King Kong RoboKong ellen. Eme alkotást nyolc esztendővel ezelőtt édesapámmal tekintettem meg, mikor külföldi nyaralásunk során az általunk és török turisták által megszállt hotelláncolatban kizárólag az ABC és CBS csatornákat fogta be az étkezőben beüzemelt robusztus méretű tévékészülék. A filmet a Godzilla-filmekért, illetve a tegnap boncasztalra fektetett King Kong Godzilla ellenért felelős Ishiro Honda rendezte. Ishiro eme filmje - tegnap kritizált, alkoholmérgezéshez vezető alkotásához hasonlóan - olyan elképzelhetetlen megvalósítású, mely, ha el is készül, minősíthetetlen produktumnak bizonyul kritikai és pénzügyi szempontból is. A King Kong RoboKong ellen 1967-es, Japán premierjét rengeteg jogi procedúra előzte meg, Ishiro ugyanis nem volt hajlandó másodszor is megvásárolni a filmben szerepeltetett Kong jogait, így illegális módon, a jogok megvásárlása nélkül használta King Kong nevét és karakterdizájnját, méghozzá dupla annyiszor, lévén, RoboKong is szerepelt a fatális bukásnak bizonyuló crossoverben. Ishiro a jogvédelmi szabályzatok megszegéséért járó börtönbüntetés kiszabásától végül úgy menekült meg, hogy a német, illetve amerikai mozikban King-Kong: Frankenstein's Son címen tüntette fel bizarr művét. Most, hogy újra megtekintettem Ishiro legsikertelenebb crossoverét, együtt érzek a Universal Studios-sal...
Kongot Godzilla feletti győzelme után egy lakatlan földrészre szállíttatják, ahol békésen és harmonikusan tölti mindennapjait, mígnem RoboKong, egy japán hadsereg által fejlesztett óriásrobot, kikényszeríti területéről a legyőzetett Kongot. Kong azonban ezt nem hagyja annyiban, s szembeszáll fémpáncél borítású riválisával, és annak hidegvérű partnerével, egy Goroszaurusszal...
A történet ezúttal sincs túlbonyolítva, ezzel azonban komolyabb problémám nincs is, elvégre egy crossoverről van szó, melynek nem története, hanem látványos ütközetei vannak előtérben. A látványos ütközettel kapcsolatos előbbi megjegyzésemet azonban szinte gátlástalanul sárba tiporja ez a szenzációs ostobaság, a gumiabroncsból készült jelmezek és olykor túlságosan is minimalisztikus díszletek ugyanis kiöli a King Kong RoboKong ellenben található apró és kihasználatlan potenciált. A jelmezek, mint azt már hangsúlyoztam, az amatörizmus bal felének alját kopogtatják, a semmilyen atmoszférát nem teremtő dzsungel pedig kétségbeejtően hanyagul lett elkészítve. A gusztustalanul műanyagszagú vizuális effektusok is sokkal inkább retinapusztító hatásúak, mint szemkápráztatóak, RoboKong mozgása pedig az esztétikusság ellenpéldájának filmbéli megtestesítése. A film háttérzenéje is rendkívül semleges, továbbá az angol és német hangsáv színvonala is igencsak megkérdőjelezhető.
A film a mazochizmus fanatikusai számára kihagyhatatlan, kollégáim és kedves olvasóink számára azonban szükségtelen a megtekintése. Utóirat: Nem kell valakinek az egyesült királyságbéli DVD-kiadvány? Az optikai lemez kiválóan működik poháralátétként és frizbiként is.
3/10
