Ha egy film nagy siker lesz, azt biztosan folytatják, és tutira elrontják. Bridget Jones sem volt kivétel, sajnos. A Bridget Jones naplóját imádta a nép, hatalmas anyagi sikert hozott a studiónak, ezért nem volt kérdés, hogy lesz második felvonás. Aztán persze mindent rosszul csináltak, amit lehetett, pont az a báj veszett el belőle, amely miatt ezredjére is végignéztük a leghíresebb szingli kalandjait: egy átlagos nő mindennapi harcait a kilóival, a karrierjével és a szerelemmel. Beleestek abba a tipikus hibába az alkotók, hogy újra a nagy sikerű első részt akarták felturbózva letolni a nézők torkán, ami még önmagában nem lett volna baj, ha magas szinten művelték volna, de nem ez történt, ezért meg sem közelítette a folytatás az előző szívonalát és kedveltségét. Egy tökéletesen felejthető romkom lett belőle, és ezen sem az amúgy kiválóan játszó Renée Zellweger, Colin Firth és Hugh Grant sem tudott segíteni. Nem őriztem szép emlékeket erről a filmről, de végül adtam egy esélyt az újrázásnak, hátha az évek jót tettek az alkotásnak, de sajnos nem: ugyanolyan halovány tömegipari termék maradt, mint korábban volt. Kár érte.

Bridget Jones (René Zellweger) már teljes hat hete él mesebeli boldogságban Mr. Darcyval (Colin Firth), amikor lassan, de biztosan kezdik megbontani a harmóniát a kettejük tökéletesen eltérő habitusából eredő nézeteltérések. A helyzet odáig fajul, hogy a pár szakít egymással, és újra feltűnik a színen Daniel Cleaver (Hugh Grant)...

Az alapötlet nem volt rossz: a történet ott kezdődik, ahol a romantikus filmek véget szoktak érni: Mr. Darcy és Bridget nagy nehezen összejöttek, és most meg kellene tanulniuk együtt élni egymással. Ez alapjáraton sem könnyű feladat, de ők ketten annyira más világban élnek, és annyira homlokegyenest más a természetük, hogy csak idő kérdése volt, mikor ér véget a romantikus lányregény. Bridget kénytelen belátni, hogy ő nem Mr. Darcy világába való, és ismét szingli lesz belőle, annak minden hátrányával, és minden előnye nélkül. Aztán, amikor kezdi végre összeszedni magát, még Daniel profi csáberejének is ellent tud állni, jön egy félreértés, és a thaiföldi börtön, ahol végképp elszakadunk a valóságtól, és tökéletesen szétesik az addig is nagy nehezen összetartott történet. Túltolták az alkotók ez a filmet, nem vitás, és habár néhány vicces jelenet megmarad belőle, összességében mégis egy felejthető mozi, nem több, a legendás verekedési jelenet tökéletesen felesleges és ötlettelen remake-je pedig fájóan kisszerű. Valahogy így kell látványosan porba zúzni egy filmes legendát.

Nem kezdődik rosszul a film, de sajnos viharsebesen tovaillan a varázs, nagyon erősen déja vu érzése van a nézőnek, úgy érzi, ugyanazt kapta, mint az előző részben, csak sokkal kevésbé szórakoztató kivitelben. Bridget már közel sem annyira szerethető, mint korábban, határozottan egy hisztis libára kezd hasonlítani, Helen Fielding ezúttal nem találta meg az utat a nézők szívéhez. A forgatókönyv egyáltalán nem mestermű, a humor is inkább kínos, mint sziporkázó, az újrahasznosított poénok másodjára már nyűgözik le igazán a közönséget. A fordulatok kiszámíthatóak, a mellékszereplők csak tengenek-lengenek a történetben, nem tesznek hozzá sokat a filmhez, izgalom csak időnként akad, a börtönjelenetnél pedig már csak az óránkat nézzük, hogy mikor lesz már végre vége szenvedéseinknek. A történet erőltetett, nem igazán tudtak mit kezdeni az alkotók az első körben zseniálisan működő szerelmi háromszöggel, Daniel csak marketingfogásként tűnik fel a filmben, komoly szerepe nincs, így marad nekünk Bridget és Mr. Darcy szenvedése, egy totálisan felesleges leszbikus szállal súlyosbítva. Kedvenc szinglink na és persze az isteni Colin ennél sokkal többet érdemelt volna!

Amíg az első rész azon kevés romkomok közé tartozik, amelyen mindkét nem kiválóan tud szórakozni, a második felvonást csak a legelszántabb Bridget Jones-rajongók nézték meg egynél többször minden valószínűség szerint. Egyszerűen unalmas és lapos a film, tényleg fáj látni, hogy a kiváló színészek hiába próbálnak életet lehelni semmitmondó karakterükbe. Renée Zellweger, Colin Firth és Hugh Grant menti a menthetőt, de ez csak arra elég, hogy az ő kedvükért végignézzük a filmet, arra már nem, hogy ne felejtsük el rögtön az egészet (ez nem túlzás, amíg az első részt máig kívülről tudom, ebből az alkotásból csak hosszas gondolkodás után tudtam felidézni néhány jelenetet).

Őszintén szólva nem gondoltam volna, hogy ezután az érdektelen folytatás után még van esélye a franchise-nak  a feltámadásra, de idén mégiscsak megérkezett a mozikba a harmadik rész, és állítólag meglepően jól sikerült. Én még nem tudtam rászánni magam a megtekintésére, kíváncsian várom azoknak a véleményét, akik adtak egy újabb esélyt Bridget Jones-nak. Amíg az első részt bármikor újranézném, erre a filmre csak csendes szomorúsággal tudok gondolni: egy újabb kihagyott ziccer lett sajnos, nem több.

5/10

A Bridget Jones: Mindjárt megőrülök teljes adatlapja a Magyar Filmes Adatbázis (Mafab) oldalán.