Szépirodalomba oltott sellőtörténet, de inkább a sellő szimbólumát felhasználó, nőkről mesélő pillanatkép lett Imogen Hermes Gowar első regénye. A hableány és Mrs. Hancock már címében is spoileres, hiszen rögtön az első oldalakon szembesülhetünk vele, hogy Mr. Hacock, a középkorú, kissé pocakos, a divatot nem sokra tartó, de a pénz kiválóan kereső és számoló üzletember bizony özvegy. A cselekmény bonyolítása mégis annak ellenére mesteri, hogy még a leendő feleség személye sem marad rejtve az olvasó előtt a könyv első harmadában.

A sellő, mint szimbólum, egy értéket és érzelmi állapotot hordozó eszköz, melynek mágikus hatása kihat a szereplőkre is. Kétféle sellőelképzelést ábrázol a szerző: az egyik megfogható, megtekinthető, lerombolja a mítoszok világszép vízi leányairól szőtt mesék képét, mégis kíváncsiságot kelt, és férfiakat ejt rabul. A másik viszont egy testetlen, megfoghatatlan jelenés, egyfajta túlvilági lény, amely szintén fogva tartja a megbabonázottakat, férfiakat és nőket egyaránt, jelenlétének azonban célja van, és ez a cél a mesék és legendák gonosz szándékaival szemben inkább nemes üggyé válik. Ám ha a hableány(ok) segédletként való használatát teljes mértékben kihagyta volna a szerző, regénye önmagában is megállna, sőt nem volna kevesebb vagy kisebb jelentőségű, mint amely eredetileg is lenni akart. A hableány és Mrs. Hancock ugyanis nem a habelányról és a leendő Mrs. Hancockról szól, hanem a 18. századi Angliában választható női sorsokról. 

Lapjain egyaránt megjelenik az örömlányok kasztrendszere, a kiszolgáltatottság, valamint a vagyonos családokba született sokadik lányok előre kódolt sorsa. A társadalmi ranglétrán való feljutás egyaránt elérhető cél annak, aki csekély hozományt képes a házasságba vinni, lévén bátyjai és nővérei kiházasítása, pozícióba helyezése után neki már nem maradt semmi. És kényszeresség egy olyan örömlánynak is, akinek szépsége illékony, vagyona viszont a szépség és kelendőség függvénye. 

A nők ebben a világban a férfiak játékszerei, jólétüket tekintve pedig a férfiak kiszolgáltatottjai. Mr. Hancock üzleti sikereitől egyaránt függ hozomány nélküli unokahúga és leendő felesége, de a férfiak kiszolgáltatottja minden luxusbordélyban nevelkedett örömlány is, hiszen nevelését, ellátását és ruháztatását csupán egy jómódú patrónus segítségével fizetheti vissza a ház fejének, a mindenkori Madame-nak. Így tehát a regény amellett, hogy nyelvi szintje igen magas, szóhasználata pedig gördülékenysége mellett kimondottan szépirodalmi, egy olyan problémával foglalkozik, amely még ma is tanulmányok tucatjait adja hozzá a genderkérdéshez, a tudatos nőiség és az emancipáció történetnek korai anyagához. Bár szereplői kitaláltak, mágikus elemei pedig csupán az érzékeltetéshez felhasznált eszközök, mondanivalója tanulságos és egyes jelenkori országok belső hierarchiáját tekintve ma is aktuális. 

10/10.

A regényt a XXI. század Kiadó jóvoltából olvashattam el. 

A könyv beszerezhető itt:

https://21.szazadkiado.hu/a-hableany-es-mrs-hancock-kult-konyvek?keyword=a%20hable%C3%A1ny%20%C3%A9s%20mrs%20hancock