Nate Blakeslee könyve regényszerűen dolgozza fel a Yellowstone egyik leghíresebb farkasának, Null-Hatosnak igaz történetét. Annak ellenére, hogy a kötet tele van adatokkal, hosszadalmas leírásokkal, a természetvédelem és a politika ütköző szempontjainak bemutatásával, alapvetően egy nagyon-nagyon izgalmas, a farkasok életét realisztikusan megrajzoló kalandtörténetet olvashatunk, ami pont a hiteles, tárgyilagos leírások miatt ennyire erős. Nem ír le nagy érzelmeket, hanem egyszerűen eléri, hogy a végére elképesztően meghatónak találjuk Null-Hatos és falkája sorsát.

A könyv az 1995-ben indult visszatelepítési program kezdetétől követi végig napjainkig a Yellowstone-ban élő farkasok életét. Több nézőpontból mutatja be a farkasprogram körül megjelenő érdekek harcát, megismerhetjük a vadászok, farmerek, vadgazdálkodók, farkasmegfigyelők stb. álláspontját, miközben a farkasok, és főleg a Lamar-falka, Null-Hatos családjának életét követjük. A könyv nagyon élethű képet rajzol ember és állat együttélésének nehézségeiről, a természettel való kapcsolatunk ambivalens voltáról.

A bürokrácia útvesztőinek és a különböző, a farkasok vadászhatóságával kapcsolatos perek, tárgyalások ecsetelése kevésbé érdekfeszítő része a könyvnek, miközben ezekben valóban a farkasok életéről döntenek. Az látható, hogy a Yellowstone Farkasprogram és a visszatelepítés nagyon bonyolult, szövevényes ügy rengeteg résztvevővel, lényegében a Nyugat kulturális háborúja. Mindent át- meg átsző a politika, és a politika érdekei ritkán esnek egybe a természettudósok álláspontjával. Érdekes látni, milyen károkat okozhat, ha a csúcsragadozó eltűnik a táplálékláncból, és milyen feszültségeket okoz, amikor visszatér.

Emellett a könyvből rengeteget megtudunk a farkasokról – a viselkedésükről, szokásaikról és hogy néhány dologban mennyire hasonlítanak az emberre (pl. a hímek gondoskodnak a más hímek által nemzett kölykökről is). Nagy erőssége a könyvnek, hogy nem antropomorfizálja a farkasokat, egyszerűen bemutatja a farkasélet mindennapjait, a kölykökkel való játéktól a vapitik elejtésén keresztül az igazán véres territoriális harcokig.

Szintén pozitívum, hogy az író nem démonizálja a vadászokat, annak ellenére, hogy a Yellowstone határaihoz közeli területeken való vadászat rengeteg indulatot szül. 754 és Null-Hatos sorsával kapcsolatban viszont megfogalmazza az olvasóban is felmerülő kérdést, hogy vajon mennyire tisztességes olyan farkasra vadászni, aki nem fél az embertől, mert nemzeti parkban él, és a farkasmegfigyelők miatt hozzá van szokva az emberi jelenléthez?

A kötet dramaturgiája, felépítése nagyon jó, a keretes szerkezet miatt tudjuk, mi lesz a vége, mégis nagyon megható és megindító annak a bizonyos pár percnek a leírása. Mire eljutunk idáig, már észrevétlenül a szívünkbe zártuk Null-Hatost és családját, és tökéletesen átérezzük Rick McIntyre és a park többi dolgozójának, farkasmegfigyelőjének óvó szeretetét, amivel napról napra követték ennek a különleges falkának a történetét. Null-Hatos életét érdemes újra és újra elmesélni, mert egy különleges, túlélésről, szeretetről és bátorságról szóló igaz történet, ami lassan legendává válik.

8/10

A kötetet a Könyvmolyképző Kiadó jóvoltából volt lehetőségem elolvasni.