
Az apartman című friss Agave-kötet S.L. Grey néven alkotó dél-afrikai szerzőpárosa - Louis Greenberg és Sarah Lotz – két ponton csavar ezen a klasszikusnak nevezhető horrortoposzon: egyrészt a lidérces események katalizátora egy olyan garzonlakás lesz, ahol a főszereplő házaspár a párizsi kirándulását tölti, másrészt a történet során nem feltétlenül a pár élete, inkább a köztük lévő házassági kapocs kerül igazi veszélybe. Végül ez utóbbi motívum lesz az, ami igazán különlegessé teszi ezt a drámai erejű horrorregényt.

Mark és Steph mindent megtesznek azért, hogy a betörés okozta hullámvölgyön túllendítsék a házasságukat. Riasztókat szereltetnek fel a lakásukban; elutaznak Párizsba, hogy egy kis időt együtt töltsenek; később egy házassági tanácsadó szolgálatait is igénybe veszik; végül pedig még egy ördögűzést is végigcsinálnak, hogy az otthonuk ugyanaz a békés családi fészek legyen, mint amilyen régen volt. Az igazi gondot persze nem a betörés, vagy éppen a párizsi lakás okozza. Az igazi probléma Mark múltjában keresendő, a férfi ugyanis egyszerűen képtelen túllépni előző családján - ha nem talál valami megoldást, a múlt szelleme egyszerűen felzabálja a férfi lelkét, és ez az örvény talán még Stephet és Haydent is magával fogja rántani.
A könyvben minden motívumnak megvan a maga szerepe, átgondolatlan pillanatokat nyomokban sem tartalmaz. A francia kultúrsokk, a szűkös pénztárca jelentette szorító erő, a jóképű szomszéd jelentette csábítás, stb. mind-mind olyan események, amelyek Mark és Steph boldogsága útjába gördítenek akadályokat. Ezeket az akadályokat csak őszinte együttműködéssel, és egymás iránt tanúsított türelemmel és szeretettel tudják - avagy tudnák - legyőzni, ez azonban egyáltalán nem olyan egyszerű... akinek van felesége/férje, az tudja, hogy mire gondolok.
A nagyszerűen felépített, rendhagyó és finom ecsetvonásokkal dolgozó, intelligens horrortörténet két potenciális negatívummal bírhat az olvasó számára Egyrészt a könyv tempója elég lassú, és az életszerűség jegyében relatíve kevés számú valóban horrorisztikus pillanattal bír. Másrészt nem szolgál sok magyarázattal, sokszor csak utalásokat ad, rejtélyes eseményeket halmoz, titokzatos lyukakat hagy a történetben, amelyeket aztán jórészt a befogadónak kell a saját elképzelésével betöltenie. Mindezek fényében olyanoknak nem ajánlott, akik a direktebb, "trancsírozósabb", fiatalosabb sztorikat kedvelik.Azok számára, akik egy kicsit érettebb, megfontoltabb, rétegzettebb élményt nyújtó horrorkötetre vágynak, amely komoly gondolatokat feszeget a házasságról, mindenképpen ajánlható az Agave újdonsága.
8/10
A kötetet az Agave könyvkiadó jóvoltából volt lehetőségem elolvasni