Boszorkányok márpedig vannak. Persze minden igazi nő az (másként hogyan tudná megbabonázni a férfinépet, nem igaz?), és egy igazi férfi nem ijed meg a belőle áradó buja bűbájtól, de azért vigyáz a szívére, mert veszedelmes az ilyen asszonyszemély a csalfa szívre. Még ma is él egy kis babonás félelem az ilyen különleges aurájú hölgyekkel szemben, néhány évszázaddal ezelőtt  azonban annyira rettegtek tőlük, hogy sokat máglyán égettek el közülük. A leghíresebb ilyen eset 1728-ban történt Szegeden, amely akkora port vert fel, hogy máig nem merült feledésbe. Nőiesen bevallom, mindig is érdekelt a téma, történelemfüggőként is sokat olvastam utána a témának, ezért egyáltalán nem véletlen, hogy pont erre a könyvre esett a választásom, amikor eldöntöttem, hogy ideje megismerkednem Fábián Janka írásaival. Pontosan azt kaptam, amit vártam, minőségi lektűrt, történelmi lányregényt, amelyet éppen annyira hat át a mágia, mint egy jó fűszer, igazi zamatot ad a történetnek. Tökéletes strandkönyv, szórakoztató és fordulatos, kár, hogy a végére egy kicsit elfogyott belőle a szufla, de mindenképpen érdemes bepakolni a bőröndbe a nyaraláshoz.

1735-ben járunk, Esztergom városában. A 15 éves Sárosi Felícia döbbenten nézi végig, hogyan égetik el máglyán szeretett nagynénjét boszorkányság vádjával. A családnak menekülnie kell, Budán kezdenek új életet, ahol pékmester édesapja új üzletet nyit. Hamarosan kérő is érkezik egy becsületes fiatalember képében, akihez hozzá is megy, azonban a szíve örökre ott marad egy másik férfinél, és a sors szeszélye folytán ez a szerelem be is teljesedik, ami nem kicsit bolygatja fel az időközben gyógyító asszonnyá vált utolsó boszorkány életét...

Fábián Janka pár évvel ezelőtt valósággal berobbant a könyvpiacra, hamar népszerűvé tették történelmi hátterű női témájú regényei, amelyek elég szép számmal jelentek meg azóta. Már régen kíváncsi voltam, mi lehet a siker titka, azonban eddig nem találtam elég érdekesnek a történtetek témáját, most azonban, amikor megláttam a címet, tudtam, hogy ez nekem kell! Gyerekkorom csíkos könyvei elevenedtek meg az oldalakon (az ifjabb generáció kedvéért: ezek helyre kis romantikus alkotások voltak, a fejlődő női lélek legjobb barátai az erre alkalmatos életkorra hangszerelve), persze jóval modernebb változatban. Profi írásműről van szó, talán túlságosan is, a végére már kiszámíthatóvá válnak a szófordulatok, a lendület kezd megtörni, egyre kiszámíthatóbb lesz a történet, a lezárás pedig nem kicsit csalódást keltő, kellett volna egy csavar, ami miatt kaparni lehetett volna a falat a folytatás megjelenéséig. Felícia karakterében nagyon sok a lehetőség, vélhetően sok kalandjához lesz még szerencsénk, az érdeklődés felkeltése összességében jól sikerült a bevezető kötetben.

Lány létemre nem igazán vagyok oda a romantikus könyvekért, főleg azért, mert nagyon kevés a minőségi alkotás a piacon. Fábián Janka jókor volt jó helyen, elég erős hiátus mutatkozott a szépirodalmi szintű lányregény műfajában, ezért elég gyorsan kialakult a rajongótábor, természetesen elsősorban a női olvasók körében. Egyáltalán nem méltatlanul, hiszen jó íróról van szó, könnyen bele lehet feledkezni a történetbe, nem egysíkúak a karakterek, akad izgalom bőven, mégis az asszonyi szívnek oly kellemetes szerelem érzete a legfontosabb motívum. Mert lássuk be, ilyenek vagyunk mi, lányok, az érzelemeink viharai közepette tengetjük mindennapjainkat, naná, hogy olyan főhős kell nekünk, akiben felfedezhetjük saját vonásainkat. Felícia jól kitalált karakter, megvan benne a boszorkányok delejes ereje, azonban ő kizárólag gyógyító célzattal használja nem mindennnapi tudását, Egyszerű asszonynak tartja magát, akinek azonban rendes férje mellett megadatott az igazi szenvedély tüze is, amelyet volt bátor megélni, nem törődött a kor erkölcsi elvárásaival, kizárólag a szívére hallgatott.

Nemcsak a karakterek érdekesek, a történelmi kor is kifejezően került bemutatásra, megelevenednek előttünk az 1700-as évek Esztergomban, Budán, Pozsonyban és Bécsben. Gasztronómiai élményekben sem szenvedünk hiányt, mégiscsak egy pékmester lányáról és egy bécsi kávézó tulajdonosának feleségéről van szó. Felícia gyógyító tudásának köszönhetően még Mária Terézia közelébe is eljut, amelynek azonban nemcsak előnyei, hanem hátrányai is vannak. Politika, intrika, szerelem, babonaság, emberi gyarlóság, és megannyi lélekhéj kerül a szemünk elé olvasás közben, nem fenyeget bennünket az unalom.

Jól forgatja a tollat az írónő, kár, hogy a történet vége felé hirtelen kiüresednek a sorok, lassan, de biztosan vész el a báj és a szellem a könyvből, nem végzetesen, csak éppen annyira, hogy megmaradjon a hiányérzet. Kellemes kikapcsolódást nyújt ez az alkotás, pontosan annyira kavar fel, amennyi még nem zökkent ki a mindennapokból, azonban mégis egy kis színt visz a szürkeségbe. Nem boszorkányosan remek darab, de kár lenne kihagyni az életünkből.

8/10