Micsoda jó könyv! Óriási ötlet volt közismert nők anyaságáról könyvet írni, ráadásul a szerzőpáros már bizonyított a Micsoda nők voltak! című podcastban, ezért kézenfekvő volt, hogy együtt írják meg ezt a művet. Ahogyan a podcastban, most is remekül kiegészítették egymást, a végeredmény pedig egy tetszetős, kreatív és kiválóan szerkesztett könyv lett, amelyet kár lenne kihagyni az életünkből. Érdekesebbnél érdekesebb történetek sorjáznak előttünk, hiszen hiába ismertük eddig a szereplőket, az anyaságuk koránt sem volt közismert, ezért jócskán okoznak meglepetést a szerzők. Ki  gondolná például, hogy Viktória, Európa nagymamája valójában nem szerette a gyerekeit vagy hogy Marie Antoinette milyen gondos édesanya volt. Számtalan meglepetéssel szolgál ez a nagyon ötletesen kivitelezett könyv, amelynek talán az az egyetlen hibája, hogy eléggé eklektikusan kerülnek a szemünk elé a történetek, illetve nem egyforma hosszúak a cikkek. Én például olvastam volna még Isadora Duncan-ről vagy Nagy Katalinról anyai mivoltában, azonban ők sajnos nagyon kevés helyet kaptak a könyvben. Többekről azonban szerencsére hosszabban értekeztek a szerzők, és nagyon sok érdekességet tudunk meg nekik köszönhetően közismert és kevésbé ismert, ámde érdekes életúttal rendelkező hölgyekről, akiknek a saját korukban kellett megvívniuk a harcaikat önmagukért és a gyermekeikért. Akadtak közöttük uralkodók, tudósok, művészek, az egyetlen közös dolog bennünk az, hogy anyák voltak - illetve van közöttük egy kakukktojás is ebből a szempontból -, és mindenkinek végig kellett járnia a saját útját ebben a tekintetben. Érdekes sorsok, rengeteg meglepő információ és jól összeállított könyv várja az érdeklő olvasókat.

Diana hercegnőről mindenki tudja, hogy milyen jó anya volt, azonban Elizabeth Taylorról ez már nem mondható el, pedig a világhírű botrányhős színésznő négy gyereket nevelt fel, akiket meg tudott óvni Hollywood árnyékaitól. Az sem köztudott, hogy Kleopátra lánya maga is királynő lett, ráadásul nem is akármilyen. És ez csak egy kis ízelítő a ránk váró érdekességekből...

A könyv legnagyobb tanulsága az, hogy egy dolgozó anyának mindig nagyon nehéz összeegyeztetnie a munkáját a gyerekneveléssel, ebből a szempontból csak a kor változik, a probléma ugyanaz marad. Legyen szó uralkodóról, vagy tudósról, bármely korban szembe kell néznie ezzel egy nőnek. Nyilván más gondokkal kellett megküzdenie egy királynőnek - akinek sokszor fel kellett áldoznia a gyerekei boldogságát a politikai érdek miatt - , mint pl. Marie Curie-nek, akinek egyedülálló anyaként kellett felnevelnie két lányát, de ettől még ugyanolyan problémát okozott számukra, hogy hivatásukat és a családot valamilyen módon egyensúlyba tudják hozni. Másként oldotta meg ezt a problémát Mária Terézia - akinek egyébként 16! gyereke volt -, és megint másként pl. Sissi, aki nagyobb gyermekeivel nem sokat törődött, a legkisebben azonban túlzott szeretettel csüngött. A vezető pozícióban lévő anyáknak nyilván rengeteg segítsége volt a gyereknevelésben, nem úgy, mint pl. Szendrey Júliának, aki egyedül foglalkozott - amúgy második,  boldogtalan házasságában -  a négy gyermekével. Segítség ide vagy oda a gyereknevelés akkor sem volt egyszerű feladat, ahogyan napjainkban sem az, de néha mellbevágó tud lenni, hogy egy-egy közismert hölgy milyen másként viselkedett anyaként, mint amilyennek egyéb szerepében megszokhattuk.

Számomra Margaret Thatcher volt a legnagyobb meglepetés, azt tudtam, hogy ikergyerekei voltak, de őszintén szólva nem gondoltam bele, hogy a Vaslady számára mit is jelentett az anyaság és hogyan birkózott meg vele. A másik nagy döbbenet Szendrey Júlia, akit mindenki Petőfi özvegyeként ismer, arról azonban kevés szó esik, hogy a saját jogán ő maga is költő volt és rengeteg fordítás kötődik a nevéhez, ahogyan arról sem, hogy milyen boldogtalan volt a második házasságában, amelyet érdekből kötött, hiszen Petőfi halála után egy kisgyerekkel egyszerűen nem volt esélye eltartania magát és a babát. Mindezeken túl más szemszögből ismerhetjük meg Marie Antoinette-et, Mária Teréziát, Viktóriát, Nagy Katalint, Hürrem szultánát. De itt van még Zrínyi Ilona is, akiről köztudott, hogy milyen hősiesen védte Munkács várát, az azonban egyáltalán nem olyan ismert róla, hogy másodjára szerelmi házasságot kötött és második férje és fia finoman szólva sem kedvelték egymást. Szilágyi Erzsébetről sem tudtuk idáig, milyen fontos szerepet játszott Mátyás király trónra segítségében, vagyis meglepetések sora vár ránk ebben a remek könyvben.

Sissi legendáját is lerombolja bizonyos szempontból ez a tetszetős kötet, hiszen kiderül belőle, hogy a magyarok kedvenc királynéja közel sem volt kiváló anya, és a karakterét is árnyalja jó néhány információ róla, egyre távolodik róla az a habos-babos kép, amit a Romy Schneider-filmek festettek róla. Musicalrajongóként meglepve olvastam a valódi Maria és a von Trapp család történetét, ami nagyon más, mint a film. Fény és árnyék együtt jár ebben a műben, jó és kevésbé jó anyák életét ismerhetjük meg, régi kedvenceikről tudhatunk meg érdekes információkat és csodálkozhatunk rá eddig nem annyira nem ismert személyekre és történetekre. Óriási kutatómunka lehet ebben a könyvben, jól szerkesztve és tálalva, mindenképpen érdemes adni neki egy esélyt.

9/10