Nem lesz ez így jó, Bruce. Nagyon nem. Idén már harmadszor csalódtam benned. A G.I.Joe még belefért, a Die Hard nagyon fájt (porba zúztad a saját legendádat, gratulálok!), most pedig itt van ez a közepes akció-vígjáték, amelynek elvileg te vagy a sztárja, gyakorlatilag viszont labdába sem rúgtál nálad ezerszer jobb kollégáid mellett. Slynak igaza van: lusta vagy (hogy mennyire vagy kapzsi azt nem tudom, és nem is érdekel). Azt hiszed, hogy félgőzzel (vagy inkább negyedgőzzel) fenn tudod tartani a látszatát annak, hogy még mindig filmsztár vagy? Kapd már össze magad egy kicsit! Köszi!

A Red egy nagyon jó kis film volt, szerettem, alig vártam a folytatást. Kedvenc nyugdíjas gyilkológépeink élik tovább nem hétköznapi kis életüket: Frank (Bruce Willis) összeházasodott Sarah-val (Mary-Louise Parker), akit még a széltől is óv, és csendes, békés éveket tervez vele. Sarah nem egészen így képzeli a jövőt, kalandokat akar, úgyhogy kisebb párkapcsolati válságba kerülnek. Aztán egy bevásárlóközpontban összefutnak Marvinnal (John Malkovich), aki a szemük láttára halálozik el. Elmennek a temetésre, Frank elsiratja barátját. A szertartás végén letartóztatja az amerikai titkosszolgálat, eredetileg csak kihallgatási célzattal, azonban kicsit elfajulnak a dolgok, és Frank csak a holtából feltámad Marvin segítségével tud úrrá lenni a helyzeten. Kissé utánanéznek annak, hogy mi volt a probléma, és kiderítik, hogy egy régi kudarcuk kísérti őket: sok évvel ezelőtt Frank hibájából meghalt egy tudós, Bailey, aki feltalált egy tömeggyilkos fegyvert, amely mint kiderült, még mindig Moszkva középpontjában ketyeg valahol, sürgősen meg kell találni, és persze a tudóst is ki kell szabadítani egy elmegyógyintézetből (mert persze nem halt meg). És elkezdődik egy őrült hajsza, amelyben mindenki őket üldözi: az amerikaiak felbérelték legjobb barátjukat, Victoriát (Helen Mirren), hogy ölje meg őket, de tutira mennek, úgyhogy a legjobb bérgyilkost, Hant (Byung-hun Lee) is rájuk szabadítják, akit Frank juttatott börtönbe annak idején. És a legrosszabb: az orosz titkosszolgálat tisztje, Kátja (Catherine Zeta-Jones), is feltűnik a színen, akinek szép emlékei vannak Frankről, amit Sarah nem visel túl jól. Vagyis nem csak a világot kell megmenteni, hanem a házasságot is. Vajon sikerül?

A forgatókönyvből csak a lehengerlő humor hiányzik, de az nagyon. Nem mondom, hogy unalmas a film (ahhoz túl sok minden történik benne), de nem is nevettem halálra magam rajta, vannak jó pillanatok, egy-két jó poén is akad, de sajnos nem ez a jellemző. Elég kiszámíthatóan zajlanak az események, a párbeszédek nem túl szellemesek, a történet sem túl magával ragadó. Az akciójelenetek elég közepesek, de mielőtt elaludnánk, kapunk egy zseniális fél órát, amelyben jellemző módon nem Bruce viszi a prímet, hanem Helen Mirren (nagyon jól áll neki az akciósztárság!) és Byung-hun Lee. A karakterek nagyon felszínesek, ami alapvetően érthető, hiszen akció-vígjátékról van szó, nem drámáról, azonban sajnos sablonosak is, kizárólag a zseniális színészi alakításoknak köszönheti a film, hogy nem fullad végtelen unalomba. Egy ilyen szereplőgárdának igazán összehozhattak volna egy sokkal jobb forgatókönyvet, megérdemelték volna.

Bruce Willis teljesen szürke alakítást nyújt, szinte egyetlen jelenetére sem emlékszem, pedig most jöttem ki a moziból. Klisékből dolgozik, azonban a legendás félmosoly már nem elég, egy kis színészi játék is jól jött volna. Szomorú így látni ifjúkorom bálványát, hol van már Az utolsó cserkész színvonala, egy erősen kiégő félben lévő filmsztárt látunk csupán a vásznon.

Szerencsére a többiek megmentik a filmet, miattuk tényleg érdemes beülni a moziba. Helen Mirren zseniális, elegánsan, dívához méltóan küldi a másvilágra a rossz fiúkat, mindenkit lemos a vászonról, a teljesen közepes Catherine Zeta-Jonest észre sem lehet venni mellette. John Malkovitch szintén hozza a formáját, lubickol a szerepében. Anthony Hopkins természetesen szintén zseniálisan alakítja az őrült tudóst. Mary-Louise Parker kihoz mindent a szerepéből, David Thewlis is emlékezetes alakítást nyújtott a neki rendeltetett rövid jelenetekben, akárcsak Brian Cox. Látszott, hogy igazi örömfilm volt ez a részükről: annyi dráma után végre egy jó bulizhattak jó társaságban. Byung-hun Lee hozta, amiért szerződtették: a jó akciójeleneteket. 

A rendező Dean Parisot nem erőltette meg magát túlságosan: ledirigálta a filmet, jó közepes színvonalon. Hagyta játszani a színészeket, gondolván, hogy ez elég lesz az összességében közepes akciójelenetek mellé. Nos, nem volt elég, ugyanis a jelenetek intenzitása erősen hullámzó, a történet eléggé sablonos, a jellem és helyzetkomikumok megmaradnak a felszínen. A film eleje határozottan unalmas, a közepe felé elkezd elindulni a történet, és a végére már jól felpörög. 

Összességében egy teljesen közepes akció-vígjátékot kapunk, amelyet csak a kiemelkedő színészi alakítások miatt érdemes egyszer megnézni.

7/10