Három szín: Fehér / Trois Couleurs: Blanc (1994)
2016. november 19. írta: danialves

Három szín: Fehér / Trois Couleurs: Blanc (1994)

A Három szín-trilógia egyik jellegzetes vonása, hogy bár Kieslowski nagyrészt hasonló eszközökkel komponálta meg filmjeit, azok mégis három különböző szemléletet képviselnek. Ez már a második rész első perceiben nyilvánvalóvá válik, amikor a Kék nyomdokaiban járó fajsúlyos dráma helyett csupa komikus utóízzel bíró pillanatot láthatunk: Karol Karolnak (Zbigniew Zamachowski), a Franciaországban élő lengyel bevándorlónak azzal kell szembenéznie, hogy felesége, Dominique (Julie Delpy) már nem szereti (méghozzá azért, mert képtelen férfiúi kötelességét teljesíteni), a válással pedig élete szerelmétől otthonán keresztül összes pénzéig mindent elveszít. Karol eleinte az utcán élve vergődik, nem tudván elengedni exét, végül azonban egy új barátnak köszönhetően meglehetősen kalandos módon hazatér és új életet kezd. Feleségét azonban így sem tudja elfelejteni.three_colors_white-karol_plays-paris_metro.png

Tragédia helyett tehát inkább a tragikomikum a meghatározó vonása a trilógia második darabjának: Karol sorsa már-már rejtői módon abszurd megoldásokkal alakul, és alapvetően mindkét főszereplő hajlamos a bizarr húzásokra. Vígjátéknak azonban mégsem lehet nevezni az alkotást, Kieslowski ugyanis egy nagyon erős romantikus vonulatba, valamint az arra építkező szentimentalizmusba csatornázza be a forgatókönyv összes furcsa fordulatát, elérve ezzel azt, hogy a figurák esetlensége életszerű maradjon, illetve az első rész líraisága is visszaköszönjön valamilyen szinten.

A Három szín: Fehér - lévén, hogy nagyjából kétharmada Lengyelországban játszódik - sokat szív magába a közép-európai miliő (főleg rendszerváltás közeli) abszurditásából is, Kieslowski azonban érthető módon ódzkodik attól, hogy ezt atmoszférája meghatározó elemévé tegye, ebben a tekintetben is távol tartja magát a komikumtól. Ugyanakkor ebben a szakaszban - a romantikus szál háttérbe vonulásával - ezzel jóformán elveszít minden jelleget a mű, hiába látjuk érzékletesen, ahogyan megtört és reménytelen főhősünk sikeres emberré építi fel magát, a rendező óvatossága miatt sótlan marad a film második felvonása.three_colorswhite.jpg

Legjobban egy könnyed, ironikus hangvételű drámaként lehetne jellemezni a Három szín: Fehér-t, és a rendező ezt a stílust legalább abszolút következetesen tartja fenn művében - csak éppen ez nem minden esetben bizonyul a legjobb döntésnek az elmesélt történethez. Ez a mű is egy kiváló koncepció (és úgy marad teljesen egyedi, hogy közben mégis rokon a trilógia másik két darabjával), azonban nem minden eleme illeszkedik úgy, hogy ezt az elképzelést a lehető legjobban támogassa. Ahogy a varsói tél, ez a fehér is egy kissé szürke.

7,5/10

A Három szín: Fehér teljes adatlapja a Magyar Film Adatbázis (Mafab) oldalán

A bejegyzés trackback címe:

https://smokingbarrels.blog.hu/api/trackback/id/tr7511972826

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

David Bowman 2016.11.19. 17:53:44

A vége tiszta hülyeség volt. Vagy csak én nem értettem.
6/10

danialves · http://smokingbarrels.blog.hu 2016.11.19. 21:23:35

@David Bowman: Nem feltétlenül szükséges szerintem az élményhez, de ha segít, Julie Delpy elmondta, hogy mit jelel az utolsó jelenetben:
"The final scene is partially revealed by Julie Delpy in an interview, which is also included in the DVD's extras, where she says that the meaning of the signs language gestures made by Dominique in her cell is: "You and I will leave together when I'll get out of jail, right? Or we'll stay here, together, and we'll get married again"."

David Bowman 2016.11.20. 09:42:57

Én azt nem értettem, hogy miért jó vicc lecsukatni a csajt. Ráadásul hogy kente rá a saját meggyilkolását? Amúgy a filmet élveztem, bár a korabeli lengyel filmek között van jobb is.

danialves · http://smokingbarrels.blog.hu 2016.11.20. 10:27:41

@David Bowman: Mert bosszút akart állni, azt szerette volna, ha az exe is megtapasztalja, hogy milyen érzés, amikor mindened elveszik a másik miatt (ugye a trilógia témája a francia zászló színeinek megfelelően a szabadság-egyenlőség-testvériség, ez volt az egyenlőség egy meglehetősen sajátos értelmezésben), de ahogy az utolsó jelenet (meg aztán a Piros befejezése) mutatta, ezt alapvetően ő sem gondolta teljesen végig. A második felére már én sem emlékszem pontosan, mert mintha valami olyasmit hoztak volna ki, hogy Dominique már a halála napján ott volt, pedig elvileg csak az örökség miatt lett értesítve, de a film sztorijából kiindulva én simán el tudom képzelni azt is, hogy csak megkente a rendőröket.
süti beállítások módosítása