A Black Adammel hiánypótló film született. Abból a szempontból legalábbis mindenképpen, hogy a népszerű DC-antihősről ez idáig nem láthattunk nagyszabású mozifilmet. Az pedig csak hab a tortán, hogy napjaink egyik legnépszerűbb és legjobban fizetett színészét, Dwayne Johnsont sikerült megszerezni a főszerepre.
A történet a mai kor előtt jó 5000 évvel kezdődik. Egy nagyhatalmú király rabszolgáival az eternium nevű, igen értékes anyagot keresteti. Az értékes ásványi anyag hajszolása mindenkiből a legrosszabbat hozza ki, a Johnson által alakított karakter pedig félelmetesen nagy erőre is szert tesz. Ezt az erőt megfékezendő, a férfit bebörtönzik, aki jóval a Krisztus utáni időkben támad fel, és rá kell jönnie, hogy az általa ismert világ mennyi változáson ment keresztül.
Kezdjük a legfontosabbal: a Black Adam egy vegytiszta képregényfilm. Hogy ez jó vagy rossz dolog, azt mindenki döntse el maga. Jaume Collet-Serra (a rendező) nem árul zsákbamacskát, így akit alapvetően sem mozgatnak meg a különféle szuperhős történetek, az a Black Adammel sem fog tudni sok mindent kezdeni.
A film rengeteg képregényes klisét felhalmoz, így tehát aki egy formabontóan újszerű élményre számít, jó eséllyel csalódni fog. Legyen szó akár az antihős hőssé válásáról, a humorosnak szánt mellékfigurákról, vagy az elnyomott, bajban lévő közösségnek a tagjairól, ezek a szegmensek mind ismerősnek fognak hatni. Azonban az, hogy valamit sokszor láttunk már, még nem jelenti automatikusan azt, hogy rossz is. Collet-Serra ugyanis határozott kézzel tartja a gyeplőt, és rutinból megoldja ezt a projektet, dacára annak, hogy a direktornak korábban nem volt köze a képregényes zsánerhez.
A költségvetés nem volt alacsony, és ez érződik is a végeredményen. Ugyan néha a szemnek igencsak kellemetlen zöld hátteres megoldásokat is láthatunk, alapvetően a film vizuális megvalósítására nem lehet panasz. Az akciójelenetek zöme követhető, monumentális hatást keltenek, és az effektek is hozzák azt a szintet, amit elvárhatunk egy ilyen nagy volumenű mozitól.
A legnagyobb pozitívuma a filmnek az, hogy jól adagolja az akciókat, ügyesen vannak ütemezve, így végeredményben egy pörgős élményt kapunk, mellyel egy szempillantás alatt elrepül a kétórás játékidő. Sok karaktert mozgat a film, közülük talán a Pierce Brosnan által hozott Dr. Fate a legérdekesebb, aki olyan komfortosan mozgott ebben a közegben, mintha csak arra született volna, hogy ezt a szerepet eljátszhassa.
Végszó: A Black Adam egy butácska, sablonos szuperhősfilm, de pont ebben rejlik az ereje, mert nem is akar ennél többnek mutatkozni. Roppant szórakoztató darab, amit ha nem is fogunk a DC legjobbjai között emlegetni, arra a két órára teljesen ki tud kapcsolni, amíg tart az élmény.
