Az idei nyár második legjobb filmje szerintem a Vasember 3. volt (az első naná, hogy a Star Trek). Shane Black és Robert Downey Jr. kétségkívül remek filmet hoztak össze. Már másodjára. Az első közös munkájuk 2005-ben a Durr, durr és csók volt, aminek köszönhetően Downey Jr. megkapta a második esélyt a tehetségének megfelelő karrierre (amivel élt is, ráadásul okosan, melynek következtében hatalmas vagyonra és hírnévre tett szert, megérdemelten. Lassan lejár a szerződése a képregényfilmekre, alig várom az értékesebb alkotásokat). Már régen kíváncsi voltam a két lenyűgözően tehetséges fenegyerek első filmes találkozására, most pótoltam ezt a hiányosságomat. És milyen jól tettem! Nagyon jó, üdítően eredeti filmhez volt szerencsém.
Harry Lockhart (Robert Downey Jr) egy tipikus hollywoodi buli kellős közepén találja magát. Nem hétköznapi körülmények között került oda. Éppen tisztes polgári foglalkozását űzi (=piti tolvajként egy kisebb boltot fosztott ki), amikor megszólal a riasztó, menekülniük kell, egy harcias amazon lelövi a barátját, neki el kell rejtőznie a rendőrök elől, és teljesen véletlenül egy casting kellős közepébe csöppen, ami olyan jól sikerül, hogy azonnal próbajátékot ajánlanak neki egy filmben, ahol zsarut kellene alakítania. És máris az álomgyár rettenetesen cool, látványos és nem kevésbé üres és felszínes partiján találja magát. Naná, hogy összefut egy bájos, ámde nem túl ismert színésznővel, Harmonyval (Michelle Monaghan) naná, hogy szétvereti miatta a képét és naná, hogy a lány barátnője oldalán ébred másnap reggel. Amiért a lány hangyányit megorrol rá, ezért a bimbózó románc véget érni látszik. Közben a leendő film producere a hiteles színészi játék érdekében megbíz egy meleg nyomozót, Perryt (Val Kilmer), hogy megmutassa neki, milyen a rendőrök élete. Nos, a közös munka nem indul túl jól: a megfigyelt személy látványos körülmények között elhalálozik, akárcsak a szeretett nő. A halott lány eltüntetésre, Harmony megsiratásra kerül. Azonban a sikerben nem túl gazdag színésznőről kiderül, hogy mégis él, viszont a tényleg megölt lány a húga volt. Ideje kinyomozni, hogy miért is kellett meghalnia...
A forgatókönyv egyszerűen zseniális. Pörgős, tele meglepő fordulatokkal, ragyogó párbeszédekkel. A legjobb szövegek a narrációban találhatók, eredetiek, ütősek, viccesek, öröm volt hallgatni. Szórakoztató, mégsem felszínes alkotás született, talán csak a végére fogyott el kicsit a szufla, de ennél nagyobb bajunk ne legyen. A karakterek nagyon jól meg lettek írva, a főszereplő szerethető, folyamatosan drukkolunk neki, hogy kikeveredjen abból a hihetetlen slamasztikából, amibe került. Egy igazi őrült ámokfutás tanúi lehetünk, mely alkalmat ad Balck-nek arra, hogy megmutassa Hollywood sötétebb arcát is.
Robert Downey Jr. lubickol a szerepében, ami nem csoda, hiszen annyi B és Zs film után végre kapott egy jó forgatókönyvet és jó rendezőt, tudta, hogy még egy ilyen esélye nem lesz arra, hogy bebizonyítsa azt, amit azóta már mindenki tud: nemzedékének legjobb színészét tisztelhetjük benne. Val Kilmer méltó játszótárs volt, sajnálom, hogy mostanában ritkán látom a filmvásznon. Michelle Monaghan-ről sajnos ez már nem mondható el, nem sikerült maradandót alkotnia ebben a filmben.
Shane Black első rendezésében kiválóan vette az akadályt. A filmben szinte végig fenn tudja tartani az intenzitást, meg tudja lepni a nézőt. Jó kezdés után azonnal magával ragad a történet sodrása, képtelenség szabadulni tőle, igazán jó film kerekedett belőle.
Nem filmtörténeti mérföldkő, "csak" egy szemérmetlenül jó és szórakoztató alkotás. Kötelező darab, mindenkinek látnia kell!
9/10