Kevin Smith-t szerintem keveseknek kell bemutatni. Amihez nyúl, gyakorlatilag azonnal kultfilmmé válik (a Red State és a Tusk esetében talán kevésbé igaz ez az állítás), és ez cseppet sem indokolatlan. Olyan rendező ő, aki sosem bonyolítja túl a dolgokat, és a jól felépített…
A filmvilágban se szeri, se száma a születésnapoknak, vagy egy filmhez kötődő évfordulóknak. Nem könnyű követni, éppen melyik új vagy régi kedvenc ünnepel, általában aznap szembesülünk az eseménnyel, és jut eszünkbe róla egy szép emlék, vagyis egy jó film. Mi is így…
Nehéz dolog úgy megírni egy kritikát, hogy tudom előre, két teljesen különböző tábor fogja olvasni: aki látták, és aki nem. Ugyanakkor a szakadék talán nem is olyan áthidalhatatlan: sokatmondó, ha 8 évadnyi történetet össze lehet foglalni az utána következő film egy pár…
Az utóbbi egy-két évben volt pár példa arra, hogy a skandinávok is tudnak hibázni filmes fronton, és sajnos a tendenciát a nemsokára bemutatásra kerülő Jön Harold! is folytatja. Megvannak ugyan a semmilyen más filmes kultúrához fogható eszközei, de olyan gyenge láncolat köti…
Kevés karizmatikusabb, szerzőibb alkotó létezik a filmvilágban, mint Woody Allen. Róla különösebben még sosem beszéltem, úgyhogy ezt a kis bevezetőt kihasználom arra, hogy elmondjam, hogy nem vagyok egy kifejezetten nagy WA-rajongó. Nem is láttam túl sok filmjét, és igazán rossz…
Na jó, sírtam már eleget Winnetou miatt, most már ideje nevetni is egy jót! Ezzel a felkiáltással vágtam szét itthon a DVD gyűjteményt a Manitu bocskorát keresve, és gyorsan meg is találtam, amit kerestem. Hatalmas siker volt egykoron ez a film, nekem viszont elsőre nem sikerült…
Ahogy eddig tapasztaltam, Paul Feig munkássága meglehetősen megosztónak számít a filmkedvelők körében. És magam (hipszterségem okán) alapvetően középen állva ebben a kérdésben csak annyit érzékeltem és érzékelek egyre inkább, hogy a rendező egy viszonylag sajátos…
A franciáktól nem is tudom, hogy mikor láttam utoljára jó vígjátékot (ha a Sambát nem számítom annak), éppen ezért amikor a magyar keresztségben a lelombozóan fantáziátlan Bazi nagy francia lagzik címre elkeresztelt komédia előzetesén már legalább el tudtam mosolyodni,…
"Minden filmbe kell egy dramaturgiai funkció nélküli férfis...popsi". Tökéletesen egyet értek, naná, hogy kell! Egyébként min legeltetnénk mi lányok a szemünket, és miért irigykednének a pasik? (uraim, nem felháborodni, fel lehet állni a gép mellől és el lehet menni edzeni!). Na…
A Tökéletes hang a 2012-es év egyik nagy meglepetése volt. Sablonos, túl sok eredetiséget nem tartalmazó, ám roppant szórakoztató darab volt. A célközönségnek számító tinilányok megkapták a menő csajok, menő cuccok, popsláger-feldolgozás recept alapján elkészült zenés…
Danialves kritikáját itt olvashatjátok.
Torrente-szűznek lenni úgy, hogy már az ötödik rész megy a mozikban nem tartható állapot, így eljött az ideje, hogy pótoljam ezt a mára már klasszikussá nemesedett spanyol alkotást. Nagyon hamar rabul ejtett a hangulata, betegre nevettem…
Úgy gondolom, hogy a horrorfilmek a vígjátékok is egyre inkább leáldozóban vannak. Lassan az idei év felét tapossuk, és a mainstream komédiák világából a Hétköznapi vámpírokon kívül nem nagyon lehetne olyat mondani, ami egyértelmű siker lett volna a közönség és (!) a…
FilmBaráth kritikáját erre találjátok
Az már az elmúlt hónapokban kiderült, Árpa Attila nem volt teljesen őszinte, amikor még tavaly novemberben arról beszélt, hogy "A film készen van", innentől kezdve csak reménykedni tudtam abban, hogy legalább a "baszott jó lett" részével…
Van az úgy, hogy tudja az ember, sokat nem várhat egy adott filmtől. Az ebben a cikkben felsorakozott darabokról nem sok dicsérő mondatot hallottam, különböző okokból mégis érdekelt mindegyik és adtam nekik egy esélyt. Hiba volt. Bár három különböző műfajú, hangulatú mozgóképről beszélhetünk ezen…