Könyvkritika: B. Szabó János-Uhrin Dorottya: Mongol invázió Európa ellen (1236-1242) (2022)
2023. március 27. írta: FilmBaráth

Könyvkritika: B. Szabó János-Uhrin Dorottya: Mongol invázió Európa ellen (1236-1242) (2022)

Minden a tatárjárásról

mongol_invazio.jpg

Minden a tatárjárásról. Nem többet és nem kevesebbet nyújt ez a kötet, amely a tatárok Magyarországról történő távozásának 780. évfordulójára készült. Több történész írását olvashatjuk benne, amelyből kiderül tényleg minden, amit tudni lehet a tatárjárásról. Nem csak a magyarországi eseményeket taglalja, hanem teljes körű európai és ázsiai kitekintést ad, megmutatja, milyen okok vezettek el a muhi csatához, hogyan zajlott le a csata, miként dúlták utána végig az országot a tatárok, majd tértek vissza hirtelen hazájukba. Ezzel azonban nincs vége, azt is megtudhatjuk, hogy a következő évtizedekben milyen fenyegetést jelentettek még nekünk és a környező országoknak, majd miként bomlott fel az egykoron világhódító mongol birodalom. Vagyis tényleg teljes körűen ismerhetünk meg mindent a tatárokról vagy mongolokról, a világra és a mi országunkra gyakorolt hatásukról, rengeteg érdekességről tájékoztatnak bennünket a tudós szerzők a várak építésének folyamatától kezdve a mongol hadviselésen át egészen a nagypolitikai összefüggésekig. Elsősorban a történelem szerelmeseinek ajánlom ezt a könyvet, hiszen történészek írták, alapos tudományos ismereteket átadva, azonban rendkívül olvasóbarát módon tálalva, ezért minden tatárjárás iránt érdeklődőnek érdemes tennie egy kísérletet ezzel a  könyvvel, amelynek talán az egyetlen hibája az, hogy időnként elvész a részletekben, de ennél nagyobb bajunk ne legyen. A lábjegyzeteket is érdemes elolvasni, mindegyikben széles körű ismereteket nyújtanak át nekünk a szerzők, csak győzzük a magunkévá tenni azt a sokrétű tudást, amit átadnak nekünk ebben a valóban remek könyvben, amelyre érdemes rászánni az időt.

Dzsingisz kán megálmodott egy birodalmat és meg is valósította. A mongol sztyeppéken egyesítette a törzseket, majd világhódító hadjáratokat indított, okosan megszervezve, fokozatosan haladva. Előbb Ázsiában fektette le uralmának alapjait, majd sorra került Európa is...

Sokat tanultunk a tatárjárásról az iskolában, megtanultuk a muhi csatát, szurkoltunk IV. Bélának, hogy a hatalmas pusztítás után újra tudja építeni az országot. Azonban nagyon sok kérdés maradt nyitva, amelyekre ez a könyv teljes körű válaszokat ad. Hogyan alakult ki a Mongol Birodalom? Hogyan hódították meg Ázsiát és Európát, miként jutottak el hazánkba, és ami talán a legfurcsább: miért vonultak ki az országból, és tértek haza, miután döntő vereséget mértek ránk? Számomra ez utóbbi volt a legizgalmasabb kérdés, és meglepődtem azon, hogy még jelen pillanatban sincs egységes tudományos magyarázat erre vonatkozóan, az egyetlen biztos dolog ezzel kapcsolatban az, hogy Batu kán hazarendelte seregét, minden bizonnyal azért, mert tisztában volt azzal, hogy a végtelen távolságok miatt nem tudná hosszú távon megtartani a frissen meghódított területeket. A folyamatokba belejátszott egy nagykán választás - ami egy rendkívül bonyolult folyamat volt a mongoloknál - , és még jó néhány egyéb tényező, a mi szempontunkból az a lényeg, hogy a tatárok elmentek, azonban később még visszajöttek, de már tudtak olyan elsöprő erejű támadásokat indítani, mint korábban, így azokat a betöréseket már nem őrizte meg a történelmi emlékezet.

A Mongol Birodalom kialakulása rendkívül gyorsan ment végbe, nagyon hamar meghódította az akkor ismert világot, hogy aztán utolérje minden birodalom sorsa: túl nagy lett, nem lehetett egyben tartani, így idővel szétesett. Nagyon érdekes volt végigkövetni a folyamatot, Dzsingisz kántól kezdve egészen az 1200-as évek végéig. Rengeteg érdekességet megtudhattunk a birodalomról, a harcmodoráról, arról, hogy mennyi mindent tanultak a meghódított népektől - pl. az ostromgépeket, görögtüzet, stb. - , és mennyire kegyetlenül hódítottak meg országokat. Nem ismerték az irgalmat, nagyon okosan hajtották végre a hódításaikat, először feltérképezték a viszonyokat, kihasználták a gyengeségeket, majd egy mindent elsöprő erejű támadással legyőzték ellenfelüket. Ázsiában is ugyanez volt a taktikájuk, Európában is, és mindenhol győzelmet arattak. Érdekes volt végigkövetni, hogyan jutottunk el a muhi csatáig, miként hódították meg a környező országokat, és jutottak el hozzánk, milyen okok vezettek odáig, hogy a király nem tudott győztes stratégiát alkalmazni ellenük - pedig próbálkozott - , miként veszett el a csata, és miként prédálták fel az országot. A lényeget természetesen megtanultuk az iskolában, de nagyon érdekes volt teljes körűen végigkövetni az eseményeket.

Nem csak a muhi csatáról tudhatunk meg mindent, hanem több olyan csatának a leírása is megtalálható a könyvben, amelyek fontosak voltak a mongolok elleni küzdelmekben. Hiszen nem csak mi vívtuk meg a magunk csatáját a mongolok ellen, hanem a környező és távolabbi országok is Európában, amelyekről nagyon érdekes volt tudomást szerezni. Azonban egyáltalán nem csak csataleírásokról esik szó, hanem nagypolitikai összefüggésekről is, végigkövethetjük minden oldalról megvilágítva a mongolok európai hadjáratait. Mindeközben azt is megtudjuk, milyen folyamatok zajlottak az anyaországban, és miként jutott el a mongol birodalom odáig, hogy először hatalmasra nőjön, majd szépen lassan elenyésszen a hatalma. Egyáltalán nem üres történelmi tablót kapunk, nagyon is érdekesek a leírások, megelevenedik a múlt a lapokon, nagyon hamar bele lehet feledkezni, dacára annak, hogy egyáltalán nem szórakoztató olvasmány, hanem tudományos igénnyel megírt alkotás. Érdekes és értékes darab.

9/10

A könyvet a Corvina kiadó jóvoltából volt lehetőségem elolvasni. 

A bejegyzés trackback címe:

https://smokingbarrels.blog.hu/api/trackback/id/tr2918075464

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása