A vérszerződés története. Az iskolában megtanultuk, hogy volt egy ilyen esemény, de egészen más élmény átélni, együtt lélegezni a könyv szereplőivel. Cs. Szabó Sándor karakterei nagyon is élnek, elénk lépnek a történelem lapjairól, hogy megértsük, minek eredményeként történt meg a nevezetes vérszerződés. Valóban jelentős aktus volt, nem véletlenül őrizte meg a népi emlékezet, hiszen azt jelképezte, hogy a korábban laza szövetségben létező hét magyar törzs összefogott, megkezdődött néppé formálódása. Mindig izgalmas a régmúlt időkbe való kirándulás, főleg akkor, ha olyan korszakba vezet az utunk, amelyről nem tudunk túl sokat, rengeteg információra tehetünk szert az Etelközben történő életről, a kazárok országában zajló eseményekről, menet közben fel sem tűnik, hogy mennyire sok új ismeretet oszt meg velünk a szerző. Mert nem csak a nagypolitika boszorkánykonyhájába nyerhetünk bepillantást, hanem a mindennapi életbe is, különleges élmény megismerkedni őseink hétköznapjaival. A történetet három szereplő, Emese, Álmos és Levedi szemszögéből nézve ismerhetjük meg, melynek eredményeként több szempontból is megvizsgálhatjuk az eseményeket, amelyek több helyszínen zajlanak, de a végén természetesen összeérnek. Hiába tudjuk a végkifejletet, mégis felemelő élmény a vérszerződés pillanata, olyan jól van vezetve a történet, hogy abszolút átérezzük, milyen fontos esemény volt ez a magyarok történetében. Peregnek az események, azonban mégis van idő a karakterek kibontására és elmélyítésére, melynek eredményeként úgy érezzük, mi is ott vagyunk a csatában Álmossal, kíváncsian várjuk Emese látomásait, és nézzük szomorúan, mivé lesz az egykor büszke nagyúr, Levedi. Összességében ez egy nagyon jó könyv, olvastatja magát, mindenkinek csak ajánlani tudom, akit érdekel a történelem, és aki szeretne egy remek történelmi regényt olvasni.

Álmos, a fiatal vezér fontos feladatot kap, melynek eredményeként hosszú útra indul, és kinyílik számára a világ. Ami ő a távolban kalandozik, édesanyja, Emese mindent megtesz otthon, hogy megőrizze a törékeny békét, miközben a kazár kagán magához rendeli Levedit, akiben erősen megfogyatkozott a csodaszarvas ereje. A három szálon futó történet végül összekapcsolódik, és természetesen megtörténik a nevezetes vérszerződés, ami azonban nem a vége, hanem a kezdete a hétmagyarok kalandjainak...

Az ifjú és daliás Álmost könnyű megkedvelni, Levedit hamar el lehet kezdeni sajnálni, a legizgalmasabb karakter azonban Emeséé. Mindannyian ismerjük az ő álmát, nagyon érdekes volt szembesülni azzal, hogy mekkora súlya volt ennek a látomásnak, és milyen módon változtatott meg mindent. Emese teljesen más volt, mint korának átlagos úrasszonyai, hiszen ő nem csak Ügyek vezér felesége volt, hanem látó is, és ezzel kiemelkedett társnői közül, még a férfiak között is volt helye, hallgattak a szavára, sőt, egy ponton még egy szert is összehívott. Szerető anya, hűséges feleség, aki méltó urához, okos politikus, előrelátó stratéga, ez mind ő volt, nem csoda, hogy személyisége szinte szétfeszíti a történetet, hiába csatázik sokat Álmos, mégis azok a részek a legizgalmasabbak, amelyekben részt vesz Emese. Ilyen volt ő valójában vagy csak az írói képzelet álmodta ilyennek? Ki tudja, talán még így is történhetett, hiszen nagyon mély a múltnak a kútja, kevés a rendelkezésre álló információ, az úrasszony neve és álma viszont nem véletlenül maradt fenn, különleges személy lehetett. A látás képességét érdekes volt látni a gyakorlatban megnyilvánulni, és azt sem hallgatja el a szerző, hogy rosszra is lehet használni, és Emese sem szent, egyszer bizony előfordul vele, hogy rút dolgot tesz, vagyis egyáltalán nem egysíkú karakter, mindvégig fenn tudja tartani az érdeklődést maga iránt.

Essék szó Álmosról is, hiszen az ifjú úrifiúból a csaták eredményeként tapasztalt harcos lesz, aki nemcsak egy csatát lát át, hanem a nagyobb összefüggéseket is és természetesen egyre erősebb lesz benne a turulforma madár ereje. Ezzel párhuzamosan csökken a csodaszarvas ereje Levediben, két világ cserél gazdát, az egyik letűnik, a másik egyre inkább magára talál, szépen kirajzolódik a múlt és a jövő közötti váltás. Mert a világ változik, a magyarok már nem érzik jól magukat a kazár birodalom ölén, megsokasodtak és egyre több a konfliktus közöttük, ráadások a kagán is ki akarja használni őket, amit természetesen nem viselnek jól. Az események egyre inkább a felé mutatnak, hogy ez így nem mehet tovább, változásra van szükség, egyességre kell jutnia a hét törzsnek, és végül a tarján nemzetségből származó Álmos egyesíti őket a közös ellenséggel szemben. Nagyon szépen fel van vezetve a vérszerződés, mint esemény, abszolút katartikus élmény tud lenni, hiszen az addig széttartó magyarság végre egyesíti erőit, a továbbiakban lehet nekik drukkolni, hogy legyőzzék az ellent. A végső csata is mindvégig izgalmas, dacára annak, hogy nem kétséges a végeredmény, mégis dobogó szívvel szurkolunk Álmoséknak, hogy ők legyenek a győztesek.

Jó volt megmártózni ebben a régi korban, hiszen az etelközi eseményekről kevés szó esik, a szerzőnek köszönhetően viszont egyrészt sok minden megtudunk erről az időszakról, másrészt pedig úgy érezzük, mi is ott vágtatunk Álmossal a csatában, együtt látjuk a jósló álmokat Emesével, és kísérjük útján Levedit. Abszolút filmszerű az élmény, simán lehetne tévésorozatot forgatni belőle, azonban ez nem egy forgatókönyv, hanem egy nagyon jó történelmi regény. A több szálon futó történetből megtudhatjuk a nagypolitikai összefüggéseket is, azonban a főszereplők életébe is bepillantást nyerünk, kíváncsiak leszünk rájuk, érdekel bennünket a sorsuk. A szerző nagyon jól ír, már a sokadik könyvet olvasom tőle, mégis rá tudok csodálkozni, hogy mennyire. Egy ültő helyemben olvastam végig ezt a könyvet, egyetlen pillanatra sem unatkoztam, megelevenedett előttem a történelem, jól megismerhettem Álmost, Emesét és Levedit, és a kort, amelyben éltek. A vérszerződés is hatalmas élmény volt, a jól vezetett történetnek hála természetesen ez volt az események csúcspontja, azonban ez egyáltalán nem a végső felvonás, sőt az igazi kalandok csak most kezdődnek. Azonban ez már egy másik könyv lesz, vár rám a folytatás, amelyre annak ellenére nagyon kíváncsi vagyok, hogy történelmi tanulmányaim alapján tudom, mi fog történni. De erre mondják azt, hogy az odáig vezető út a lényeg, és Cs. Szabó Sándor nagyon ért hozzá, hogy bearanyozza a napunkat azzal, hogy ezt szépen megírja nekünk.

9/10