Könyvkritika: Szép Zsolt: Kárpát Walzer (2018)
2019. április 10. írta: FilmBaráth

Könyvkritika: Szép Zsolt: Kárpát Walzer (2018)

Garabonciás egy könyv ez.

karpat_walzer.jpg

Garabonciás egy könyv ez. A borító alapján az ember lánya rákészül egy jó kis romantikus történelmi regényre, aztán mindjárt az elején rájön, hogy ez itt inkább amolyan magyarosch fantasy lesz, amelyben feltűnnek a magyar hiedelemvilág olyan alakjai, mint a lúdvérc, vagy maga Tündér Ilona. Vaskos darab (több, mint 600 oldal), mégsem lehet unatkozni rajta egyetlen percet sem, a történet olyan, mint Guy Ritchie legjobb filmjei (ami nem csoda, utólag olvastam, hogy a szerzőt erősen inspirálták a rendező Sherlock Holmes - filmjei), vagány, pörgős, kiszámíthatatlan és teljesen egyedi. A boldog békeidőkben zajlanak az események az Osztrák - Magyar Monarchia területén, több idősíkon, így azt is figyelemmel kísérhetjük, hogyan élték meg az emberek az akkori idők gyors fejlődését, milyen volt a társadalom, a nemesek és a közemberek világa, és az is biztos, hogy azonnal el akarunk utazni Fiumébe, annyira filmszerű a leírás róla. Több szálon fut a történet, amely tele van csavarokkal, a misztikum pedig olyan jól került ötvözésre a történelmi kalandregénnyel, hogy egészen a legutolsó oldalakig teljesen hihető marad a sztori, csak utána borul fel egy kicsit az egyensúly, picit túlszaladt a szerző fantáziája, de nem baj, annál kíváncsibban várja az olvasó a folytatást. Mert ez a kötet bizony még csak az első része egy sorozatnak, amelynek remélem, minél több része lesz, mert az alapötlet remek, a karakterek érdekesek, a történet izgalmas és érdekes. Ugyanakkor ez a könyv felnőtteknek készült, nagyon erős drámai részek vannak benne, semmiképpen sem adnám gyerekek kezébe, ahhoz túl sok benne a lelki és a testi erőszak. Történelemrajongóként imádtam, hogy ebben a korszakban játszódik a történet, a szerző alaposan utánajárt a részleteknek, tényleg úgy érezzük, hogy az újonnan egyesült Budapest utcáin korzózunk, bálozunk a nemesi palotákban (divat terén is sokat lehet tanulni, ahogyan arról is széles körű információkat lehet szerezni, hogyan kommunikáltak a hölgyek a legyezőikkel abban az erkölcsös korban), de egy bordélyházba is eljutunk, a vidéki kúriákról és Fiuméről nem is beszélve. Kellemes meglepetés ez a könyv, amelynek nőiesen bevallom, hogy a borítójába szerettem bele, hogy aztán viharsebesen magával ragadjon a történet. Építő jelleggel jegyezném meg, hogy ráfért volna erre a hosszú szövegre egy utolsó átnézés, túl sok benne az elírás és a vesszőhiba, de ez inkább formai észrevétel, összességében imádtam ezt az alkotást.

1873-ban járunk, Körmöczi Zsuzsanna kisasszony erényes nevelőnő egy főnemesi családnál, az élete kiszámítható és nyugodt, egészen addig a percig, amíg beleegyezik abba, hogy atyai barátja, Emrődy gróf odaadjon neki egy metronómot azzal, hogy juttassa el egy barátjának, aki azon a környéken lakik, ahová a család nyaralni készül. Aztán egyetlen nap alatt felfordul a hölgy élete, Emrődy grófot megölik, és az ő is csak azért menekül meg, mert segítségére siet a nem éppen evilági hatalommal bíró Réd-Allmáry gróf és egykori katona segítője, Kiss-Zombory Arnót...

