Könyvkritika: Peter Brannen: A világ végei (2022)
2023. január 04. írta: FilmBaráth

Könyvkritika: Peter Brannen: A világ végei (2022)

Hány tömeges kihalás volt és mennyi lesz még?

a_vilag_vegei.jpg

Hány tömeges kihalás volt és mennyi lesz még? Egészen pontosan öt kihaláson van túl a Föld, és már vastagon benne vagyunk a hatodikban is. A jó hír az, hogy van már rutinja a Földnek a tömeges kihalásokban - gondoljunk bele, 4,6 milliárd év alatt mennyi mindenen ment keresztül - , vagyis van remény, a rossz az, hogy a végzet elkerülhetetlen. Na nem mostanában várható a világvége, beletelik még valószínűleg néhány százezer vagy millió évbe, de akkor is mellbevágó szembesülni azzal, hogy egyszer tényleg vége lesz annak a földi életnek, amit most ismerünk. Félelmetes végigolvasni, hogy a tudósok nem csak a múltról tudnak mindent, hanem a jövőről is, az élet ugyanis tudomány, és mint olyan előrelátható. Az ugyanakkor nagyon is izgalmas, ahogyan a szerző velünk együtt fedezi fel, hogy mit lehet tudni a múltról és mi vár még ránk a közeli és távoli jövőben. Jót tesz az egonak szembesülni azzal, hogy milyen aprók is vagyunk a földi élet rendszerében, hiszen 4,6 milliárd! éve létezik az élet a Földön, amelyben nekünk eddig csak néhány százezer év jutott. Belegondolt már valaki abba, hogy a dinoszauruszok 200 millió évig uralták a Földet? És abba, hogy előttük még hány élőlény mondhatta el ugyanezt magáról? Vajon nekünk is lesznek millió éveink vagy csak egy kis epizód leszünk a Föld történetében? Meglepő módon erre a kérdésekre is választ kapunk  a könyvből, tényleg döbbenet, hogy hol tart már a tudomány, mennyi mindent tudnak a tudósok előrejelezni, illetve milyen sok minden derült már ki az előttünk járó korok történetéből. Ez a katartikus erejű könyv alapvetően egy izgalmas nyomozás, amelyhez kell egy kis elszántság, hiszen nagyon figyelni kell a tudományos magyarázatokat, hogy ne veszítsük el a fonalat, de összességében nagyon is megéri végigolvasni, mert egy valóban időn túli tudásra tehetünk szert általa.

Több Apokalipszis is volt már a Földön. Egészen pontosan öt darab. Jelenleg fénysebességgel száguldunk a hatodik felé, de ha tanulunk az előzőekből, és be tudjuk látni, hogy csak kölcsön kaptuk a Földet az unokáinktól (vagyis nem kellene tönkretennünk), akkor talán lassítani tudjuk a folyamatot. Mert még közel sem veszett el semmi..

A geológia finoman szólva sem tartozik a kedvenc tudományágaim közé, de annyira izgalmas volt a téma, hogy úgy döntöttem, ezúttal igenis meg akarom érteni a folyamatokat. Szerencsére nagyon közérthetően írta meg a szerző a könyvet, de azért így is nagyon oda kell figyelni, mert nem könnyű követni az összes biológiai folyamatot, ami elvezetett többször is a világ végéhez. Amikor belevágtam ebbe a kalandba, csak annyi előismeretem volt, hogy tudtam az előző földtörténeti korokról, és azzal is tisztában voltam, hogy a dinókat egy meteorit léptette le az élet színpadáról. Ehhez képest rengeteg ismerettel lettem gazdagabb, elgondolkodhattam azon, hogy milyen aprócska porszem is az ember, és megtudhattam azt is, hogy miként fog véget érni a Föld pályafutása. Megrázó utazás ez a könyv, elemel a mindennapokból, és igazi katarzist tud adni.

Nem könnyű olvasmány, tényleg nagyon kell figyelni, sok a tudományos magyarázat, de ha valóban érteni szeretnénk a folyamatokat, végig kell rágnunk magunkat rajta. Akadnak benne unalmas részek, de összességében a szerző mindvégig fenn tudja tartani az érdeklődést. A legfrissebb tudományos kutatások eredményeit osztja meg velünk, melynek eredményeként ha nem is leszünk tudóssá, de sokkal több mindent meg fogunk érteni világunkból. Hihetetlenül izgalmas bepillantást nyerni régmúlt korokba - amelyekből sok következtetést lehet levonni a jelen folyamataival kapcsolataiban - , de a legizgalmasabb mégiscsak az, hogy megtudjuk azt, hogy mi vár ránk a közel és a távolabbi jövőben. Érdemes megacélozni magunkat, hogy szembe tudjunk nézni mindezzel, de megéri.

Én végigjegyzeteltem a könyvet, hogy tudjam követni az egymást követő földtörténeti korokat, amelyek rendkívül érdekesek és nagyon mások voltak, mint amit ma látunk a Földön. Volt olyan, hogy nem volt semmi - nagyon hosszú ideig - , aztán sorban megjelentek a növények, az állatok, megszületett az élet, hogy  aztán egy bizonyos idő után kihaljon szinte minden faj. Egyszer nagyon  rezgett a léc, 95%-ban tényleg kipusztult minden élőlény, de a mi jó öreg Földünk ebből is fel tudott állni, és újra pezsegni kezdett az élet, amelynek a végtelen körforgása egyszer mindent és mindenkit utolér. A többiek után a dinók kora is lejárt, és egyszer mi leszünk soron, és a sor legvégén a Föld is el fog pusztulni, nem jó ebbe belegondolni, de utána annál jobban lehet értékelni az életet. Lehengerlő erejű kötet, mindenkinek érdemes elolvasnia.

9/10

A könyvet a Park Kiadó jóvoltából volt lehetőségem elolvasni.

A bejegyzés trackback címe:

https://smokingbarrels.blog.hu/api/trackback/id/tr3018015722

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása