Hétköznapi szerelem. Pont ez a jó benne, mert akármelyikünkkel megtörténhet. Nincs ebben a sztoriban semmi különleges, mégis jó érzés olvasni, mert felhívja a figyelmet az élet olyannyira fontos kis dolgaira. Mert sohasem tudhatjuk, milyen aprócska esemény indítja el a földindulást a kis életünkben, ha csak egy kis dolgon változtatunk, már akkor is változik körülöttünk a világ. Ez a könyv a magányról szól, illetve arról, hogyan kezdünk beleengedi új embereket az életünkbe, és változunk meg általuk. Új dolgokba fogni mindig nehéz, hiszen nem tudjuk, mi lesz a végkifejlet, mégis izgalmas, mert 50% esélyünk van arra, hogy jó irányba fognak mozdulni a dolgaink. Nem is gondolnánk, milyen apróság forgathatja fel az életünket, ami már sohasem lesz ugyanolyan, és milyen nehéz megtalálni az utat a másik emberhez. Egy teljesen magányos ember életét megváltoztatja az, hogy találkozik egy macskával, melynek eredményeként kitágul a világa, új emberekkel ismerkedik meg, barátságok szövődnek, és a szerelem is feltűnik a láthatáron. Mindez teljesen hétköznapi módon történik, nincs sehol egyetlen földöntúli élmény sem, egyszerűen csak zajlik az élet, amelyben alapvetően nincs semmi különös, mégis minden teljesen megváltozik. Maga a kötet sem rengetegi meg a világot, egyszerűen csak jó olvasni, nem sok romantika van benne, mégis megmutatja a szerelmet a maga hétköznapi valóságában, minden cukormáz nélkül. Egy szürke élet lassan megtelik színekkel, és kezdetnek nem kellett hozzá más, mint egy hétköznapi cirmos, akinek köszönhetően kibújik a csigaházából a főszereplő, kilép a komfortzónájából, és lassan, de biztosan értékes emberi kapcsolatai lesznek, és természetesen a szerelem is rátalál. A happy end azonban még messze van, sok minden történik, mire letisztulnak az események, nagy utat jár be az egyetemi tanár, amíg lassan megérkezik az életébe. Tesz érte, hogy megváltozzon a sorsa, már nem csak magával törődik, hanem a cicával és az őt körülvevő emberekkel is, ami sokszor nem egyszerű feladat, de a barátsággal foglalkozni kell, ahogyan a szerelemmel is, különben nem lesz belőle semmi. Egyszerűen szép történet.

Kezdődik az új év Juan tökéletesen magányos és jól berendezett életében, amikor hirtelen megjelenik egy macska a lakásában. Először meg akar szabadulni tőle, de aztán megkedveli, és elkezd gondoskodni róla. Az egerésznek köszönhetően megismerkedik egy idős házbeli lakóval, akivel hamarosan barátok lesznek, akárcsak egy fura íróval. Ráadásul meglát az utcán egy nőt, akiben döbbenten ismeri fel gyerekkori ismerősét, és mindent megtesz, hogy újra egymásra találjanak...

Tényleg semmi különös nincs ebben a történetben, a hétköznapiságával hódít. Mert rólunk is szólhatna ez a nem túlságosan bonyolult, mégis szívmelengető sztori, amely egyáltalán nem habos-babos romantikus lányregény, hanem nagyon is realisztikus alkotás, amelyben nincsenek nagy szavak, hatalmas szenvedélyek, annál több mindennapi nyűg és probléma, amelyek nem oldódnak meg könnyen. Mert ahhoz, hogy megszűnjön a magányunk, sokat kell tennünk, ki kell bújni a csigaházból, közel kell engednünk magunkhoz az embereket, még akkor is, ha ez időnként fáj. Mert egy baráti és szerelemi kapcsolat sok törődést igényel, vannak jó és rossz napok, nem lehet előre kiszámítani semmit, egyszerűen csak élnünk kell az életünket, és oda kell figyelni a másikra. Mert a családi kapcsolatok is ki tudnak hűlni, és tenni kell azért, hogy ez megváltozzon, önmagától semmi sem fog változni az életünkben, magunknak kell változnunk, ha kell, új utakon kell elindulni, és engedni kell, hogy megtörténjenek a dolgok. Nagyon nem könnyű kilépni a magányból és színesebbé tenni az életünket, ez csak úgy lehetséges, hogy új ismeretségeket kötünk, új emberekkel vesszük körül magunkat, meghallgatjuk őket, foglalkozunk a problémáikkal és tartjuk a kapcsolatot. A nyereményünk néhány szép új barátság lehet, és az sem kizárt, hogy a szerelem is ránk talál.

