Népszerű és kézenfekvő téma újabban "mi a baj a ...filmekkel" jellegű összeállításokat készíteni, de bármennyire is okot adnak erre bizonyos alkotások, könnyű túllőni a célon. Így tette ezt Matthias Stork videója is: ez már egy több, mint 3 éve készült videóesszé, amely az akciófilmeket (egész pontosan a mai akciófilmeket) veszi célba, meglehetősen borzasztó érvekkel. Tudom, későn érkeztem a buliba, de én is csak az elmúlt időszakban találkoztam vele valamilyen Fury Road-összeállítás kapcsán, azóta pedig azt vettem észre, másodvirágzását éli a videó. Ennek megfelelően pedig itt az ideje, hogy végre valaki megfogalmazza, mi NEM baj a mai akciófilmekkel.

Már el sem kell indítanunk az első részt ahhoz, hogy lássuk, készítője kicsit sem közhelyes módon Michael Bay munkásságát is garantáltan célba fogja venni. Noha semmi szándékom és tisztem védeni a rendezőt, úgy vettem észre, az utóbbi időben olyan hatebrand lett a neve, amelyet pont akkor célszerű elővenni, ha minden szakmaiság nélkül, de legalább nagy egyetértést kiváltva akarunk beszélgetni a témában. Pedig a negyedik Transformersszel éppen azt mutatta meg Bay, hogy még ha továbbra is iszonyatosan ócska forgatókönyvekből dolgozik is, de rendezői szempontból képes a fejlődésre.

De Stork még azzal sem védhető, hogy azelőtt adta ki művét, hogy erről tudomást szerezhetett volna, ugyanis tételének első bizonyítása 3:40 környékén mindjárt egy olyan jelenet Bay első robotos filmjéből, ami tökéletesen megfelel addigi szabályainak: minden látható, felfogható benne, és még csak ok nélkül sem vágnak. Utána aztán nem kímél senkit sem: jön Greengrass, sőt, még Christopher Nolan is, akit bár nem neveznék nagy akciófilmes rendezőnek, de első ránézésre is az Eredet mombasai jelenetének egyetlen bűne mindössze az lehet, hogy kétszer olyan gyorsra van vágva, mint a 60-as évek nosztalgiasznobok által imádott akciófilmjei. Ridley Scott Sólyom végveszélybenje (amelyben pont az a lenyűgöző, hogy képes tucatnyi karaktert térben és időben követni) éppen annál a szakasznál kerül elő, ahol a narrátor arról magyaráz, hogy a rendezők számára nem fontos a néző térbeli orientációja... Persze a zavarosban halászva nem nehéz már csak a statisztikai valószínűség alapján sem olyan blockbustereket előrángatni, amelyek tényleg borzalmas akciójelenetekkel szolgáltak, de legnagyobb káosz a videó 5-6. perce tájékán egyelőre Stork válogatási mechanizmusában uralkodik. Mindössze egyetlen elv látszik kirajzolódni hosszas monológja mögött: kézikamerázás = rossz, statikus beállítások = jó, és persze ezzel kézenfogva a klasszikus nosztalgiasznob mentalitás: régi = jó, új = rossz.

Természetesen úgy nem derül ki a turpisság, ha valaki csak magától értetődőnek tűnő szentenciákat nyög be, miközben random jeleneteket vág össze, és meg sem kísérli elmagyarázni semmilyen formában, mi a problematikus az éppen látható képsorokkal. Tulajdonképpen nem is egy videóesszét látunk, hanem egy videókkal társított szövegfelolvasást. A második videó közepére pedig kibújik a szög a zsákból: Stork végre elismeri, hogy ezeket a technikákat lehet intelligensen alkalmazni, kár, hogy mindezt nem például Greengrass stílusa kapcsán, hanem az Oscar-díjas A bombák földjén esetében teszi meg. Avagy természetesen ha egy filmet szeretni illik és nem utálni, akkor bizony abban ugyanazt a stílust is művészetnek kell feltüntetni, nem amatőrségnek - egy olyasfajta érvelés, amit rengeteg sznob szájából hallottunk már. Nem véletlen, hogy utána rögtön a Cloverfielddel van ellenpontozva ez, amely (Az utolsó műszak mellett) az egyik legzseniálisabb felhasználása a found footage stílusnak, de mivel az áldokumentarizmus leginkább B- és Zs-horrorokkal asszociáltatható, a filmvilág ügyeletes megmondóemberei sosem fogják legitimnek tartani.

A videó tehát akaratlanul is az akciófilmes stílusoknál egy sokkal fontosabb problémára mutat rá: az érvektől mentes, közhelyekre és a közönség automatikus helyeslésére építkező filmes közbeszédre, és ennek korlátlan népszerűségére. Úgyhogy aki szeretné 20 percben meghallgatni újra, hogy "a Michael Bay rossz, ééééértem?", az nyugodtan tegye meg, a többieknek pedig ajánlanám ezt a remek Tony Zhou-videót, amely (bár nem ez a fő célja) kiválóan mutat rá arra, mi a probléma a mai akciófilmekkel: