Végre egy jó sorozat Nagy Katalinról! A történelmi hűség ugyan finoman szólva sem az erőssége, már csak azért sem, mert egy szatíráról van szó, viszont rendkívül szórakoztató és elgondolkodtató. Ugyan időnként túltolják a fekete humort és a látvány fontosabb, mint a tartalom, de összességében üdítően eredeti a maga abszurditásában. Mert soha nem tudhatod, mi fog történni a következő pillanatban, mindig meg tudnak lepni az alkotók, ezért mindvégig fenn tudja tartani az érdeklődést a sztori. Kár, hogy pont a vége lett egy kicsit elsietett, ezért a nagy finálé és az igazi katarzis elmaradt, azonban mindezzel együtt emlékezetes alkotás, amelyet elsősorban annak ajánlok, akinek bejön az abszurd. Itt aztán nyoma sincs az unalomnak, Péter cár udvara maga a dekadencia, ahol nem könnyű megtalálnia az érvényesülés útját egy finom lelkű német hercegnőnek. Tony McNamara írói stílusa egyedi, aki látta a Kedvencet, az nagyjából tudja, hogy mire számíthat, ez a sorozat azonban annyiban más, hogy egy színdarab alapján készült, vagyis a karakterek és a párbeszédek jól meg vannak írva, a történet jól van vezetve, jellemfejlődés pipa. Mindezek mellé kiváló színészi játék társult, szerencsére nem gigasztárokra osztották a főszerepet, hanem kiváló művészekre, akik remekül kiegészítették egymást. Elle Fanning-é a címszerep, amelyet ragyogóan alakít, mégis Nicholas Hoult jelenetei az emlékezetesebbek, annyira elsöprően gátlástalan  Péter cár szerepében, hogy öröm nézni. De szerencsére nem homályosítja el túlságosan Elle Fanning-et, aki remekül bemutatja nekünk, hogyan lesz a naiv kislányból okos politikus, aki képes arra, hogy egy birodalmat irányítson. A jellemfejlődésen túl megismerhetjük, hogyan találta meg önmagát a jövendőbeli cárnő, egy olyan udvarban, ahol csak a hatalom és a pénz számít, az érzelmek egyáltalán nem, hogyan talált magának támogatókat, és miként tanította tiszteletre a férjét, akit idővel megtanult kezelni, és elviselni a házasságuk viharait. Mert igencsak komplikált volt kettejük kapcsolata, mindenkinek volt saját szeretője, miközben együtt kellett szembenézniük a politikai nehézségekkel, háborúval, ilyesmivel. Minél inkább megtalálja a saját hangját Katalin, annál izgalmasabbak a házaspár vitái, az utolsó részben pedig van egy olyan közös jelenetük, amikor már senki sem tudja, hogy ki ver át kit, egyenrangú felek lesznek. Sajnos a végkifejlet nagyon súlytalan lett ehhez képest, túl rövidre lettek zárva a különböző történeti szálak, több karakter is többet érdemelt volna, így maradt a nézőben hiányérzet. Nem zseniális, "csak" remek sorozat.

Katalin (Elle Fanning) tapasztalatlan német hercegnő, aki semmit sem tud az orosz cárról, Péterről (Nicholas Hoult), azonban romantikus érzelmekkel telve várja a házasságát. Azonban már a nászéjszakáján romba dőlnek az álmai, olyannyira depresszióba süllyed, hogy végezni akar magával, azonban a szolgálólánya, Marial (Phoebe Fox) lebeszéli róla, és ráébreszti arra, hogy ha a cár meghal, az övé lesz a trón...

A cári udvar az intrika és a tettetés színtere, mindenki álarcot visel, hogy átvészelje a mindennapokat és az uralkodó szeszélyét, akitől a jövője függ. Ez hosszú távon károsítja a lelket, ezért nem véletlen, hogy az egykori hős katonából mára már csak egy részeges semmirekellő lesz, vagy az apja ostobasága miatt szolgálói státuszba kényszerült nemes lány sértett büszkeségében nem lát túl saját helyzetén. A cárt a léhaságon kívül senki és semmi nem érdekli, mert egyszerűen nem tud mit kezdeni azzal, hogy mindenki apjához, Nagy Péterhez hasonlítja. A legjobb barátja titokban gyűlöli, mert a feleségével hál, sokszor a szeme láttára. Ebbe a sokszorosan frusztrált udvarba érkezik meg a hamvas és naiv Erzsébet, akivel először senki sem foglalkozik, azonban amint lassan, de biztosan magára talál, előbb-utóbb mindenki rájön, hogy ő jelenti a megoldást a saját és a birodalom problémáira. Katalinnak keserű leckék során keresztül kell megtanulnia, hogyan állíthat a saját pártjára mindenkit, és iszonyú árat kell fizetnie a boldogságért és a hatalomért.

A cár és a cárné kapcsolata rengeteg változáson megy keresztül az idők során, csakúgy mint minden házasság, csakhogy az ő problémáikon az ország sorsa is múlik. Ezt kénytelen-kelletlen mindketten belátják előbb-utóbb, így a saját módszerükkel megpróbálnak javítani az együttélésük minőségén. Ez rendkívül érdekes helyzeteket szül, többek között azt is, hogy a cár saját maga ajánl fel szeretőnek a feleségének egy snájdig nemest, amiről az érintett előbb hallani sem akar, de aztán persze annak rendje és módja szerint beleszeret a fiatalemberbe, akiben megvan mindez a finomság és romantika, ami a férjéből hiányzik. Amint egyre jobban függetleníti magát a cártól az ifjú feleség, annál inkább beleszeret a férje, aki eredetileg csak a leendő gyermekének az anyját látta benne, majd rájön, hogy egy eszes és értelmes asszony, akinek sokkal több affinitása van az uralkodáshoz, mint neki. Közben a cárról is kiderül, hogy rengeteg trauma érte gyerekkorában, tudja, hogy soha nem lesz méltó az apjához, szeretetre és elismerésre vágyik, minden szeszélye ellenére azon kapjuk magunkat, hogy elkezdjük megérteni, miért is viselkedik úgy, ahogy. A két, kezdetben egysíkú karakter egyre összetettebb személyiséggé válik, így kettejük végső összecsapása végül nagyon emlékezetesre sikerül.

Az abszurditás tükrén keresztül nézve rendkívül vicces tud lenni a cári udvar élete, annak minden brutalitása és kegyetlensége ellenére, az alkotók pedig attól sem riadtak vissza, hogy a cárnő felvilágosult eszméit sajátos értelmezésben mutassák be.  A tudományon és művészeten kívül még maga Voltaire is feltűnik a színen a lehető legváratlanabb helyen és időben, azért, hogy segítsen megérteni, mennyire abszurd is tud lenni az élet maga, mennyi kompromisszumot kell megkötnünk elsősorban saját magunkkal, hogy elérjük a célunkat, mennyire bonyolult egy kapcsolat, és mennyire képmutató az egész társadalom. Eléggé hullámzó a sorozat egyes részeinek minősége, vannak köztük zseniálisak és felejthetőek egyaránt, az utolsó fejezetre ez sajnos fájóan igaz, de mindezzel együtt ez egy nagyon jó darab a saját műfajában, amelyet kár lenne kihagyni az életünkből, mert minden hiányossága ellenére nagyon szórakoztató.

8/10

A Nagy Katalin - A kezdetek teljes adatlapja a Magyar Filmes Adatbázis (Mafab) oldalán.