FilmBaráth kritikáját itt olvashatjátok

Nem gondoltam volna, hogy a nyár végi pangásban fogom megtalálni az év meglepetésfilmjét, főleg, hogy a Sokkal több mint testőr csak a kéthavonta esedékes, elfuserált buddy comedynek tűnt. Nem tagadom, könnyű ennek látni, azonban amilyen lezserül és hibátlan érzékkel hozza elénk a zsáner konvencióit, minden további nélkül mondhatom a 21. század Midnight Runjának. Amikor ezt állítom, akkor azt tényleg szó szerint kell érteni: a Sokkal több mint testőr is felsorol mindent, ami egy ilyen filmmel szemben már szinte elvárás, mintha ez a 30 év nem is telt volna el. És még csak azon sem igyekszik, hogy kitűnjön a tömegből. A főgonosz belorusz diktátor személye annyira bántóan leegyszerűsített és elcsépelt, hogy Gary Oldman számára talán meg sem kellett írni, mert ő már egyszerű rutinból is összehoz egy ilyen figurát. És persze azt is kilóméterrekkel előre fogjuk látni, hőseink hogyan válnak ellenfélből elválaszthatatlan barátokká, és miként fognak ezért áldozatokat hozni. Ennek hatására vannak főleg a középrésznek döcögősebb pillanatai, ahol nem képes igazán sallangmentesen lefutni a kötelező köröket, de meglepő módon nem ez jellemzi az összképet.

Lehet ugyanis vádolni a filmet azzal, hogy egyszerű és tulajdonképpen ugyanazt a formulát valósítja meg, mint 30-35. életévüket töltő elődei, de be kell látnunk, attól még, hogy valamiben könnyű a sablont azonosítani, egyáltalán nem ilyen magától értetődő azt megvalósítani. Hiszen még mindig a Star Warsra emlékezünk, noha évente tucatnyi film próbálja meg újrahasznosítani a Hero's Journeyt - de akár hivatkozhatnék arra is, hogy ahhoz képest, hogy a buddy comedyk elve látszólag pofonegyszerű, hány alkotásnak sikerült is kielégítően megvalósítania mondjuk az elmúlt 10 évben? A Sokkal több mint testőr azonban kívülről tudja a műfaj hatásmechanizmusát, felesleges erőlködés és feltűnési vágy nélkül (khmm... Atomszőke... khmm), a saját elképzelésihez illesztve sorolja a szokásos elemeket. Nem tűnik nagy dolognak például, de szintén kivételes, hogy tematikailag mennyire határozott a forgatókönyv: tudja, mit akar mondani, és ennek fényében alakítja ki és formálja a szereplőket, ehhez illeszti az akciójeleneteket és a döntéseket, amelyeket meg kell hozniuk. (Ez még az idei filmtermés átgondoltabbjai közé tartozó Wonder Womannek sem sikerült, pedig annak egyes emberek komolyan Oscart szeretnének adni...) Egyedül Salma Hayek szerepeltetése érződik egy kissé öncélúnak, de az ő káromkodásáradata legalább van annyira szórakoztató, hogy ez ne fájjon feltétlenül.

És valószínűleg szintén évtizedeket kell visszamennem, hogy olyan akció-vígjátékot mondjak, amely mindkét műfajban magas szintet képvisel, és miközben legtöbbször ennek az előbbi oldal esik áldozatul, a Sokkal több mint testőr akciómoziként még egy kicsit jobb is, mint komédiaként. Patrick Hughes különösebb sallangok nélkül (azért egy menőség kedvéért berakott hosszú snitt nála is befigyel, de abba is belevág, ha kell, és nem erőlködik rajta) rendezi meg őket, ugyanakkor sablon-darálás helyett mindegyiken látszik a stáb részéről belefektetett munka. Reynold és Jackson belassult pofozkodások helyett villámgyors kézitusákat folytat, az autós üldözések során minden érezhetően valóságosan törik és borul (csak a Bay-féle robbanásmániát hagyhatták volna el), a film pedig meglehetősen véres és szenvtelen, ha gyilkolászásra kerül a sor. A Sokkal több mint testőrben ráadásul az a különleges, hogy akció- és humor-üzemmódjai nem szigorúan elválasztva léteznek benne, hanem számos jelenet képes mindkét funkciót betölteni. A nagyjelenetnek is mondható autós hajsza és a vele párhuzamosan futó (kicsit egyébként A védelmezőből lopott) barkácsbolti bunyó eleve úgy van kitalálva, hogy egyszerre legyen izgalmas, lenyűgöző, miközben magában hordozza a komikus szórakoztatás-faktort is.

És valahol pont azért is lehet szeretni ezt a produkciót, mert nem köti gúzsba a cinikus önparódia, a kényszeres műfaji revízió, és ízig-vérig modern darabként, a nyakunkba zúdított nosztalgia nélkül repít vissza minket a műfaj hőskorába. Lehet, hogy emiatt még nem fogunk kiemelkedő alkotásként tekinteni rá, de mostanában érdemes megbecsülni az ilyen egyszerű, de nagyszerű szórakozásokat.

8/10

A Sokkal több mint testőr teljes adatlapja a Magyar Film Adatbázis (Mafab) oldalán