Könnyesre nevettem magam a filmen. Pedig nem ma készült, mégis máig hat a humora. Valamit tudtak a régiek, amit a mai generációnak újra meg kell tanulnia a filmkészítés területén..

Én korábban csak a 2000-ben készült bűn rossz változatot láttam, de már régen kíváncsi voltam az eredetire, hiszen ritkán fordul elő, hogy mindenki csak dicsérjen egy filmet (bizony, néha érdemes szüleinkre és nagyszüleinkre is hallgatni filmügyben, pozitív meglepetések érhetnek bennünket, lásd pl. Django). 

Szűcs vezérigazgató úr (Törzs Jenő), a bankvezér éppen erősen a kiégés határán van, ezért hosszabb szabadságra megy, és nem akar több nőügyet az életében. Egészen addig a percig tart ez a szent elhatározás, amíg meg nem látja az autószalonban az általa már megvett autóról tárgyaló ifjú és szép hölgyet. Mivel elege van abból, hogy a nők csak a vagyonáért szeretik, ezért elhatározza, hogy a leányzót sofőr álcájában fogja meghódítani. Ezért a leány  ingyen megkapja az autót (azzal a fantasztikus okkal, hogy ő volt a tízezredik vásárló, ezért megnyerte),ő pedig beáll hozzá sofőrnek. Szépen alakul a románc, ámde kiderül, hogy Kovács Vera kisasszony (Perczel Zita) éppen most nyert felvételt a Szűcs által irányított bankba, és amikor hirtelen felemelik a fizetését, a vezér titkárnője, Kerekes Anna (Gombaszögi Ella), és a lány főnöke, Halmos Aladár (Kabos Gyula) összefognak, hogy a lányt eltávolítsák a bankból. Vajon győz a szerelem?

A második világháború előtt készült magyar filmek nagyon jók. Ennek fő oka az, hogy élénk volt a szellemi élet akkoriban Budapesten, ragyogó tehetségű írók írták a forgatókönyveket, a rendezők bátran kísérleteztek, a színészképzés pedig elsőrangú volt. Nem művészfilmeket gyártottak elsősorban, hanem a közönség igényeit szolgálták ki, maximálisan szórakoztató filmek születtek. Természetesen ezek nagy része egy kaptafára készült, de azért maradandó alkotások is születtek. Ráadásul akkoriban még létezett sztárkultusz, istenítették a színészeket, gondoljunk pl. Jávor Pálra, Karády Katalinra, Kabos Gyulára. Tiszta Hollywood volt nálunk akkoriban, mostanában pedig Hollywood jár ide hozzánk (tavaly Bruce Willis-be botlott bele mindenki, most The Rock és Russell Crowe van műsoron, és reméljük, hogy ez még csak a kezdet)

A forgatókönyv egyszerűen zseniális. Ugyanis egyszerű és zseniálisan jól szerkesztett, a legendás pesti humort sikerült átültetni a filmvászonra is. Záporoznak a poénok, a szimpla történetből így lesz izgalmas film, amelyben a jellem és helyzetkomikumok teljes mértékben kihasználásra kerülnek. Ma miért nem tudja ezt a magyar film? Költői kérdés volt, természetesen, az okokról sokat lehetne írni ,de nem búsongani jöttünk ugyebár, hanem vigadni, úgyhogy térjünk vissza a filmhez, A karakterek sablonosak, felszínesek, a jellemfejlődés a vicc kategóriája, de engem ez kivételesen nem zavart (pedig szokott), annyira magával ragadott a film, és annyira szurkoltam, hogy a vezér és a kis hivatalnoklány összejöjjön végre. Vagyis a szereplők szerethetők, és bár sziruposan romantikus a történet, a szövegnek és a színészi alakításoknak köszönhetően nem válik végzetesen giccsessé a film.

Törzs Jenő a kor egyik legnagyobb színpadi színésze volt: legendás orgánumát megőrizte nekünk a filmszalag, azonban az ő igazi területe mindig is a színház maradt. Bár az alakítása meggyőző, de nem olyan átütő a vásznon, mint pl. Jávor Pál. A jellemábrázolás tökéletes, azonban mindvégig kicsit színpadias, szögletes marad az alakítása. Perczel Zita bájosan egyszerűen játssza el a naiv kislányt, ennél több nem is kellett ehhez a filmhez. Aki igazából a hátán viszi a filmet, az Kabos Gyula, aki zseniálisan játssza el a kisembert, aki felfelé tör, de mindig kisszerű marad, és hihetetlen ritmusérzékkel és arcjátékkal tudja elmondani a poénokat. Gombaszögi Ella remek játszótárs, Gózon Gyula és Berky Lili a lány szüleinek szerepében (a kiváló színészek egyébként a valóságban is házaspárt "alakítottak") ragyogó karakteralakítást nyújtanak. 

Gaál Béla rendező kiválóan oldotta meg a feladatát, ezt bizonyítja a film időtállósága. A színészvezetés nagyon jó, az érzelmek és a humor jó ritmusban kerülnek adagolásra a közönség felé. Azonban van néhány üresjárat, felesleges jelenet, a párbeszédek intenzitása is hullámzó, a vágások nem mindig jók, de összességében egy nagyon szórakoztató film született. A társadalomkritika sem hiányzik a filmből, tökéletesen bemutatja a kor tipikus szereplőit, és görbe tükröt mutat nekik. 

Ne hagyjuk szó nélkül a zenét sem, hiszen a címadó dal, a Meseautó sláger lett, máig ismertek az andalító dallamok. Ez a tipikus Casablanca - effektus: annyira rossz, hogy már jó.

Sajnos még nem ismerem a mai forgatókönyvíró képzés metodikáját (terveim szerint jövőre be fogok iratkozni egy kurzusra), de szerintem a vígjátékírásnál ez a film lehet az etalon. Remélem, a mai filmes  generáció is képes lesz hasonlóan maradandót alkotni, mint a nagy elődök ebben a műfajban. Addig is javaslom mindenkinek, hogy felejtse el rövid időre  a napi gondokat ennek az egyszerű, ámde nagyszerű filmnek a segítségével.

8/10