Folytatom a Bosszú trilógia taglalását, ezúttal a "sorozat" második részét vesézem ki, amely zsenialitására nehezen találok szavakat.

Oh Dae-soo (Min-sik Choi) átlagos életet él feleségével és kislányával. Azonban egyik éjszaka sorsa örökre megpecsételődik; hisz minden ok nélkül elrabolják, és egy szűk szobába dugják. Ekkor még Ő sem gondolta volna, hogy 15 rabévet kell itt töltenie, valamint feleségének meggyilkolásában is gyanúsított lesz. Azonban Oh Dae-soo látszólag irracionális hirtelenséggel szabadul, és elvesztegetett életében már csak egy dolog maradt számára; bosszúvágy lebeg a szeme előtt, valamint válaszokat szeretne tudni.

Az Oldboy jóval több, és jobb mint a Bosszú ura. Míg az előd inkább a színtiszta vendettára fókuszált, úgy a 2. rész (ami egyébként nincs történeti kapcsolatban az első rész eseményeivel) inkább működik lélektani drámaként, valamint erős akció elemeket is tartalmaz.

Park rendezése és forgatókönyve zseniális, olyan mesteri ecsetvonásokkal dolgozik, amelyeket csak ritkán látni a vásznon. Az Oldboy történetvezetése feszes, egy pillanatra sem hagyja lankadni a figyelmünket, a csavarok pedig a játékidő végéhez közeledve egyre nagyobb erővel ütnek a néző gyomrába. Maga a bosszú pedig hihetetlen jól megkomponált, apró darabkákból felépített mestermű, amely a játékidő végén beteljesülő, katartikus lezárással éri el a végső, pusztító hatást. A film máig tartó töretlen sikere egyébként nem csak a minőségében, hanem a milyenségében is keresendő. Az alkotás ugyanis vegyes tónusokat soroltat fel, könnyen emészthető és közérthető formából sokszor átváltva nehéz, gondolkodtató részekre. Ez a kiegyensúlyozottság is sokat nyom a végső, pozitív eredménybe.

Az Oldboy lírai történetmesélése bámulatos hatást gyakorolt rám, a főhős belső monológjai pedig igen magvas gondolatokat taglaltak. Ezen felül a film technikai kivitelezésre sem lehet panasz, az operatőri munka és maga a vizualitás is felejthetetlen élményt nyújt a játékidő egésze alatt. A vágás is nagyon dinamikus, valamint a film akció elemeinek megkoreografálására sem lehet egy rossz szavam sem, utóbbira példaként a sokak által emlegetett, egy snittre épülő, folyosós jelenetet hoznám fel, amely ízig-vérig mesteri. A zenék is nagyon szépek, vagy pörgősek, az adott szcénához igazodva.

A film legnagyobb pozitívuma mégis a főhőst alakító Min-sik Choi, aki játékából maximálisan mellőzi a hibákat. Choiról csak szuperlatívuszokban tudok beszélni, hisz nagyszerűen formálja meg a bosszúra szomjas karakter minden lépcsőfokát, kezdve az összetört férfitől, egészen a vendettára készülő vadállatig. Ez a karakterfejlődés is nagyszerű egyébként, érdekes látni hogy lesz egy megtört lélekből már-már gépies pusztító. Azonban ez az "építkezés" mit sem érne Choi sokszor emlegetett játéka nélkül.

Mindent összevetve az Oldboy egy mesterien megkomponált, karakterdrámát bosszúelemekkel ötvöző remekmű, amely technikailag és dramaturgiailag is kifogásolhatatlan. A lezárás pedig garantáltan porig tiporja mindenki lelkét. Brutális, véres, naturális, művészi és rendkívül megható.. ez az Oldboy.

10/10