Amikor a 9.-es irodalomórákon lelkesen próbáltam kipuskázni az Iliász megfelelő részeit (és még így sem ment), egyszer-kétszer megfordult a fejemben ez a film, és hogy miért nem lehet az egész tananyag ennyire menő,. Persze aligha a történelmi hűségéről híres Wolfgang Petersen alkotása, de ennek ellenére zseniális abban, hogy kortalanul meséljen el egy klasszikus történetet.
Gondolom senkinek nem lesz újdonság, de a történet szerint Menelaosz (Brendan Gleeson) felesége, Heléna (Diane Kruger) elszökik a trójai királyfi Párisszal (Orlando Bloom). A mükénéi király Agamennonnak (Brian Cox) pedig ennél jobb casus belli nem is kell ahhoz, hogy megpróbálja birodalmához csatolni Tróját. Azonban sok minden múlik azon, hogy sikerül-e maga mellé állítania a kiválóan harcoló, de kifejezetten önfejű Akhilleuszt (Brad Pitt).
A forgatókönyv sok mindent leegyszerűsít, 10 évnyi háborúból lesz kb. 10 nap, az istenek teljesen eltűntek, hiszen a bemutatott sorsok sokkal közelebb állnak a nézőhöz és sokkal következetesebbek, mint néhány természetfeletti létező szarkavarása. A szálakat húzogató istenek és a tehetetlen emberek helyett tehát hús-vér karaktereket kapunk, a saját elveikkel, döntéseikkel és gyengeségeikkel. Persze ennél jóval több van a szkriptben, érdemes például megnézni, hogy a negatív karaktereket a kisemberekkel szemben álló "politikusok" adják. De ezen kívül is sok (akkoriban) aktuális áthallást tartalmaz a történet (mint ahogy ezt már korábban kifejtettem).
Ráadásul ezt még olyan elképesztő vizualitásba sikerült önteni, mint a világ egyik legjobb nyitójelenete, nagyszabású csaták és közöttük remek párharcok sora. Wolfgang Petersen rendezésének képei azon kevesek közé tartoztak, amelyekre évek múltán is emlékeztem. James Horner aláfestő zenéjéről nem is beszélve. Az egyetlen kifogásom csak a sok helyen erőtlen és műanyagszerű szövegkönyvvel van, de szerencsére alapvetően nem a párbeszédeknek kell elvinniük a hátukon a filmet.
Van valami olyan esszenciája ennek a darabnak, amit nagyon kevesek tudtak csak megragadni a filmtörténelem során. Talán a mai emberhez közel álló mondanivaló, stílusos tálalás vagy a film világa ez, talán mindezek együtt, mindenesetre Wolfgang Petersenék egy egészen remek alkotást hoztak össze, és azóta is ezt szeretném viszontlátni jó néhány produkcióban.
9/10
