Martin Scorsese Az ír című filmjéről valószínűleg kevesen tudták, hogy valós eseményeken alapul. A Hoffa-rejtély sokakat foglalkoztatott egészen 2004-ig, amikor Charles Brandt Hallom, szobafestő vagy! című könyve felfedte a titkot. Azonban Brandt sokkal többet megtudott Frank Sheerantől, mint Jimmy Hoffa gyilkosának a nevét.
A Hallom, szobafestő vagy! először 2011-ben jelent meg a Gabo Kiadó gondozásában Bihari György fordításában. 2019-ben a Helikon The Irishman - Hallom szobafestő vagy! címmel jelentette meg újra, az új kiadás címe és borítója már a Scorsese-filmre is utal. Azonban az új kiadás az új borító mellett új utószóval is kiegészült: Robert De Niro érdeklődésének köszönhetően Brandt eddig olyan ismeretlen történeteket mesélt el Scorsesééknek, amelyek ezúttal már a kötetben is helyt kaphattak.
1975. július 30-án eltűnt Jimmy Hoffa, Amerika egyik legfőbb maffiózója. Az FBI 2002-ben lezárta az eltűnéssel kapcsolatos ügyet, többen azt hitték, sosem fog kiderülni az igazság. Azonban Frank Sheeran közel 5 éven át adott interjúkat Charles Brandtnek, aki volt nyomozóként, ügyészként, védőügyvédként több mint elég tapasztalatot és profizmust szerezett a vallatáshoz. A könyv minden fejezetét (az új kiegészítéseket leszámítva) 2003-ban bekövetkezett halálát megelőzően maga, Az ír, azaz Frank is jóváhagyta. Brandt a szavahihetőség érdekében ellátogatott a gyilkosság helyszínére, tanúkkal és az üggyel foglalkozó hatósági szakemberekkel beszélt, Sheeran minden interjúját pedig hang- és videófelvételen is rögzítette. Az interjúk során közel került Az írhez, Frank lányaival pedig máig jó kapcsolatot ápol.
Az elbeszélés 1975-től, Hoffa eltűnésétől indul, így jutunk el Frank Sheeran múltjáig és történetéig. Megismerjük Frank gyermekkorát, katolikus neveltetését, a II. világháború során átélt 411 napos katonai szolgálatot, amely egész hátralévő életére kihatott - mindezt a saját elmondása alapján. A fejezetek nagy része ugyanis Sheeran szó szerinti idézése, Brandt csak néhol szakítja meg Frank elbeszélését a saját közbevetéseivel, amelyek az objektivizálást szolgálják, emellett magyarázatként is szolgálnak: az író hol FBI-jelentéseket, jegyzőkönyveket idéz, hol a maffia-világ kapcsolati hálóját ismerteti. Sheeran által nem csak a saját életébe, lelki világába, családi kapcsolataiba kapunk betekintést, szó szerint "kiművel" minket: zsargonok, jelek, szabályok - minden, amiről azt hittük, hogy a gengszterfilmek találmánya, a maffia körében valóban létező és használt szokásokon alapul. A "kisöcs" a pisztolyt jelentette, az "ácsmunka" a hulla eltüntetését, az "ahol kétség merül fel, ott nincs kétség” alapján pedig ha valakiben gyanakodni kezdtek, azonnal megölték. Frank elbeszélésének és Brandt jegyzeteinek elegyéből áll össze előttünk Amerika XX. századi történelmének egyik legérdekesebb időszaka, illetve az akkori maffiakapcsolatok, amelyek szálai napjainkig nyúlnak.
A könyv több korabeli esetet is érint – a történelmi hűséget Brandt korabeli cikkek, jegyzőkönyvek idézésével is igazolja -, Bobby Kennedy hadjáratától kezdve láthatjuk, hogyan fonódott össze a politika és a maffia, hogyan és miért történhetett meg a dallas-i merénylet, amiről Sheeran sem beszélt szívesen (Charles Brandt jelenleg a Kennedy-gyilkosság rejtélyén dolgozik). A legújabb utószó ezért is teszi fel az i-re a pontot: még jobban és mélyebben bevezet minket a Frank által már elég jól felvázolt világba. Brandt olyan történeteket mesél el, amelyeket korábban a saját és családja épsége, vagy Frank kérése miatt nem lehetett: azonban azóta nagyrészt mindenki, aki érintett volt, meghalt, vagy beállt az FBI mögé. Az ismertetett esetek alapján azonban az élet írja a legjobb gengszter-crossovert (is): a maffia kapcsolathálózata annyira átláthatatlan, annyira a mindennapi élet része volt, hogy anno maga Russell Bufalino hagyta jóvá A Keresztapa forgatókönyvét.
A The Irishman - Hallom, szobafestő vagy! összességében egy zseniális true crime regény, amit Frank narrálása elképesztően élvezetessé, feszültté és letehetetlenné tesz, Brandt legutolsó utószava pedig teljesen ledöbbenti olvasóját. Aki látta a Scorsese-filmet, az is talál benne bőven újat, mivel Sheeran elbeszélésének részletgazdagsága nem férne bele egyik film játékidejébe sem – többek között sok lövöldözés, ami Az írben irrelevánsnak hat, a könyvben hosszas okfejtéssel ellátva szerepel. Aki szereti a tényirodalmat, az okfeltárást, vagy érdekli a maffia világa, annak mindenképpen érdemes elolvasnia Frank Sheeran vallomását.
10/10
A könyvet a Helikon Kiadó jóvoltából olvashattam el.
