Mozgalmas hetünk volt, szép sorban kezdenek az ősszel várható produkciók bemutatkozni, többek között a Jack Reacher és a Mechanic folytatása, az HBO következő sikersorozata, illetve John Michael McDonagh új műve is. Alább láthatjátok az elmúlt hét legfontosabb előzeteseit.
A Jack Reacher számomra kellemes csalódás volt, és ha nem is emelkedett a kedvenceim közé, mindenképpen egy remek krimi-thrillerként emlékezem rá. Remélhetőleg a folytatás is képes lesz ugyanezt a színvonalat hozni, az előzetes láttán egyelőre semmi okom nincs arra, hogy ezt másképp gondoljam. Sőt, pont a nagyszabású, látványos pillanatok hiánya enged arra következtetni, hogy Edward Zwick is egy ugyanolyan egyszerű, sallangmentes mozit hozott össze, mint Christopher McQuarrie négy éve.
Jonathan Nolan és J.J. Abrams neve már éppen elég volt ahhoz, hogy az év legígéretesebb sorozatai között könyveljem el a Westworldöt, amely ugyan sok viszontagságon esett át ("All theme parks have delays"), de számomra ez csak annak bizonyítéka, hogy az HBO ismét a lehető legjobb munkát szeretné kiadni a kezei közül. Ami remélhetőleg egy kellően kegyetlen mindfuck-sorozat lesz - így még csak azt sem bánom, hogy az előzetesből nehéz konkrétumokat kihámozni a történetről.
John Michael McDonagh lehet, hogy testvére, Martin révén lett híres, de A guardistával és a Kálváriával bizonyította, hogy ő maga is egy remek rendező. Most pedig egy korrupt zsarukról szóló buddy comedyvel érkezik, amely ugyan elsőre nem tűnik a műfaj legeredetibb darabjának, de az már látszik belőle, hogy az Alexander Skarsgård-Michael Peña-t mintha csak erre a szerepre teremtették volna. Lehet, hogy a Rendes fickók kap egy trónkövetelőt?
A zombik törhetetlen népszerűsége kifejezetten jó hatással van bizonyos alkotókra, akik igyekszenek még járatlan utakat keresni a műfajban. Ez a mű is bizonyíték erre, amelyben a vírust magában hordozó lány kényszerül megmenteni fogva tartóit, ezzel egy új dilemmát adva számukra: megbízhatnak-e benne az őket körülvevő fenyegetés közepette? Bízom benne, hogy a film válaszai legalább olyan érdekesek lesznek, mint ezek a kérdések.
Reménykedtem benne, hogy a Superbad és a Paul rendezője nem egy olyan vígjátékot hoz össze, amely mintha félig még mindig a 90-es években ragadt volna. Az előzetes sajnos pedig kellően sokat mutat a végeredményből ahhoz, hogy erről egészen alaposan meggyőződhessünk. Galifianakis komikusi vénája mindenesetre hoz egy-két jó poént, de ennek ellenére egy megfáradt és sablonos komédiának tűnik a Keeping Up With the Joneses.
Hajdu Szabolcs a Délibáb kritikai és pénzügyi bukása után nagy feladat előtt áll, ha újra előkelő helyet szeretne elfoglalni a magyar alkotók között. A mumblecore hagyományokat követő Ernelláék Farkaséknál erre akár kiváló is lehet, hiszen személyes hangvételével (maga a rendező alakítja az egyik főszerepet), lecsupaszított, egyszerű látványvilágával kénytelen lesz a történetmesélés erejére támaszkodni. Az már más kérdés, hogy a trailerben számomra sem a humorosnak, sem a drámainak szánt pillanatok nem működnek igazán, mint ahogy az sem világos, hogyan lesz több ez a mű egy játékfilmes reality show-nál. Bízom benne, hogy csak a nagyobb összefüggések hiányoznak ehhez, de egyelőre ebben a produkcióban nem látom Hajdu feltámadását.
Nem tudom, hol van az a lélektani határ színvonaltalanságban, ahol egy film közutáltból közkedveltté válik, mindenesetre a Mechanic: Resurrection előzetesének fogadtatását elnézve Jason Statham már átlépett ezen a határvonalon. A helyzet iróniája pedig az, hogy a szánalmasan klisés koncepciót és a borzasztó CGI-jal megformált moneyshotokat leszámítva tulajdonképpen ez egy korrekt akciófilm lehet, amely meghaladja a szokásos Statham-darabok minőségét (állítólag ez az első részre is igaz volt). Hozzáteszem, a hardcore Jessica Alba-rajongókat leszámítva ettől még nem ajánlanám senkinek ezt a művet.
Ewan McGregor is kipróbálja magát rendezőként, méghozzá rögtön egy bestseller adaptációjának élén. Az American Pastoral valószínűleg inkább országhatárokon belül fog működni, lévén, hogy ők sokkal jobban beletudják élni magukat a regény által lefestett korszellembe, de nem adom fel a reményt, hogy McGregor egy mindenki számára átélhető drámát alkot belőle. Az előzetes visszafogott, kizárólag a képekre hagyatkozó tónusa ebből szempontból rendkívül ígéretes.
