Könyvkritika: Cindi Madsen: Hamupipőke, menj a búsba! (2017)
2018. január 26. írta: FilmBaráth

Könyvkritika: Cindi Madsen: Hamupipőke, menj a búsba! (2017)

Egy szórakoztató, csajos lányregény, amely tökéletes kikapcsolódást tud nyújtani az olvasónak, és ki tud emelkedni a tucatdarabok közül

hamu.jpg

Lányok, belegondoltatok már, hogy milyen is az a herceg, akire egész életünkben várunk a paripájával együtt? Mert ugye Hamupipőke pasija igazából nem tett sokat azért, hogy megtalálja a cipőcske tulajdonosát, nem ő próbáltatta fel a topánt a hölgyekkel, hanem a kamarása, és ezért kellene beájulnunk tőle? Na és ott van Aladdin. Igen, jól énekel és dögös a varázsszőnyege, de hazudik, mint a vízfolyás, Dzsini nélkül pedig elég egysíkú karakter. Eric herceg A kis hableányból? Hát, ő sem erőltette meg magát túlságosan Arielért. A szörnyeteg? Nos, lássuk csak, hisztis, nem kedves, de legalább tud táncolni. Most tényleg ilyen fazonokról álmodozunk kamaszkorunk óta, ahelyett, hogy keresnénk magunknak egy megbízható fiút, akinek van humora, akivel jól érezzük magunkat és az összes hülyeségünket elviseli? Nekem sem fordult meg a fejemben, hogy ilyen szemmel nézzem a Disney – filmek férfi főszereplőit, egészen addig, amíg el nem olvastam ezt a nagyon vicces könyvet, amely nem több,mint egy szórakoztató kis semmiség, de attól a csavartól, hogy Darby az exeit besorolja gyerekkorunk kedvenc meséinek hercegei közé, mégis mindvégig fenn tudja tartani az olvasó figyelmét. A tanulság természetesen az, hogy nem a tündérmesékben kell hinni, hanem fel kell nőni ahhoz, hogy egyrészt felismerjük az igazi herceget, ha belép az életünkbe a rengeteg csalódás után, másrészt pedig elfogadjuk, hogy egy kapcsolatért naponta tenni kell ahhoz, hogy működjön, és mindkét fél jól érezze magát benne. Egy szórakoztató, csajos lányregény, amely tökéletes kikapcsolódást tud nyújtani az olvasónak, és ki tud emelkedni a tucatdarabok közül.

Darby sikeres lakberendező, túl a harmincon, és nem hisz a szerelemben, ezért nem is keres magának senkit. Aztán a kedvenc éttermében belebotlik Jake-be, akiről először nem hiszi el, hogy a vendéglátó egység tulajdonosa, pedig de, és esze ágában sincs randizni vele, aztán persze azon kapja magát, hogy mégis pontosan ezt teszi. Vajon tényleg élete hercegével találkozott vagy csak egy újabb csalódás várja majd a bimbózó kapcsolat végén?

Nem szoktam borító alapján könyvet venni, de ezt muszáj volt. Nemcsak a jól eltalált címen akadt meg a szemem  azonnal, hanem a hozzá tartozó képen is, másodpercet nem gondolkodtam, kellett és kész. Már az első oldalon megvett kilóra a könyv, pedig lány létemre nem igazán vagyok oda a romantikus regényekért, viharsebesen azon kaptam magam, hogy jókat kacarászok, majd hangosan nevetek Darby viselt dolgain, aki annyiszor csalódott már a pasikban, hogy nem akar belebonyolódni Jake-kel egy kapcsolatba. A happy end természetesen egyetlen percre sem kétséges, de az addig elvezető út annyira szórakoztató, hogy kár lenne kihagyni az életünkből. A téma örök: egy fiú és egy lány találkozik, először nem veszik komolyan azt, ami köztük van, aztán minden fenntartásaik ellenére lassan, de biztosan eljutnak egymáshoz, elfogadják a másikat olyannak, amilyen. Azért meg kell jegyeznem, hogy Jake tényleg egy igazi herceg, mert Darby hangulatváltozásait és érzelmi hullámzását elviselni nem hétköznapi türelmet igényel, és bár nem valószínű, hogy a valóságban tényleg létezne ilyen kedves, kitartó, vicces, jóképű és jól kigyúrt pasi, aki még főzni i is tud, de hát ő mégiscsak egy modern tündérmese férfi főhőse, neki ilyennek kell lennie.

Cindi Madsen nem rengette meg a világot ezzel a regénnyel, nincs benne semmi különös, de olyan szórakoztató stílusban mutatta be a Darby lelkében zajló viharokat, hogy képtelen vagyok letörölni a pofimról a mosolyt.  Kár, hogy a végére egy kicsit ellaposodik a történet, nem tart ki mindvégig a lendület, de összességében egy átlagon felüli darab született, amelynek nincsenek ugyan irodalmi mélységei, de nem is egy felejthető limonádé. Darby-ben minden lány saját magára ismerhet, sok-sok megcsókolt békáról derül ki, hogy nem igazi királyfi, amíg rá nem találunk az igazira, aki nem jön ugyan fehér lovon, de legalább megtanuljuk neki köszönhetően, hogy milyen az igazi szerelem, amit a hétköznapokban is meg kell tanulni működtetni.

Darby egy átlagos lány, aki sok csalódás után úgy döntött, hogy jó neki egyedül, minek bonyolítsa az életét a pasikkal, annyi melléfogás volt már az életében (na jó, egy rendes barátja volt, de a távolság miatt az sajnos nem működött), elég neki, ha Stephanie barátnője boldogságának örül, aki éppen az esküvőjére készül. A visszaemlékezéseiből kiderül, hogy milyen Disney-hercegek közé sorolhatóak be a férfiak addigi életéből, és megtudhatjuk azt is, miért nem enged magához közel senkit, mert nem akar újra megsérülni. Aztán berobban az életébe Jake, aki a sokadik elutasítás után sem adja fel, és miközben zajlanak körülöttük az események és lépten-nyomon a legrosszabb pillanatokban bukkanak fel az ex-pasik, lassan, de biztosan egymásba szeretnek, ahogyan azt kell. Aztán persze minden a feje tetejére áll, hogy mindkét fél jól rájöjjön, nem tud a másik nélkül élni. Hétköznapi történet, ami bárkivel megeshet (na persze nem ennyire felturbózva), talán éppen ezért érezheti az olvasó úgy, hogy neki íródott a könyv. Elsősorban nyilván a hölgyeknek szól ez a rendkívül szórakoztató történet, de vállalkozó kedvű urak is nyugodtan tehetnek vele egy próbát, a nőket nem fogják megérteni belőle, de azt legalább megtudják, hogy mitől érzik hercegnőnek magukat mellettük.

8/10

A bejegyzés trackback címe:

https://smokingbarrels.blog.hu/api/trackback/id/tr3513603621

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása