A világjárvány miatt elmaradt az évtized utolsó néhány nagy könyves eseménye, a pandémia az élet minden területén erősen rányomta bélyegét az évtized lezárására. A könyvszakma jobban küzd az olvasókért most, mint valaha. Sok elmaradt vagy késleltetett megjelenés írható a covid számlájára, viszont sok elégedetlen, vagy éppen olvasási válsággal küzdő vásárló fejében megfordulhatott már a gondolat, hogy amíg a nyitásra és az új megjelenésekre vár, visszatekint a közelmúlt megjelenéseire, és felfedez magának olyan szerzőket és regényeket, amelyek eddig a túlkínálat illetve a nagy bejelentések miatt meglehetősen háttérbe szorultak. Az alábbi lista nekik adhat ihletet és fogódzót.

10. Luka Bekavac: Titkosírás (Metropolis Media)

Kezdjük is egy minden tekintetbe különleges szöveggel, ami a horvát szerzőnek ugyan csak a második regénye, újszerűségét mégis Európa-díjjal jutalmazták. A szépirodalminak is beillő, rendkívül formabontó írás egy különös jelenség köré írt folyószöveg. Titokban tevékenykedő aktivisták rejtélyes rádióadás szaggatott üzeneteit észlelik az 1940-s években. A már önmagában érdekes témafelütést tovább bonyolítja, hogy az üzeneteket küldő női hangot nem sikerül beazonosítani. Az átadott információk alapján egyre inkább úgy tűnik, hogy az adás nem feltétlen a regénybeli jelenben rögzített anyag, és az sem egyértelmű, hogy milyen céllal készült: figyelmeztetés, segélykérés, vagy egy hangrögzítéssel készült memoár? A szövegfoszlányokból egy pontosan meg nem határozott természeti katasztrófára tett utalások is kiolvashatóak, így az sem zárható ki, hogy bármi is legyen az üzenet, a jövőből szól a múlthoz, dacolva az idő és a logika határaival.

9. Megan E. O’Keefe: Lopd el az eget! (Főnix Astra)

A magyar nyelven elérhető steampunk-jellegű regények száma jelenleg meglehetősen korlátozott. A Főnix Kiadó többször bizonyította már, hogy ezen mindenképp változtatni kíván, és az igencsak háttérbe szorult, 2019-ben megjelent  Lopd el az eget! kiváló példa erre a törekvésre.
A jövő egyik nagy oázisvárosában, Aransában két javíthatatlan tolvaj arra készül, hogy elkösse Thratia kapitány gyönyörű léghajóját. Az akció azonban meghiúsulni látszik, mert Aransa városának lakóit gyilkosságok tartják izgalomban és rettegésben. Az oázisváros kormánytagjai egymás után esnek áldozatául a rejtélyes arcváltó gyilkosnak, aki bárki képmását képes magára ölteni. Mindenki gyanús, így a tervezett hajólopást sem lehet a tervek szerint végrehajtani. A tolvajok dolgát nehezíti az is, hogy a városvezetés a forradalom küszöbéről próbál kormányozni, és a felkelésben valakik szerepet szánnak Thratia kapitány impozáns léghajójának is…
A steampunk és a kalandregények minden jellemzőjét elegyítő regény a szórakoztató irodalmat olvasók számára izgalmas kikapcsolódást, a zsáner kedvelőinek pedig hiánypótló olvasmányélményt jelenthet.

8. Adrian Tchaikovsky: Hadállat (Fumax)

Bár Tchaikovsky kifejezetten sikeres szerzőnek számít (itthon is), és Hadállat c. regénye kiváló értékeléseket kap megjelenése óta a zsánerolvasóktól, a szerző sokkal ismertebb regénysorozata, Az idő gyermekei-széria némileg háttérbe szorítja ezt a regényt, és az intelligens pókokról szóló történet népszerűsége maga mögé utasítja az intelligens négylábúakról szóló regényét. Ugyanis a Hadállat főszereplője egy kutya, Rex, aki két és fél méter magas, golyóálló, és egy komplett fegyverarzenált hordoz magán. Rex ugyanis génmódosított harci kutya, aki társaival együtt fontos küldetésekben vesz részt, többnyire az anarchiába süllyedt Mexikóban. Rex nem veszítette el a kutyák azon képességét és vágyát, hogy igyekezzenek megfelelni a Gazdi kívánságainak, és parancskövető jószágok lenni. A küldetések során azonban az intelligens Rexben felmerül a kétség a Gazdi céljait illetően, és válaszok után kutat arról, hogy a jó, vagy a rossz oldalon harcol-e ebben a különös és beteg háború során..
A Hadállat a génmódosítás és az ösztönös, illetve tanult viselkedés kérdéseit feszegeti, amely a talán nem is annyira távoli jövő fajközi kérdéseire adhat nem feltétlen megnyugtató válaszokat.

7. Thomas Pierce: Holtvágány (Metropolis Media)

Ez a 2018-as magyar megjelenésű bemutatkozó regény sem kapott túl nagy visszhangot annak ellenére, hogy egy nagyon népszerű témával, a halál utáni élet lehetőségeivel foglalkozik. Vallásoktól és kulturális beidegződéstől függetlenül mindenkit elgondolkodtató témáról van szó, ami egyszer már meghalt és újraélesztett főhősünket sem hagyja nyugodni, ráadásul az író nem áll meg pusztán a halál utáni közvetlen tapasztalatok boncolgatásánál, hanem művében elegyíti a kísértetvadászatot, síron túli kommunikációs lehetőségeket és az ezotéria rejtelmeit.
A filozofikus gondolatokra alapozott történet hősei tudományos módszerekkel igyekeznek válaszokat találni a tudományon túlmutató kérdésekre. A cselekmény összetett jellegét erősíti a nem lineáris elbeszélésmód, valamint a létezés és nemlét közötti határvonalról való elméleti gondolkodás. Nem hétvégi olvasmánynak ajánlott kötet.

6. Blake Crouch: Hamis emlékek (Agave)

Újabb amerikai szerző került fel a listára, aki talán az egyik legnagyobb vesztese lett itthon a koronavírus miatti bezárkózásnak. A 2020-as  Könyvfesztivál egyik vendége lett volna a fiatal szerző, ám a látogatásra végül ismert okok miatt nem került sor. Emiatt a korábbi regényei iránt sem pezsdült fel annyira az érdeklődés, mint amire ellenkező esetben számítani lehetett volna, pedig 2019-es sci-fije olyan fontos kérdéseket pedzeget, mint a valóság határainak feszegetése, hamis emlékek beültetése, egyáltalán az emberi elmével való kísérletezés perszonális és társadalmi hatásai. Egy new york-i rendőr és egy neurológus veszélyes nyomozása késztet minden olvasót gondolkodásra arról, hogy mekkora értéket is képviselnek emlékeink, és milyen lehetséges problémákat vetne fel, ha hirtelen elveszítenénk őket, majd újakat, mesterségesen kreáltakat kapnánk vissza helyettük.
A logikai fejtörők és szabadgondolkodók kihagyhatatlan könyve.

5. Nnedi Okorafor: A halálmegvető (Agave)

Kísérletező és szokatlan, leginkább ezzel a két jelzővel lehetne illetni a fiatal írónő eredetileg 2010-ben megjelent regényét, aki egy még kevéssé ismert, itthon úttörőnek számító alzsáner, az afrofuturizmus képviselője.
A World Fantasy-díjjal kitüntetett regény hőse Onyesonwu, a halálmegvető, aki a posztapokaliptikus Afrikában igyekszik uralma alá hajtani saját képességeit, és elrejtőzni az orgyilkos elől, aki épp emiatt rá vadászik. Ahhoz, hogy képes legyen megvédeni magát, neki is harcossá kell válnia, de amint az sejthető, a veleszületett különleges képességek nem elegendőek ahhoz, hogy Onyesonwu akadályok nélkül képes legyen végigjárni a fejlődés útját. Meg kell ismernie népe spirituális hagyományait és történelmét, meg kell tapasztalnia a szerelmet, és le kell győznie a rá váró kihívásokat a jövő Afrikájában, ahol minden nagyon ismerős, mégis különbözik attól, amit olvasóként az ősi kontinensről eddig megtudhattunk.

4. Tünde Farrand: Farkasország (GABO SFF)

Szinte hihetetlen, hogy 2019-ben jelent meg a külföldön író magyar szerző különleges disztópikus regénye. Méltatlanul gyorsan tűnt el a köztudatból az elsőként és eredetileg angol nyelven megjelent Farkasország, amely a közeljövő fogyasztói társadalmáról ad izgalmas kórképet, szó szerint. Ebben a társadalomban ugyanis aki nem költekezik, arra halál vár. A folyamatot természetesen árnyalja az is, ki milyen társadalmi közegbe születik, ám az eliten kívül mindenki köteles munkájának gyümölcsét elkölteni javakra és szolgáltatásokra, hogy életben tartsa a termelést, és részese legyen a körforgásnak. Aki ellenáll, azt a rendszer kilenc havi fényűző élettel bünteti, melynek végén a delikvensre biztos halál vár.
Mint minden rendszerben, a jövő fogyasztói világában is előfordulhatnak azonban anomáliák, így a történet hőseinek alkalma adódhat rá, hogy feltárja a rendszer mögötti valóságot. Ahogy mondani szokás, a szerző a fantasztikum eszközeivel mutat görbe tükröt a jelen féktelen fogyasztási és vásárlási vágyának, elképzelt világokba helyezi a nagyon is reális társadalomkritikát, amelyből az olvasás után talán okulhatunk mindannyian, ha mértékletességre intjük magunkat.

3. Zachary Mason: Void Star (Agave)

2018-as megjelenése szép reményekkel kecsegtette a cyberpunk rajongóit, ám hazai közönsége némileg megfeledkezett a jövő Amerikájában játszódó történetről. Ehhez talán lehet némi köze a cyberpunk-legendának számító, Richard Morgan regényeiből készült Valós halál netflixes megjelenésének, ami elterelte a figyelmet a Void Star izgalmas világáról.
A téma természetesen itt is a halhatatlanság iránti vágy, de legalább az élet meghosszabbításának reménye, a test mesterséges feljavítása, és a túlélés a jövő nyüzsgő nagyvárosaiban, ahol az egymásnak feszülő társadalmi rétegek közötti különbség egyre csak nő, mígnem az erőszak irányába nem lendül. A világ klimatikus változása és a népességszaporulat miatt nyomornegyedekbe, ún. favelákba tömörült nincstelenek, valamint a tehetősebbek között kevéssé áthidalható a szakadék, mégis van, aki megpróbálja áthágni az íratlan szabályokat. Három különböző hátterű szereplő sorsát követhetjük nyomon egy olyan világban, ahol az információ birtoklása és a mesterséges memória veszélyesebb lehet, mint a túlélésért vívott utcai harcok.

2. Frank Schätzing: A pillangó zsarnoksága (Athenaeum)

Még a legnaprakészebb sci-fi rajongók is hajlamosak elfeledkezni erről a két éve megjelent technoeposzról, pedig a szerző korábbi, Raj című regénye igen nagy sikert aratott az ezredforduló utáni években, és népszerűsége olyannyira töretlen, hogy hamarosan új kiadásban, felújított külsővel ismét forgalomba kerülhet.
A pillangó zsarnokságában a szerző jól ismert és bejáratott módszerével igyekszik átfogó képet rajzolni a közeljövő konfliktusairól, amelyeket aztán teljességgel átrendez és felforgat néhány különös lény, valamint az ARES nevű mesterséges intelligencia, aki ráadásul nem is a mi valóságunk része. Az afrikai polgárháborúk és a technocégek irodáiban tartott házkutatás témájától egészen a párhuzamos világokig és a virtuális valóságig vezeti végig olvasóit a népszerű német szerző, mindehhez pedig egyáltalán nem nélkülözi, sőt alaposan kihasználja a tudományos elméletek sokaságát, a filozófia mélységeit, és a realisztikus leírások részletgazdagságát. Elsősorban a hosszú, fejtegetős regények rajongói lelhetnek örömöt ebben a kötetben, feltéve ha nem riadnak meg a változatos tempótól és bonyodalom széles hálózatától.

1. George R. R. Martin: Éjvadászok (Agave)

Tán nincs olyan magyar nyelven olvasó személy, akinek a szerzőt be kellene mutatni. Mégis, ha azt kérné bárki, hogy soroljunk fel legalább három kötetet a Trónok Harca alkotójától, nem éppen elsőként jutna eszünkbe az Éjvadászok, annak ellenére sem, hogy a Netflix sorozatot készített belőle. Martint alapvetően fantasy szerzőként ismertük meg, éppen ezért különleges csemege ez a novelláskötet, melynek történetei egy világban játszódnak, de önálló alkotásokként is kezelhetőek.
A címadó történet nem tartalmaz újdonságot a rendszeres sci-fi olvasók számára, ezért fogyasztása kikapcsolódásként sem üli meg a gyomrot, még akkor sem, hogy ha sejthető, hogy a volkrin gyűjtőnévvel ellátott idegen fajt kereső űrhajó legénysége előbb-utóbb beteljesíti küldetését, és a már-már elvárt horrorisztikus fordulatokkal megtűzdelve kénytelen küzdeni az életéért. A paranoia, az őrület és mindenféle pszichózis jelei nem segítik az Éjvadász űrhajósait küldetésük végrehajtásában, de nem is hagyják cserben Martin rajongóit akkor, ha kézbe veszik ezt a méltatlanul elfelejtett kötetet, legalább addig, amíg a Winds of Winter megjelenésére várakoznak.