A szerző saját illusztrációi mutatják be nekünk a főszereplőket, akiknek lassan, de biztosan megismerjük az életét, és azt is, hogyan kuszálódott össze a sorsuk. Habár a végére a legnagyobb fordulatra rájöttem, addig folyamatosan meg tudott lepni a szerző, pedig nem mostanában kezdtem el regényeket olvasni. Nagyon különös elegy ez az írásmű, olyan erős családi és emberi drámák vannak benne, ami nagyon megérinti az olvasó lelkét, ugyanakkor vérbeli kalandregény, amelyből nem hiányzik az akció és a romantika sem, miközben a misztika is fel-feltűnik a történetben, hogy aztán a végén átvegye a műfaji hatalmat, és egy nagyon emlékezetes végjátékba torkolljon ez az izgalmas történet. Tényleg kár, hogy egy picit túl lett tolva a vége, így elmaradt az igazi katarzis, azonban egyáltalán nem lett elvarrva minden szál, sőt, az utolsó oldalak még érdekesebb kalandokat ígérnek, miközben még mindig nem derült fény a szereplők összes titkára. Abszolút multikuli a történet, van itt hazájából menekülni kényszerült lengyel kalandor, kiégett katona, akinek a végzet jár a nyomában, kecskeméti úrihölgy, akiről menet közben kiderül, hogy lőni és vívni is tud, és a származása is jóval előkelőbb, mint gondolná, titokzatos hatalommal bíró nemes és lánya, egy velejéig romlott gyárigazgató és egy gyönyörű, de annál veszedelmesebb grófnő. De még egy könyvelőről is kiderül, hogy egyáltalán nem az, akinek látszik.

Miközben végigkalandozzuk a Monarchiát (nagyon örültem, hogy a környékünkön, Esztergomban is jártak a szereplők), utazunk hajón, vasúton, lóháton, hintón és mindenféle szállító eszközön, megszállunk csárdákban és előkelő nemesi házakban, szép kúriákon és bordélyházban, zajlanak az események rendesen, nagyon kell figyelnünk, hogy le ne maradjunk valamiről. Soknak tűnik a 600 oldal, mégis sok kérdésre nem kaptunk választ (pl. hol van Gyula, Kornél elrabolt unokaöccse, hová tart a gonosz Baksa anyó, mi lett a gazember Rudnerrel, mi köze az egészhez a rablóbandának, akik időről-időre felbukkannak, majd eltűnnek, hogyan kapcsolódik a tündérekhez Körmöczi kisasszony, mikor tudjuk meg, hogy mi a jelentősége Wieslaw úr örökségének,  nevezetesen egy zászlónak, stb, stb.), ugyanakkor a sok történetszál a végén összeér, de egy kicsit zavaró, hogy annyi előkészítés után a végső csata és az epilógus kicsit összecsapottnak tűnik.

Remek humora is van ennek a figyelemreméltó műnek, főhőseink a legnagyobb kalamajka kellős közepén is osztják egymás fejét, főleg kedvenc lengyelünk szövegelése szórakoztató, de azért a többieket sem kell félteni, még a megfontolt Torday-nak is vannak elmés megjegyzései, amelyek remekül egyensúlyozzák a drámai pillanatokat. Mert azokból akad jó néhány, az egyik nemesi család teljesen tönkremegy egy párbaj miatt, amely ugyanakkora tragédia a másik félnek is, a Réd-Allmáry család is nagy árat fizet a különleges képességeikért, Zsuzsanna sem menekülhet el a sorscsapások elől, de mindannyian félre tudják tenni a saját problémájukat, hogy megmentsék a világot a Lúdvérctől. Sok barátot elveszítünk a rossz és a jó csatája közben, de újakra is szert teszünk, a jövő még mindig teljesen bizonytalan, de legalább van egy kis idő szusszanni, mielőtt újra kezdődnek a nem mindig evilági csaták. A gyermekbetegségei ellenére nagyon jó kis sorozat lesz ez, amelyből még simán lehet a magyar Trónok harca.

8/10

A könyvet a Kalliopé Kiadó jóvoltából volt lehetőségem elolvasni.

A bejegyzés trackback címe:

https://smokingbarrels.blog.hu/api/trackback/id/tr9314742989

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása