A karácsonyra való készülődés talán a kedvenc időszakom az évben, és az évek során természetesen sok karácsonyi témájú, hangulatú könyv került a kezembe. A karácsony természetesen a könyvpiacon is nagy üzlet, de sajnos a tucat karácsonyi-romantikus témájú könyvek nem annyira jönnek be. Ilyenkor szeretek kicsit elmélkedni, évértékelést tartani a szórakozás mellett, és most már évek óta azon kapom magam, hogy már ismert könyveket veszek le a könyvespolcról, akár csak egy estés átlapozgatás erejéig is.
1. Charles Dickens: Karácsonyi Ének
Természetesen nem maradhat ki az örök klasszikus, amelynek a filmadaptációi karácsony közeledtével ellepik a tévécsatornákat és a mindenki ismeri kategória. Én is karácsonyi ajándékként kaptam meg a könyvet sok évvel ezelőtt, tavalyelőtt pedig felfedeztem a belőle készült (egyik) hangoskönyvet, amit meleg szívvel ajánlok mindenkinek. Bodrogi Gyula remek előadása előtt megemelem a kalapom, a hangjával megtölti a sorokat élettel. Azt hinné az ember, hogy annyi átdolgozás, feldolgozás után már megkopott a varázs, elvesztette az aktualitását az eredetileg 1843-ban megjelent regény, de nem. Ez a történet örök, szegényebb lenne a világ a sokáig fukar Scrooge kalandjai nélkül, különösen a mai világban, ahol tömeghisztéria a karácsonyi bevásárlás, a minél több a cél, nem pedig a minőség, mélység. A kiadók is hasonlóan gondolkodhatnak, hiszen idén Kern András előadásában jelenik meg egy újabb hangoskönyv változat.
2. Rosamunde Pilcher: Téli napforduló
Ahogy észrevettem, az írónőt általában az idősebb, könnyed romantikát kedvelő nőknek ajánlják, így slusszpoén számomra, hogy rögtön 2 kedvenc könyvem is van tőle, pedig messze vagyok a becélzott közönségtől (mind korban, mind ízlésben). A kétkötetes Otthon-ját az egyik legjobb II. világháborús családregényként tartom számon, a Téli napfordulót pedig immáron 10 éve tartom kedvencemnek. 15 évesen olvastam először, és ez pont az a regény, ami minden életszakaszban mást mond az embernek. Nincs olyan egyszerű, világos tanulsága mint Dickens klasszikusának, a szereplői sem annyira feketék vagy fehérek. Pedig szereplőből van egy pár: az idős gyászoló férfin át a szeretethiányban szenvedő kamaszlányig, akikben annyi a közös, hogy elég nyomorultul érzik magukat és karácsonyra egy kis skóciai faluban kötnek ki egy házban. Természetesen mindenki a boldogságot, vagy legalábbis megnyugvást keres, amelyhez az idilli skót falu remek díszletet nyújt, szinte látom a behavazott kis utcákat, fényeket. Talán azért is lehet remek olvasmány, mert ezek a szereplők nem élnek hatalmas karácsonyi lázban, páran konkrétan csak túl akarják élni valahogy az ünnepet nagyobb trauma nélkül; emiatt is lesznek olyan valóságos karakterek, akikkel könnyen lehet azonosulni. Ráadásul az írónő nagyon olvasmányosan ír.
Pilcher több történetéből is készült film- vagy sorozatadaptáció, ebből is készült egy (minden ízében tipikus) tévéfilm, ami elég jó lett, de a regény lelki oldalát nem tudta igazán megfogni.
3. Mary Ann Shaffer - Annie Barrows: Krumplihéjpite Irodalmi Társaság
Végezetül muszáj egy kakukktojást idetennem, ugyanis a Krumplihéj Irodalmi Társaság nem karácsonyi témájú regény, mégis ezt tartom talán a kedvencek között is a legkedvesebbnek, ha decemberi újraolvasásról van szó. Talán azért, mert ilyentájt olvastam legelőször is, és örökre összefonódott bennem a forró teával és karácsonyi fényekkel? Talán csak Pavlov tudná ezt megmondani, mindenesetre ez az a regény, ami bárkinek, bármikor tudok ajánlani. Levélregény és miatta került fel a bakancslistámra a csatorna-szigeteki Guernsey szigete. A II. világháború után játszódik, de a könyv egyik fővonala a háborúbeli német megszállás, emiatt jó pár szomorú rész van benne, de a vicces, megható jelenetek sem maradnak ki. A könyvet a szereplők miatt lehet nagyon szeretni, és pont azt az üzenetet hordozza, ami amúgy a karácsonynak is fontos része (lenne). Előhozza az ember azon érzéseit és gondolatait, amelyek karácsony közeledtével különösen fontossá válhatnak - és ez sosem baj.
