Rendkívül fontos volt egy 3 éves orosz Frozen elődöt beküldeni a moziba. Mivel minden hétvégén kell valami, amire be lehet vinni a gyerekeket, és éppen most nem volt semmi, ezért meglovagolva a Jégvarázs-mániát és azt, hogy mennyire olcsó lehet egy több éves, ismeretlen orosz mese a forgalmazónak ez a lépés valószínűleg meg fog térülni. De vajon mennyire bízhatunk az európai animációs film kínálatban?

Vegard tükörkészítő mester csinál egy olyan tükröt, melybe belenézve mindenki olyannak látja magát, amilyen. Ezt akarja mindenáron megszerezni a Hókirálynő, aki örök fagyot áraszt a környékre megfagyasztva ezzel Vegrd mestert és feleségét. Két gyermekük Gerda és Kai életben maradnak, de Kait megszerzi a királynő, és hát... lövésem sincs mit akar vele csinálni, de nem is lényeg. Innentől Gerda fejébe veszi, hogy kiszabadítja kisöccsét.

A történet ugyanaz, mint két éve, csak némileg sekélyesebben és tradicionálisabban mesés formátumban. Kimondom, ami itt a lényeg: egy óriási alibi plusz sablon gyurmaműhely a történet. Onnantól, hogy a kisöcs a Hókirálynőé, valami borzalmasan vontatott lesz az egész. Oda nem illő, kidolgozatlan mellékszereplők nevetségesen rövid, értelmetlen, de főleg érdektelen mellékszálai. Hogy ebben a filmben mire kellettek azok a kalózok, meg a bájitalos néni meg az a király, arról sejtelmem sincs. Vagyis sejtelmem az van: húzni a drága időnket, mert nem lehetett 20 perc alatt befejezni az egész estésként reklámozott filmet. Süt az egészről, hogy a gyerekeket teljesen hülyének nézik (megjegyzem joggal, mert a teremben lévő pulyák csak a három fingós viccen röhögtek, de azon nagyon). Ez a trehányság non-plus-ultraja, hogy így rakjunk be valami pozitív főhős lányt, mellé kell valami comic relief karakter (jelen esetben egy troll, aki nagyon emlékeztetett a Jégkorszakos Sidre), meg valami aranyos állatka, akiből lehet plüssfigurát gyártani, ha valakinek ez véletlen tetszene. Nyomjuk alá valami üzenetet, hogy a szeretet mindent legyőz, meg hogy akkor is mentsd meg az öcsédet, ha eddig csak kétszer találkoztál vele (Amúgy ez tizenhárom év alatt, ugyanabban az árvaházban hogyan lehetséges?), és kész is van a tömegcikkünk, jövőre jövünk megint valami hasonlóval.

Hát piszok nagy mázlijuk van, mert az egyetlen, ami fenntartja az érdeklődést, azok a szimpatikus főkarakterek. Ezek mentik egyedül a menthetőt és emberfeletti erővel rángatják ki a mozit a nézhetetlen kategóriából. Ugyanez nem mondható el a 3D-ről, ami egy kalap szar, nyilvánvalóan azért van a mű 3D-be konvertálva, hogy még több pénzt lehessen a szülőkről legombolni. Amúgy teljesen olyan élményt ad, mint az ilyen Barbie és a diótörő tucatfilm. A gyerek amíg nézi el lesz alatta. Holnapra az egész ki fog törlődni az agyából. A szülő meg unni fogja az agyát, mint állat. Nem igazán tetszett a Jégvarázs, de annak a nagyon kevés családnak, aki ellenállhatatlan késztetést érez arra, hogy a Hókirálynőt megnézze, annak inkább azt mondanám, hogy sokkal jobban járnak, ha megnézik újra a Disney filmet, még akkor is, ha már herótjuk van a Let It Go-tól.

Mivel a Hókirálynőnek van már egy második része is, attól félek, hogy azt sem fogjuk megúszni...

5/10

A Hókirálynő teljes adatlapja a Magyar Film Adatbázis (Mafab) oldalán.