Amióta Richard Linklater megalkotta világhírű romantikus filmjét és annak folytatásait, visszatérő téma a filmesek körében fél nap erejéig tartó romantikus történeteket komponálni két szereplő között. A Blue Jay és a Southside with You ugyan különböző, de ebben teljesen rokon filmek - és abban is, hogy igazán egyik sem valósítja meg jól a receptet.
Blue Jay
Alex Lehmann filmje annyit csavar a sémán, hogy nem két idegent, hanem két, gyakorlatilag idegenné vált embert zár össze: Amanda (Sarah Paulson) és Jim (Mark Duplass) tinikorukban egy párt alkottak, azonban az élet messzire sodorta őket egymástól, hogy aztán 24 évvel később véletlenül fussanak össze szülővárosuk szupermarketjében és próbálják meg behozni a lemaradást. A Blue Jay gyönyörűen mutatja be, hogyan talál újra egymásra két ember a múltjuk megidézésén és nosztalgikus játékaikon keresztül, ebben különösen a rendező kifinomult, a színészek rezdüléseire hihetetlen módon figyelő megoldásai járnak élen. Ugyanakkor a végeredmény minimálisan sem képes kiszakadni a mumblecore filmek rutinjából, Amanda és férje össze nem illése kapcsán például nehéz eldönteni, hogy az ezt banálisan látványossá tévő párbeszéd, vagy maga a feleslegessége ellenére is kiszámítható húzás a zavaróbb. Azonban még ennél is jobban elüt a képtől az utolsó tíz perc, ami az addig felépített egyszerű-bájos hangulatot egy harsány melodrámába fordítja át - ilyen felvezetés után már erősen nevetséges felhangokkal. Mindent összevetve azért még kellemes élménynek tartom a Blue Jayt, de elsősorban csak azoknak ajánlanám, akik eleve szeretik a hasonló, egyszerű eszközökkel dolgozó indie darabokat. 7/10
A Blue Jay teljes adatlapja a Magyar Film Adatbázis (Mafab) oldalán
Southside with You
Richard Tanne az év marketinghúzását követte el, amikor a leköszönő amerikai elnök és first lady első randiját tette meg romantikus mozija témájának, hiszen rögtön bekerült a Sundance válogatásába, az emberek pedig egyből elkezdtek beszélni művéről. Azonban a Southside with You nemcsak egy koncepciótlan és érdektelen alkotás, de őszinteségben is messze alulmúlja riválisait - ami pont egy valós személyekről szóló film esetében különösen is súlyos vétek. Tanne rendre különböző szociopolitikai témák felé tereli beszélgetéseiket (gyakorlatilag a dialógusok fele a saját fekete identitásukról szól), azonban itt sem sikerül egy különleges látásmódot megragadni. A filmes Michelle és Barack mondatai, problémái, sőt, még vitái is bántóan megszerkesztettek, kémiát pedig csak pillanatokra érezni közöttük, többnyire hála annak, hogy előbbi agresszív kismalacként reagál le mindent. Pedig abszolút igazolhatónak látom, hogy Barack és Michelle kapcsolatát feldolgozzák a vásznon, hiszen ahogy a Fehér Ház fotósának képeiből is kitűnik, még évtizedek múltán is egy különleges kötelékről árulkodik a testbeszédük. És végeredményben jobban is járunk, ha inkább ezt a fotósorozatot pörgetjük végig a Southside with You helyett. 6/10
A Southside with You teljes adatlapja a Magyar Film Adatbázis (Mafab) oldalán
