Könyvkritika: David Diop: Éjjel minden vér fekete (2023)
2023. március 08. írta: FilmBaráth

Könyvkritika: David Diop: Éjjel minden vér fekete (2023)

A háború horrorja

ejjel_minden_ver_fekete.jpg

A háború horrorja. Csupán 150 oldalas ez a remekmű, mégis olyan katartikus erővel bír, ami sokáig az olvasóval marad. Az első világháborúban harcoló szenegáli katonáknak állít emléket benne a szerző, döbbenetes erővel ábrázolja, miként éli meg egy húsz éves fiatalember a háború poklát. Kőkemény dráma, amelyben keveredik a fekete mágia, a horror és megannyi más műfaj, és amely még a végén is képes olyan fordulatot tartogatni, amelytől felfordul a gyomrunk. Nagyon nem jó érzés olvasni ezt a könyvet, mégsem ereszt a történet, gyorsan magába szippant, hiszen meg akarjuk tudni, mi lesz a sorsa a fiatalembernek, akinek ifjonti lelkét elrabolta a háború. Brutális nyersességgel mutatja meg nekünk a szerző, hogyan zajlottak a mindennapok a háborúban, hogyan éltek és haltak meg a katonák, akik naivan azért indultak harcba, hogy Franciaországért harcoljanak. A pokol minden bugyrát megjárta a főszereplő, hogy aztán a lelke elfacsarodjon, és olyan dolgokat tegyen, amelyekről valószínűleg sohasem gondolta volna, hogy képes lesz rá. Előbb hős lesz a tettei miatt, aztán pária, végül visszaküldik a hátországba, ahol megpróbálja feldolgozni a vele történt rémségeket. Tényleg nagyon rövid ez a kötet, de annál esszenciálisabban mutatja be, hogyan változik meg egy ember a háborúban, miként torzul el a személyisége, és lesz gyilkossá, majd miként próbál kigyógyulni rémes tetteinek lelki nehézségeiből. Miközben megismerhetjük a fiatalember életének történetét, bepillantást nyerhetünk a szenegáli mondavilágba is. Nem véletlenül árasztották el díjakkal ezt a könyvet, rövidsége ellenére megvan benne minden, ami egy katartikus erejű drámához szükséges.

Alfa egy húsz éves fiatalember, aki barátjával, Mademba Diop-pal vonul be a háborúba, és aki egy nap súlyosan megsérül, és könyörög neki, hogy ölje meg, és ezzel kímélje meg a hosszú szenvedéstől. Képtelen megtenni, ezért végignézi barátja haláltusáját, majd szörnyű bosszút áll...

Az első világháborúban részt vevő szenegáli harcosokról eddig nem sok szó esett, ezért döbbenetes erővel tud hatni, amikor megtudjuk, mit kellett végigszenvedniük. Gyakorlatilag ágyútöltelékek voltak bajtársaikkal együtt, akármikor meghalhattak, borzalmas körülmények között küzdöttek azért, hogy túléljenek még egy napot. Amikor legjobb barátját elveszíti ez az alapvetően ártatlan fiatalember, aki addig még sohasem hagyta el a faluját, hirtelen megváltozik, kegyetlen bosszút áll, amellyel megriasztja saját bajtársait is, akik egyre jobban elfordulnak tőle. Felettesei a hátországba küldik egy hónapra, ő pedig egy orvos segítségével mindent megtesz, hogy feldolgozza azt a temérdek dolgot, ami történt vele, amíg a fronton harcolt. Kirajzolja magából a rémálmait, és miközben gyógyul a lelke, mi megismerhetjük életének történetét. Édesanyja sokkal fiatalabb volt az édesapjánál, és egy napon elindult megkeresni a családját, de sohasem tért vissza, valószínűleg tragikus sorsa lett. Miután elvesztette édesanyját, legjobb barátja, Mademba Diop mellett nőtt fel, aki vele szemben sokat tanult, az ő döntése volt, hogy bevonul a háborúba, pedig nagyon meg kellett harcolnia érte, hiszen testileg nem igazán volt alkalmas a harcra, de sok küzdelem árán elérte, hogy végül kikerüljön a frontra, ahová természetesen legjobb barátja is elkísérte.

A két barát sorsa összefonódik, amikor Alfa elveszíti Madembát, teljesen más ember lesz belőle, borzalmas dolgokat művel, átkozza magát, hogy nem teljesítette annak utolsó kívánságát, azt hiszi, ha bosszút áll érte, akkor meg fog könnyebbülni. Azonban ez nem így történik, a társai elfordulnak tőle, csak akkor kezd tisztulni a lelke, amikor visszakerül a hátországba, ahol újra felfedezi önmagát és az élet szépségeit. Nem derül ki, mi fog történni vele, de valószínűleg új életet fog kezdeni, nem fog visszatérni a falujába, miért is tenné, hiszen már nem ugyanaz az ember, aki akkor volt, amikor elindult a frontra. Egy nagyon brutális felnövekedéstörténetről van szó, amelynek vannak horrorisztikus szálai is, szinte égeti az olvasót minden szó, amit olvas, mégsem képes elszabadulni a történettől, olyan erővel tartja fogva. Kevés szóval megírt háborús dráma, amelyből nem hiányzik a katarzis, talán az az egyetlen hibája, hogy miután visszatér a hátországba a főszereplő, már nem olyan erős a drámai szál, mint az elején, de ennél nagyobb bajunk ne legyen, összességében ez egy jó és erős könyv.

A családról, a barátságról is szól ez a történet, amelynek brutális ereje miatt azonban nincs idő elandalodni, ebben a történetben az érzelmeknek nincs helye, a szerelem nem létezik,  romantikus szál nincs, itt bizony naturálisan bemutatásra kerülnek a dolgok, a lelkizés nem ennek a könyvnek a tárgya. Tényleg nagyon rövid, egy-két óra alatt elolvasható, de annyira megterheli a lelket, hogy ennyi pont elég is belőle. Talán csak a vége felé akad benne egy-két felesleges szó, addig azonban minden mondatnak jelentősége van, brutális erővel üt és tépi a szívet-lelket, vagyis óriási erejű drámáról van szó. Rémálom olvasni, ez nem egy habos-babos történet, megszenved vele az olvasó, azonban pont ezek azok a történetek, amelyek miatt érdemes drámát olvasni, hiszen magával ragad és olyan fájdalmat okoz a szívben, amelyre csak a valóban erős történetek képesek. Csak erős idegzetű olvasóknak ajánlom, tényleg brutális erejű alkotás, amelyet azonban kár lenne kihagyni az életünkből.

9/10

A könyvet a Metropolis Média Group kiadó jóvoltából volt lehetőségem elolvasni.

A bejegyzés trackback címe:

https://smokingbarrels.blog.hu/api/trackback/id/tr6718064272

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása