Egészen eddig úgy tudtam, hogy szeretem az angol humort. Gyalog galopp jöhet bármikor, még mindig halálra tudom nevetni magam rajta (aki még nem látta a színházi változatot, sürgősen pótolja, fergetegesen jó feldolgozás!). Mr. Beant ugyanakkor nem nekem találták ki, de ettől még…