A District 9 megjelenésekor Neill Blomkampot minden sci-fi rajongó a szívébe zárta. A semmiből akkorát durrant az a film, hogy mindenki azt várta mikor jön a legújabb munkája. Az Elysium megjelenésekor óriási csalódottság lett úrrá a közhangulaton. A film csak látványában emlékeztetett a D9 megoldásaira. Annyira amerikai lett a végeredmény, hogy egyáltalán nem hasonlított az újszerű és az utolsó pillanatig kiszámíthatatlan elődhöz. A problémát érzékelve Blomkamp visszatért Dél - Afrikához és megpróbálta újra felépíteni magát, sajnos nem túl nagy sikerrel.
Deon (Dev Patel) egy fegyvergyártó nagyvállalat kötelékein belül tervez intelligens, rendfenntartó droidokat. Egy nap sikerül megalkotnia a tökéletes mesterséges intelligenciát, amit ki is próbálna az egyik leselejtezett droidján, de amikor ezt megtenné egy csapat bűnöző elkapja. Innentől kezdődik a gyereklelkű droid felnevelése a gettóban, úgy hogy próbál nekik minden keresztbe tenni.
Blomkamp annyira visszanyúlt az alapokhoz, hogy tulajdonképpen újra leforgatta a District 9-t, csótányrákok helyett robotokkal. Fantasztikus mennyire megfeleltethető eddig a pályája Iñárrituéhoz. Ha bejön a hasonlatom, akkor még egyszer végig kell szenvednünk még egy (már jobban sikerült) D9 klónt mielőtt kapnánk végre valami újat tőle. Lehet, hogy ahogy itt leírtam a sztorit nem tűnik úgy, de fordulataiban és néhol egyes jelenetekben is teljesen lemásolja. A különbség csupán annyi, hogy ez a mozi valami elképesztően buta és kiszámítható. Főleg a vége. Az utolsó fél óra valami elképesztően pocsék, tele kvantumhalandzsával és teátrális, önfeláldozó gesztusokkal, nem is beszélve a rengeteg logikai bakiról. Ezen felül pedig valami bántóan vérszegény. Egyszerűen az volt az érzésem, hogy a rendező nem mer kinyírni senkit, pedig akkora fegyverarzenál volt felvonultatva. Ha valakinek távoznia kellett az élők sorából az is olyan lightosan lett elintézve, egyetlen kivételtől eltekintve. Nem értettem, mert maga a film amúgy elég erőszakos volt, miért nem lehetett meglépni azt, hogy néhol azért legyen igenis nyers.
Azzal is volt rendesen bajom, hogy a film bántóan keveset szentelt a mesterséges intelligenciának. Erre egy tökéletes ellenpélda A nő, ahol valós problémákkal kellett az operációs rendszernek szembenéznie, míg itt bedobnak egy olyat, hogy Chappie lemerül. És? Akkor mi van? Feltöltöd és működik újra tovább. De ha még elfogadjuk, hogy oké, lemerül = meghal, akkor is ott van az, hogy ki a franc tervez meg úgy egy robotot, hogy az akkumulátorát nem lehet feltölteni. Ez mégis, hogy működne? A rendőrség vesz méregdrágán egy robot, amit 5 nap után dobhat a szemétre?
Színészek terén is voltak fenntartásaim rendesen. Itt van pl Dev Patel, aki még a Gettómilliomosban játszott irritáló hülyegyereket, itt már mechatronikus hülyegyereket (amit kikérek magamnak). Itt van Hugh Jackman az erőszakos fafej szerepében. Láthatjuk még Sigourney Weavert egy teljesen jelentéktelen szerepben. Végül pedig itt van a Die Antwoord, akik láthatóan nagyon nagy haverjai Blomkampnak. Ők tulajdonképpen a film legjobb része. Ezek a suttyó, züllött gettóarcok egyértelműen felfele húzzák a filmet, még ha valami borzasztóan színészkednek is. Valójában ők az egyetlen friss karakterek a D9-hez képest. Szerepeltetésük azért is nagyon jó, mert az afrikans-zef folklór kedvelői rengeteg érdekességet fognak találni a háttérben, ezért is javasolnám a mű megtekintését eredeti nyelven. Nem lett rossz a szinkronjuk, de a motherfokken poes azért legyen már motherfokken poes.
Amúgy meg, amit elvárunk Blomkamptól azt teljesíti is. A látvány még mindig óriási, a kép még imaxben is tűéles, az akciójelenetek pedig még mindig rendesen ott vannak. Amit technikai téren csalódásnak éltem meg az az, hogy hangok terén semmi igazi mély pusztító hangot nem kapott a közönség, pedig lehetett volna hova rakni.
Szóval aki valami olyanra vágyik, ami nem District 9 az nyugodtan kihagyhatja a Chappiet. Egyébként meg egy eléggé szórakoztató akciófilm.
7/10