Filmrajongóként érkezni egy filmfesztiválra nem újdonság, azonban amikor a gasztronómia szerelmeseként (vendéglátós hallgatóként és szakácsként) szembesülsz vele, hogy a film és a gasztronómia egy időben, egy helyen, egyszerre elérhető a Food Truck Show jóvoltából, mit tehettünk volna, meg kellett kóstolnunk, amit csak lehetett.
De mi is az a Food Truck Show?
Nem más, mint igényes hazai street food-ot népszerűsítő fesztivál. Lehet itt enni kézműves burgereket, különleges hozzávalókkal és eljárással készült szendvicseket és mindenféle street food ételt, vagy akár ihatunk kávét, fröccsöt, limonádét és szörpöt is. Szerencsére az utóbbi években egyre jobban egymásra talál a kereslet és a kínálat, a fogyasztók rájönnek, hogy ez valójában nagyon jó dolog, a tulajdonosok pedig elkezdtek még több bizalmat az ágazatba fektetni.
Mivel csak két napunk volt enni, és nyilván az ember ételbefogadó-képessége is véges, ezért a teszt konszenzusos véleményen alapult, azaz mindenki evett/ivott valamit, majd megbeszéltük, hogy ki mit gondol az adott ételről, italról. Nyilván lehetnek ízlésbeli különbségek, de próbáltuk a dolog objektív oldalát megragadni, és kicsit egyetemesebb véleményt alkotni az ételekről.
Amit kóstoltunk:
Jerk BBQ csirkehúsos szendvics (kicsi – 1200 Ft, nagy – 1600 Ft)| Meat&Sauce
Meg kell mondanom, a szendvics maga finom volt, de sajnos a BBQ ízt én egyáltalán nem éreztem rajta, pedig ez fogott (volna) meg benne első látásra. A hús gyönyörűen szétsült, a lime-os pác is jót tett neki, de attól tartok, hogy a rengeteg karakteres összetevő tulajdonképpen kiütötte egymást. Mindenből volt benne egy pici, és sajnos túl jót akartak nekünk az ötletgazdák. Tényleg finom volt, csak azt nem éreztem benne, amit igazából kellett volna.
Ár/érték arányban nem végzett az élen: 6/10
Malachúsos szendvics (kicsi – 1200 Ft, nagy – 1600 Ft) | Meat&Sauce
Legnagyobb sajnálatomra még annyira sem jött be, mint az előző, főleg úgy, hogy egy nagyjából 5x5 cm kocka „hús” egyszerűen beazonosíthatatlan volt, megpróbáltam átharapni, de visszapattant róla a fogam. Nagyjából a harmadik falatban, tehát a kedvem ennek megfelelően el is ment, kétségtelen, hogy a húslétől teljesen átázott kifli sem segített. Egyébként a szendvicsben található igazi hús omlós volt, a mézes-gyömbéres pácból inkább csak a mézet éreztem, és a friss koriandernek hála, ezúttal a névadó hozzávaló íze is átjött. Azonban ugyanazt tudom mondani, mint a csirkés szendvicsnél; a sok apró kis hozzávalóból egy szép nagy katyvasz lett a végére. Továbbra sem azzal volt a probléma, hogy finom volt-e vagy nem (bár aki az édes húsokat nem szereti, annak bizony nagy kihívást okozhatott), hanem itt is túlzásba vitték egy kicsit a komponenseket.
Ár/érték arányban az utolsó helyre került: 4/10
Sajtszószos pirított hagymás és Baconos pirított hagymás Kolbice (6 db-os - 1200 Ft, 8 db-os 1450 Ft) | KOLBICE by kobe
Tudom, hogy sok helyen megtalálható már alapból is, de nekem még nem volt rá alkalmam, hogy kipróbáljam. Kértem is hát egy szép magvas tölcsérben, meleg sajtszósszal, ropogós pirított hagymával spékelt bajor- és magyaros kolbászkákat. Komolyan mondom, hogy aki kitalálta, az bizony nagyon tudott valamit. Nincs semmi túlgondolva, túlfűszerezve, a kétféle kolbász olyan, amilyennek egy sült kolbásznak lennie kell, a sajtszósz és a hagyma pedig nem hazudtolja meg önmagát. A legjobb street foodom volt egész hétvégén, ha bárhol belefuttok, kóstoljátok meg. Egy kicsit folyós (nem sajnálják belőle a szószt), de minden cseppje/falatja megéri.
Ár/érték arányban a toronymagas győztes: 9/10
Los Angeles (1450 Ft) | BRIGA Burger
A házi húspogácsáról bizony azonnal lerítt, hogy ezt gondosan készítették, a tükörtojást eltalálták, a ropogós bacon pedig csak megkoronázta az egészet. Itt nem nagyon voltak ennél jobban komplikálva az ízek, és nem is kellett; kár, hogy a mustár és a ketchup mennyiségét egy picit túlzásba vitték, de összességében finom volt (bár egy kicsit nagyobb méretben is el tudtam volna képzelni, de ez van).
Ár/érték arányban a második: 7/10
Sajnos időhiány miatt a Göröngyöt nem tudtuk kipróbálni, bár nagyon szerettem volna. A többi truck pedig a fröccsről és a kávéról szólt, úgyhogy ezeket most nem elemzem bővebben, de egyébként a Borkasban és a Fröccsbuszban is fogyasztottunk egyet-egyet, amit nem bántunk meg. (Külön érdekesség egyébként, hogy a Borkasban kérhető ún. Repohárban is a fröccs, így azt megvásárolva egyrészt szuvenír, másrészt mindenhol rendelkezésre álló poharat kapunk az italunkhoz.)
