„Teázáshoz és sétához, biciklizéshez és gördeszkázáshoz, szánkózáshoz, folyóban úszáshoz, szikláról való leugráshoz, vízesésben úszáshoz, holdvilágos túrázáshoz, villámviharos túrázáshoz, ingyen jógaórákhoz, erdőben futáshoz, pucér úszáshoz, esőben való majdnem pucér tánchoz, pizsamabulikhoz, otthoni főzéshez és idegeneknek, akik adnak neked egy üveg bort, amikor egy jeges verandán dideregsz a szerelmeddel.”
A fentebb idézet hátsó borító szöveggel először eredeti, angol nyelven találkoztam még évekkel ezelőtt, amikor valahol szembe jött velem ez a pár sor. Akkor még nem tudtam hova tenni, vagy azt hova tartozik, de mikor a Vadvirágok Könyvműhely el kezdte hirdetni, hogy megjelenik a Blankets magyarul is, minden értelmet nyert és nagy érdeklődéssel vártam a képregény megjelenését. Szerencsére a magyar képregénykiadás felfutásával lehetővé vált, hogy egy ilyen egyedi darab is megjelenhessen, ami a sok szuperhősös képregény között egy kis színt vitt a palettára. Ezért nagyon örülök, hogy a Vadvirágok bevállalta a kiadást, annak meg különösen, hogy a nagy terjedelemre való tekintettel keménytáblásan is. Jobb volt így kézbe venni, mintha folyamatosan arra kellett volna vigyázni, hogy meg ne törjön a gerinc. Emellett tartósnak tűnik és a védőborító is gyönyörű.
A Takarókat olvasni és képi megjelenítését befogadni egyszerre volt félelmetes és üdítő, örömteli és szomorú és egyben gyönyörűen szívszorító. Pontosan olyan színes érzelmeket vált ki, mint maga az élet. Ez az erős hatás nem csoda, mert a szerző saját gyerek, kamasz és korai felnőtt éveinek meghatározó eseményeit meséli el, köztük az első szerelmét, öccsével való kapcsolatát és a valláshoz, kereszténységhez, magához a hithez való viszonyát is feleleveníti. Mindehhez párhuzamos történetmesélést használ a fiatal felnőttkora tapasztalatai és a múlt történései egymás mellett haladva elevenednek meg, ahogy Thompson az élete egyes történései kapcsán visszagondol gyerek és kamaszkorára.
A képregény három nagyobb egységre osztható: gyerek, kamasz és fiatal felnőtt korra.
A gyermek éveiben a szülői szigor, a megnemértettség, az iskolai zaklatás és bántalmazás voltak a legmeghatározóbbak. Ezeket félelmetesként és fenyegetőként élte meg, úgy mintha ráomolna az egész világ. A képi megjelenítés erre még jobban rátett egy lapáttal, ezért néhol nyomasztóvá is válnak ezek a részek. Ezeken, főleg a legelején nehezebben rágtam át magam, de ezért nem a szerző, hanem inkább a téma volt a felelős.
Aztán ahogy elért a kamaszkorhoz, a legfőbb társa a magány lett, akkora már senki sem foglalkozott vele, teljesen kívülállóvá vált. Ám ez akár hogy is emésztette legbelül, mégis ez hozta meg a szerencséjét is, mert egy téli felekezeti táborban rátalált az első szerelemre.
A kapcsolata Rainával egyszerre szép és zavaros, ahogy Craig őrlődik a Jézus általi tanítások és a saját vágyai között, illetve Raina a szülei válása miatti stressz és a testvérei iránti gondoskodás, valamint a saját igényei között. A saját démonaik szétfeszítik a kapcsolatot, ami végül megszakad.
Ez az esemény indítja el a szerzőt a saját útján, aminek hatására elkezdi önálló életét. Végiggondolja a valláshoz való viszonyát és végül szakít a kereszténységgel. Fontos az is, hogy ezt először az öccsének, Philnek mondja el, akivel az évek során megromlott a kapcsolata. Ez a vallomás újra közelíti őket egy kicsit egymáshoz, de Craig a történet végén arra a következtetésre jut, hogy még hosszú út áll előtte, mire megtalálja a saját válaszait az élet nagy dolgaira.
A fentebb leírt történetívet szépen építi fel a szerző, alátámasztva a részletgazdag fekete-fehér illusztrációkkal, melyek minden esetben jól kiegészítik és egyben hozzá is tesznek a szöveghez. Egy helyen törik meg egy kicsit a történeti ív, Craig és Raina kapcsolatának végén, ott túl hirtelen volt a váltás. Ettől eltekintve végig letisztult és egységes a történet.
A rajzok és a szöveg egyedi szimbolikarendszer alkotnak, amit áthat a bibliai szimbolika. Ez legerőteljesebben a kísértés megjelenítésekor…
…és Craig Jézushoz való viszonyának megjelenítésekor jelenik meg.
A másik fontos szimbólum maga a cím. A „takarók” többször játszanak fontos szerepet a történetben. Több takaró, mind többféle jelentéssel, más és más hangulattal.
A Takarók egy élettel sűrűn átitatott, egyedi stílusban megvalósított képregény egy fiú útkereséséről, aki nyomot akart hagyni a világban, még ha csak ideiglenesen is.
8/10