A hányatott 20. század nem mentes a megalomán hatalomgyakorlástól, a képzeletbeli politikai függvénygrafikon mindkét oldalán megjelentek a lakosságot teljes mértékben ellenőrizni vágyó politikai irányzatok, és rövidebb-hosszabb időre ki is terjesztették befolyásukat a politikai vezetésben. A hatalmi erőfitogtatás egyik bevett eszköze volt a koholt vádak alapján történő ítélethozatal, amelyek nem csak társadalmi, hanem kommunikációs és gazdasági kérdésekben is nyomot hagytak maguk után azzal, hogy semmibe vették az ésszerűségeket és a realitás talaján mozgó következtetéseket. 

Cserényi-Zsitnyányi Ildikó történész dokumentumkönyve a bányászati szegmens koncepciós pereivel, politikai célzatú eljárásaival foglalkozik, történészi precizitással. Az 1950-es és 1960-as évek keményvonalas irányítása tervgazdasági célok kijelölésével és rövid idő alatt megvalósíthatatlan, szinte bizonyossággal megjósolható kudarcokkal végződő fejlesztések elérésével próbálta meg saját befolyása alá gyűrni és saját céljaira hasznosíthatóvá tenni azt a szakembergárdát, amely az iparág értelmiségét alkotta évtizedeken keresztül. Mivel az irreális célkitűzések megvalósíthatatlannak bizonyultak, a hatalom, a rezsim gyakran fordult bűnbakkeresési (és találási) koncepciós eljárások felé, hogy a példastatuálás mellett folyamatos munkára és még nagyobb idő- és energiabefektetésre ösztönözze a peren kívül álló, de bármikor perbe fogható személyeket. 

A kötet számos eljárásról, vizsgálatról és koncepciós perről számol be, nem nélkülözi a zendülés és az erőfitogatatás leírását sem, valamint a szénbányászat hőskorának hiteles megörökítését. A számos kirakatpert elrendelő felsőbb hatalom, amelynek jelentős részében Rákosi Mátyás utasításai is közrejátszottak, nem átallott volna akár halálbüntetést is kiszabni magyar bányászokra és bányászati mérnökökre, ironikus módon épp a szovjet vezetés járt közben amiatt, hogy ilyen precedens ne szennyezze a dolgozó népben kialakítandó társadalmi morált. Mindemellett nagy befolyással bírt az is, hogy a nyilvánosság kizárásával készülődő pereket az összegyűlt családtagok, rokonok botrányba fojtották, így az elegendő bizonyítékkal gyakran nem is rendelkező titkosrendőrség nem volt képes a hatalmasok felől érkező utasításoknak maradéktalanul eleget tenni.

A sűrű és tömör szöveget leginkább azoknak érdemes kézbe venniük, akik kifejezetten egy korszak kutatásának céljával, illetve szakmai érdeklődésből vágnak bele a kirakatperek tanulmányozásába. Az írás elsősorban a pontosságra fókuszál, olvasóbaráttá alakításához a száraz tények mellőzésére, elnagyolására lett volna szükség, mely csorbítaná a kutatandó terület rendszerezett történelmi idővonalát és az eljárások hitelességét. Történészhallgatóknak, magánérdeklődőknek viszont kiváló, alapos olvasmányélményül szolgálhat. 

6/10

A kötetet a Jaffa Kiadó bocsátotta rendelkezésünkre.