarja, aki bátor döntést hozott, amikor hozzáment a nála sokkal alacsonyabb rangú kínai színészhez. Több gyermekük is született, a kis Bruce születés jogán lett amerikai, mert ott született, mikor édesapja a színházával ott turnézott. Aztán a család visszaköltözött Hongkongba, ott vészelték át a második világháborút, majd meggazdagodtak, így megengedhették maguknak, hogy fiúk elit iskolába járjon. Ahonnan azonban kicsapták, merthogy egyrészt lusta volt tanulni, másrészt pedig imádott verekedni. A kis Bruce utcai bandát vezetett, nem igazán lehetett kordában tartani, így szülei úgy döntöttek, annak érdekében, hogy benőjön végre a feje lágya, elküldik Amerikába tanulni. Nehéz idők következtek az elkényeztetett fiúra (évekig egy étteremben kellett mosogatnia, hogy legyen pénze, és nem éppen főúri körülmények között lakott egy kis szobában az egyik rokonánál), de végre megkomolyodott, egyetemre járt és egyre jobban elmerült a harcművészetben.

Ő volt az első, aki nem kínaiaknak is tanított kungfut, a semmiből építette fel sportkarrierjét, végül olyan filmsztárok edzője lett, mint pl. James Coburn vagy Steve McQueen. Más talán megelégedett volna ennyi szakmai sikerrel, az ambiciózus fiatalember azonban a fejébe vette, hogy márpedig ő lesz az első kínai világsztár. Finoman szólva sem indult be könnyen a színészi karrierje, az első jelentősebb szerepét a Zöld Darázs című tévésorozatban kapta, majd néhány mellékszerep következett, és hosszú ideig semmi sem történt. Aztán egyszer családi okokból visszatért Hongkongba, ahol elvállalta egy film főszerepét, amivel a számára is meglepő sikert aratott, így ide költözött amerikai feleségével, Lindával, és gyermekeivel, Brandon-nal és Shannon-nal  majd forgatni kezdett. A többi, ahogyan mondani szokták, már történelem, jött Chuck Norris, a Sárkány és a világhír, majd a máig tisztázatlan körülmények között bekövetkezett, tragikus halál.

32 évet élt, amelybe megdöbbentően sok minden belefért, habzsolta az életet és minden bevetett a karrierje érdekében, mintha tudta volna, hogy nincs sok ideje. Nem fest elénk idilli képet róla a szerző, igen, Bruce Lee szerette a nőket, többször megcsalta a feleségét (bár olyan diszkréten intézte, hogy Linda nem sejtett ebből semmit), szerette a pénzt, a luxust, egoista volt és agresszív. Ugyanakkor maximalista, céltudatos és szórakoztató személyiség volt, aki nagyon komolyan vette a harcművészetet, nemcsak a fizikumából hozta ki a legtöbbet, hanem sokat olvasott is a témáról, ő maga is tervezett könyvet írni a kungfu filozófiájáról. Erős volt, villámgyors és nagyon érezte, hogy mi kell a közönségnek. Azonban ő sem volt tökéletes, voltak olyan kunsztok, amelyeket sohasem tanult meg, ilyenkor olyan kantoni operában felnőtt profi kaszkadőrök helyettesítették a filmekben, mint pl. Jackie Chan. Ő maga dolgozta ki a verekedések koreográfiáit, forgatókönyvet is írt, sőt, zenét is szerzett, vagyis nagyon sokoldalú tehetség volt, akit imádott a kamera, ez az, amit nem lehet tanulni, erre bizony születni kell.

Nagyon alapos életrajzot kapunk, amely legfőbb erénye, hogy nem titkolja el a filmes legenda személyiségének negatív vonásait sem, és halálának körülményeivel is megismerkedhetünk. Az utószóban megtudhatjuk, mi történt a családjával a halála után, és mennyire nem merült feledésbe a neve ma sem. Gyorsan elröpül a csaknem 500 oldal, nagyon olvastatja magát a könyv, látszik, hogy a szerző újságíró volt, tudja, hogyan kell fenntartani az olvasó érdeklődését. Elsősorban nyilván a rajongóknak ajánlanám, de mindenki másnak is, akit érdekel, milyen volt Bruce Lee valójában, és milyen keményen megküzdött azért, hogy az a sztár legyen belőle,  amit megálmodott magának.

9/10

A könyvet a Szenzár Kiadó jóvoltából volt lehetőségem elolvasni.