A borító szerelmes regényt ígér, ez azonban mégsem az elsősorban, hanem egy nagyon szép fejlődéstörténet, bemutatja, hogyan lesz egy magányos emberből jó barát és megbízható társ. Egyik sem megy könnyen, sok a buktató és előfordul, hogy éjszaka van ránk szüksége valakinek arra, hogy meghallgassuk, ami nem túl kellemes, mégis érdemes rászánni az időt és az energiát, mert értékes emberi kapcsolatokkal gazdagodhatunk általa. Nem kell nagy dolgokra gondolni, ez egy teljesen átlagos történet, nincsenek benne eget rengetően nagy történések, mégis mindvégig fenn tudja tartani az érdeklődést, mert pont olyan, mintha velünk történne minden. Megvan a történetnek a maga mélysége, mégsem dráma, nem fekszi meg a gyomrot, tökéletesen kikapcsol, és reményt ad arra, hogy mi kis hétköznapi életünk is meg fog változni egyszer. A maga egyszerűségében tanít, megtudhatjuk belőle, milyen az igazi barátság, mennyit kell törődni vele, milyen fontosak az emberi kapcsolatok, és mennyit kell küzdeni azért, hogy egy ismeretségből szerelem alakuljon ki. Ez mind munka, amellyel foglalkozni kell, nem is keveset, döntés kérdése, hogy maradunk-e a megszokott életünknél vagy veszünk egy mély levegőt és adunk magunknak egy esélyt egy kevésbé magányos életformára. Nem is olyan könnyű megtenni ezeket a kis lépéseket, amelyeket elvezetnek bennünket a nagyobb változásokhoz, hiszen mennyivel könnyebb beleragadni a kényelembe, mint tenni azért, hogy más életet éljünk.

Nem vagyok romantikus alkat, de a főszereplőben sok szempontból magamra ismertem, ezért nagyon kíváncsian olvastam végig a történetet, és teljes szívemből drukkoltam neki, hogy összejöjjön a kiszemelt hölggyel, hiszen annyi év magány után megérdemli a boldogságot.  A kibontakozó baráti kapcsolatoknak is szurkoltam, hiszen barátok nélkül tényleg szürke marad az ember élete, kell, hogy legyenek körülötte valakik, akikkel megbeszélheti az élete folyását, és akiket érdekel a sorsa. Mindezt a kapcsolati hálót nem könnyű kialakítani, ki gondolná, hogy egy macskának mennyi mindent lehet köszönni ebből a szempontból, mert először őt kellett beengedi az életébe, hogy aztán a többiek is szépen lassan megjelenjenek benne. Emberünk egy hétköznapi hős, aki nem visz vége nagy dolgokat, csak éli a maga kis életét, viszont elkezd törődni másokkal és ezáltal megváltozik körülötte minden. Ennél több nem is kell egy kis hétköznapi csodához, és az a legjobb benne, hogy ha követjük ezt a nem túlságosan bonyolult receptet, akkor a saját életünk is megváltozhat, nem is kis mértékben. Szórakoztatva tanít ez a kis könyvecske,  amelyben nincs semmi különös, viszont maga az élet történik benne, ezért érdekes és értékes darab. Mindenkinek ajánlom, aki már volt magányos, mert ezek után hinni fog benne, hogy ez az állapot nem örökkévaló, de tennie kell azért, hogy megváltozzanak körülötte a dolgok. Jó kis könyv.

8/10

A könyvet a Partvonal kiadó jóvoltából volt lehetőségem elolvasni.