Akárki akármit mond, az első szex azért elég nagy választóvonalat jelent az ember életében. Mind testileg, mind lelkileg olyan élményt jelent, amit sokan ugyan elbagatellizálnak, de azért letagadhatatlanul a felnőtté válás egy igen fontos szegmensét jelenti. Az első című antológia ezt a kifejezetten érdekes és sok szempontból tabunak számító témát járja körül.

A kötetben szereplő novellák elkövetői kortárs magyar prózaírók, akik megfelelő érzékenységgel, sokszor a fiatalok nyelvén szólva, tanulságosan és elgondolkodtatóan közelítenek ehhez a különleges eseményhez. Az antológia általánosságban, egy-két kivételtől eltekintve kifejezetten szórakoztatónak, ötletesnek és intelligensnek minősíthető - és úgy en bloc iszonyú gyorsan, akár egyetlen nap is elolvasható. A szüzesség elvesztésének különféle aspektusait szinte teljesen lefedő összeállítás úgy olvastatja magát (és nem mellesleg olyan szellősen szedett), úgy nyújt teljes élményt, hogy közben végig könnyen fogyasztható marad.

"Tizenöt író, tizennégy történet arról, amiből csak egy lehet" - szól a kötet borítószövege. A "plusz egy" író által elkövetett szegmenst, amely tényleg nem minősíthető elbeszélésnek, Nyári Krisztián Előszó helyett - előjáték az irodalomtörténettel című bevezetője adja. Ebben az író tökéletes felütést ad a könyvnek, nagyszerűen végigzongorázik a szüzesség értékének és elvesztésének legfőbb történelmi/irodalomtörténeti vonatkozásain.

A kötet tényleges velejét képező 14 novella az egyszerűbb, "hétköznapibb" szerelmi történetekkel kezd, majd a téma humorosabb momentumait megragadó darabokat vonultat fel, aztán a könyv második felében az "extrémebb" tematikájú (nemi betegség, leszbikus kapcsolat, nemi erőszak, abszurditás, stb.) elbeszélések kapnak helyet. Jómagam alapvetően a kötet vége felé elhelyezkedő, rendhagyóbb történeteket kedveltem igazán, de pl. Garaczi László Mit üzen a szél? című ultravicces elbeszélését is sikerült a szívembe zárnom.

 Ritkán találkozom Lizával, és már csak ímmel-ámmal, olyan élettől búcsúzó módon próbálom megdugni. Ez felkelti az érdeklődését. 

                     - Garaczi László: Mit üzen a szél?

A "csavartabb" novellák közül Lakatos Levente Minden, ami feledhetetlen c. története valamint Mészöly Ágnes Nem öl meg elnevezésű novellája gyakorolt rám mélyebb hatást. Mindkettő sokkoló, és a hiteles emberi rezdülések helyett inkább a hatásvadász alapötletre kihegyezett történet - ez a megközelítés az én horrorrajongó szívemhez értelemszerűen közelebb áll, mint a klasszikusabb szerelmi momentumok.

A többi novella sem nevezhető gyengének, szinte mindegyikben találtam magamnak azonosulási pontokat (kivéve talán Háy János rövidke szösszenetét). Külön öröm volt, hogy sikerült a szüzesség elvesztését változatosan, abszolút nem prűden, viszont nem is pornográf módon megvizsgálni. Természetesen elsősorban az aktus lelki aspektusaira, nem pedig a testiekre fókuszál a könyv, de nem éreztem egy pillanatra sem azt, hogy az írók gyereknek néztek volna, és elmismásolták volna a választott téma ezen oldalát.

Apropó, gyereknek nézés! Milyen korosztálynak szól ez a kötet? Véleményem szerint a kamaszkortól felfelé mindenkinek tanulságos olvasmány lehet - nemre való tekintet nélkül (nem csak a lányok, de a fiúk éretté válása is teret kap a kötetben).

A szüzességed akkor ajándékozd el, ha azt érzed, már nem kell, nincs szükséged rá. Nem foglak se jobban, se kevésbé szeretni, ha nekem adod, vagy majd valaki másnak.

                           - Nagy Ildikó Noémi: Dallamtapadás

A fiatalabbak, akik még előtte állnak az első szexuális élményeiknek, lehet, hogy kevésbé fognak meglepődni az életben, ha elolvassák ezt a könyvet, netán még bizonyos tipikus hibák elkövetésétől is megóvhatják magukat. Az antológia könnyen olvastatja magát, nagy sorközökkel lett nyomtatva, tehát annak sem kell kétségbeesnie, aki a nyári kötelező olvasmányokat hónapokig gyűri, ezzel a könyvel még ő is bírni fog.

Az idősebbek ezekkel a művekkel szépen elnosztalgizáhatnak azon, ők mit gondoltak 5-10-20-50 évvel ezelőtt, amikor ők túlestek a "nagy eseményen": mennyiben változott azóta a gondolkodásmódjuk, mit csináltak volna másként... és újra felidézhetik a saját izgalmas-kínos-vicces vagy éppen tökéletesen romantikus első alkalmukat. A nosztalgiára nem egy novella még külömn rá is játszik (ékes példa erre Grecsó Krisztián, valamint Nagy Ildikó Noémi története).

Nagyon nem is ragoznám tovább ezt a kritikát. Az első című novelláskötet a legkisebbektől eltekintve szinte minden korosztálynak könnyen befogadható, de egyben elgondolkodtató élményt nyújt. Az antológia egyetlen komoly hibája a szememben, hogy túl rövid, és túl hamar véget ér az a kellemes és kicsit furcsa élmény amelyet kínál számunkra. Mondjuk, ha egy tipikus első szexre gondolok, bizony még az is lehet, hogy ez is a rafinált szerkesztői koncepció része, hiszen sok esetben a szüzesség elvesztése is egy meglepően gyorsan elillanó pillanat...

8/10

A könyvet a Menő Könyvek kiadó jóvoltából volt lehetőségem elolvasni.