Wonder Woman-re várt a feladat, hogy visszahozza a DC-t a béka hátsó fele alól, ahová saját maga kormányozta magát. Nem tudom sajnálni a stúdiót, ha olyan karakterekkel, mint Batman, Superman vagy Joker nem tud mit kezdeni, önmagára vessen. Nem vagyok képregényfan, Wonder Woman-ra a Batman vs…
Nacho Vigalondo esetében még egy évtized múltán is hívószó, hogy ő alkotta meg az időutazós filmek egyik kultikus darabját, az Időbűnöket. Az azóta rendezett, kevésbé sikerült filmjeit már hajlamosak vagyunk elfelejteni (vagy talán el sem jutottak az ingerküszöbünkig), de a Colossal esetében már…
Amikor a gyermek még gyermek volt, hitt az angyalokban. Főként a jóképű, talpig feketében járó égi lényekben, akik veszedelmesen hasonlítottak Nicolas Cage-re fénykorában. Az Angyalok városa hatalmas kedvencem volt régen, és még ma is jó filmnek tartom a saját műfajában, és…
FilmBaráth kritikáját itt olvashatjátok
Pont harmincöt éve mutatták be minden idők három ikonikus fantasy klasszikusának legidősebbikét, a Conan, a barbárt. Tudjátok, hogy ez mit jelent? Azt, hogy éppen harmincöt éve nem készült egyetlen olyan sword&sorcery film sem, ami akár kicsit is méltó…
Az American Gods-nak aligha kellene a nézők kegyeiért versengeni, bestseller regény alapján, hatalmas várakozások által övezve érkezhetett meg a tévék képernyőjére. A pilot alapján én mégis egy kishitű produkcióval szembesültem, amely úgy tűnik, az egyre szélesebb…
Egy hős lovag tiszta feketében, egy szép asszony, egy szeretni való kis tolvaj, gyönyörűen fényképezett jelenetek, romantika a köbön - ennyi kell csak egy felejthetetlen filmhez. Richard Donner-nek nem csak a Halálos fegyverben szériát köszönhetjük, hanem ezt a jó kis fantasy-t is, amelynek darkos…
A jelszó: Zorach! Igen, kedvenc Calderonunk visszatért, a dögös főnemes a remek első részben felejtette az öngyilkos hajlamát, minden más tekintetben azonban változatlanul megőrizte utánozhatatlan sármját (lányok, vigyázzunk a szívünkre, folyamatosan emlékeztessünk magunkat -…
A Három Anya trilógia kapcsán az első részről (Sóhajok) itt írtam, a másodikról (Pokol) pedig itt.
27 évvel a Pokol után, amikor Dario Argento már régen nem volt ugyanaz a horror-nagymester, akinek anno a '70-es és '80-as években jogosan nevezték, elkészítette azt a filmet, ami…
Ha Bíró Szabolcs, akkor középkori történelem. A kivétel természetesen erősíti a szabályt, a kiváló író ezúttal a vikingek korába kirándult egyet, és olyan jó kis fantasyt hozott össze nekünk, hogy öröm olvasni minden sorát. A szerző szokásához híven teljes mélységében…
A lovagok, a mágusok és az istenek már a négyes metróban vannak. Sok mindenre számít az ember lánya, ha belevág egy fantasy-be, de arra biztosan nem, hogy a világ sorsa Budapesten dől el, valahol a Wekerle-telep és a Kálvin tér között. Megdöbbentően szárnyaló fantáziájú…
Az utóbbi 1-2 év díjszezonjai döbbenetesen kevés érdemtelen elismerést szállítottak (vagy nekem sikerült végre megfelelően bekalibrálni a sznobizmusomat), idén azonban egyenesen azt vettem észre, hogy a versenyből kihulló alkotások mind olyan darabok, amelyek elviekben jó…
Egykoron, mielőtt Stan Lee és a Marvel nyikhaj istenkét csinált volna belőle, Loki igazi legenda volt a skandinávoknál, akárcsak Thor vagy Odin. Mi már a képregényfilmek szűrőjén keresztül ismertük meg őket, mert ugye kinek van ideje és energiája végigverekednie magát a régi…
Ferrett Steinmetz Flex című regénye esetében az alapötlet azonnal megfogott. Manapság már ritkán történik olyan, hogy egy kötet fülszövege rögtön megragadja a figyelmem, de ebben az esetben pontosan ez történt. Olyan kábítószer, amitől ideiglenesen melléd áll a szerencse (bár…
Lányból vagyok, úgyhogy Michael Fassbender kellett ahhoz, hogy érdekelni kezdjen az Assassinok világa. A filmet végül nem néztem meg (drága életem drága perceit nem áll szándékomban látványos, de dögunalmas alkotások megtekintésére pazarolni, akármilyen dögös a…